Tippek, tanácsok, javaslatok az autó kímélő használatára

Meredek emelkedőn-lejtőn főleg, fokozatban, rögzítőfék nélkül hagyott álló autónál ugyanis szükségtelenül terhelődik az erőátviteli rendszer. Ami a kézifék „téli befagyását” illeti, tapasztalata szerint ilyen csak elhanyagolt, rendszeres karbantartást mellőző kocsiknál jelentkezhet.

A kinyomócsapágy halála

Hátramenetből előre és fordítva – még gurulás közben: ez rendkívüli módon terheli a kuplungszerkezetet, a kinyomócsapágyat, ráadásul a tengelykapcsoló fogaskerekeit sem kíméli – elég az olyan mutatványokkor hallható reccsenő hangra gondolni, amikor valaki egy üres parkolóhelyet találva, még megállás előtt megpróbálja beerőszakolni hátramenetbe a sebváltókart.

Grusea elmondja, ha kinyomócsapágyról van szó, jó tudni azt is, hogy hatalmas terhelésnek tesszük ki ezt a létfontosságú alkatrészt akkor, amikor például a villanyrendőr piros jelzésénél, sokkal rosszabb esetben hosszú ereszkedőknél végig padlóra nyomjuk a kuplungpedált.

Az előbb említett „alapjárati”, lejtőn való gurulás is árthat az egészségnek is – jegyzi meg az Adevărul összeállítása. Aki ugyanis „üresben” hagyja az autót, úgy „gurul le a hegyről”, az bizony a szükségesnél többször kényszerül a kerékfék használatára. Ez pedig a lassítóerő drasztikus csökkenéséhez és a fékbetétek gyors kopásához vezet. A brassói autómérnök itt megjegyzi, aki motorféket használ ereszkedéskor, rengeteg üzemanyagot spórol – ilyenkor ugyanis nulla a fogyasztás. A lábfék túlzott használatakor jelentkező fékteljesítmény-vesztés könnyen okozhat balesetet – mondja Grusea.

Kevés üzemanyag, nagy kár?

A hírportál javaslatlistáján fontos helyen szerepel, hogy amennyiben lehetséges,

Fogyasztásoptimalizálás apró trükkökkel

Az Adevărul.ro csokorba szedte azokat a trükköket is, amelyekkel litereket spórolhat az üzemanyag-fogyasztáson a sofőr. A portál egy Németországban dolgozó román autóipari szakértőt szólaltatott meg, aki szerint több dolgot is szem előtt kell tartani.

Az autó kézikönyvéből vagy az internetről könnyen előbányászható, autótípusonként változó értékekkel a közlekedés is biztonságosabb. Magasabb értékre „felfújni” az abroncsot nem ajánlott, idő előtti kopás a jutalom érte.

Érdemes szétnézni az utas- és csomagtérben, székek alá gurult bontatlan üdítők, kicsírázott krumplival tömött szatyrok után kutatva. Grusea megjegyzi, közvetetten ide kapcsolódik például az is, hogy a nem gyári tetősínek, sí- vagy kerékpártartók szintén növelik az üzemanyagköltségeket. Egyrészt súlyuk, másrészt az autó légellenállásának növelése miatt – így ha időszakosan is, de nincs szükség rájuk, szereljük le őket.

A villanyrendőrnél – vagy dugóban – való álldogáláskor ez a rendszer automatikusan leállítja a motort, spórolva a fogyasztással. Csakhogy azokat az autókat, amelyek ilyen funkcióval vannak ellátva, eleve eltérően tervezik, mint „mezei” társaikat – más a motorvezérlő szoftver, illetve több részegység is kifejezetten a könnyű és hatékony újraindításra van kifejlesztve. A Start/Stop-mentes járművek „utánzó” használata erőlteti az akkumulátort, az önindítót, ráadásul az indításkori üzemanyagfelvétel is jóval nagyobb – tehát spórlásról szinte egyáltalán nem beszélhetünk. Dan Grusea például határozottan állítja, ha kevesebb mint két percet kell állni, sokkal kíméletesebb és üzemanyag szempontjából is takarékosabb, ha alapjáraton hagyjuk a motort. Ennél hosszabb időtartam esetében sem biztos, hogy megéri leállítani, majd újraindítani.

Az elindulással kapcsolatban hozzáteszi, a lineáris gyorsulásnál nincs hatékonyabb, és ugyanez érvényes a megállásra is: az általa preventív motorfékes gurulásnak említett módszer lényege, hogy a közlekedési körülmények figyelembe vételével közeledünk minden egyes körforgalomhoz, útkereszteződéshez és kanyarhoz, lehetőleg a fékpedál érintése nélkül, lassulásra a motorféket használva, folyamatosan visszakapcsolva.

Az utolsó tanács noha nem kapcsolódik közvetlenül a vezetési stílushoz, megfontolandó: