Tekla karakteres alkotóvilága

Lelkesen meséli, hogy a tavalyelőtti, induló év nagyon jónak számított a kis bolt életében, hiszen mivel nem lehetett külföldre utazni, sok belföldi turista volt kíváncsi Borszékra, s ha már ott jártak, a helyi kézműves boltból szuvenírrel tértek haza.

Sok olyan termék van a kis boltban, aminek elkészítéséhez mindketten kellennek – jegyzi meg Tekla. Férje sok esetben a keze alá dolgozik, ő készíti elő fából az alapot, amibe végül Tekla, fantáziájával, színeivel, játékosságával életet lehel. Büszkén mutatja például férje egyik alkotását, azaz egy olyan éjjeli lámpát, amelynek az alapját tulajdonképpen egy gyalu adja. De ott vannak a rusztikus kulcstartók, szalvétatartók, tálcák, amelyeket ő színezett. „Érdekes mindig féltem a festészettől, féltem a színekkel játszani” – jegyzi meg mosolyogva. Kedvenc alkotását csak fényképről tudja megmutatni, az azonnal gazdára talált. Gaiát, a föld istennőjét mintázta meg egy 3D-s hatású faliképen. A 3D-s hatású faliképek újrahasznosított anyagok felhasználásával készülnek, gombot, villanykörtét, puzzeldarabot, kartont, gyöngyöt, csipkét egyaránt használ hozzájuk Tekla.

Amikor megcsodálom az egyik festményét, nagyot nevetve meséli, hogy ez is ékes bizonyítéka annak, hogy egy művet nem lehet elrontani. „Az a festmény tájképnek készült, és nem tetszett, hogy hogy alakul. Mondom, kár ezért az anyagért, én biza megrizikózok egy absztraktot, még tettem rá akrilt, ásványporokat, gyöngyöket, és 3D-s hatású, absztrakt festmény lett belőle. Nagyon élveztem.

Tekla semmit sem bízik a véletlenre – szűröm le a beszélgetés során. A munkák többségét megtervezi, megrajzolja, és csak azt követően lát hozzá, ha minden le van tisztulva.

„Első lépésben a kedves párom esztergál nekem talpakat, én majd annak megfelelően gondolom ki a kompozíciót, hogy mekkora lesz a tojás, hiszen nagy talpra kicsi tojást hiába teszek rá. Összerakom, rákerül az alapra egy alapozó réteg, egy réteg paszta, amivel 3D-s hatása lesz, aztán jöhet a modellező paszta, a mártófesték, a krómpor, amivel 24 órát kell várni, erre jön a fedőpor, majd lakkozni kell” – sorolja a hosszas folyamatot, miközben egy olyan dísztojást mutat, amelyen a krómpornak köszönhetően változik a színárnyalat.

A polisztirol tojás azért jó – fűzi hozzá –, mert ez esetben alakítani tudja a dísztojás formáját. Újra kezébe vesz egyet, s elmeséli, hogy arra történetesen kőhatású paszta került, majd erre ragasztja rá egyenként az apró mintákat, amelyek gesso típusú alapozó pasztából készülnek szilikonformába öntve.

Van olyan dekupázs-technikára hajazó dísztojás, amelyen több réteg lakk van, többek között kétfázisú repesztő lakk. A repedések kihangsúlyozására viaszpasztát használ, s mikor már minden réteg megszáradt, csak akkor kerül rá a végleges fedőréteg, amelynek köszönhetően porcelán hatása van. „Azt szerettem volna, hogy ezek a tojások ne csak húsvétkor kerüljenek elő, hanem egész évben legyenek a lakás díszei” – magyarázza.

Sokat gondolkodott a névválasztáson is – árulja el – ugyanis olyan nevet keresett, ami igazán képviseli őket. „Minden személy egy karakter, és ez a kARakTer mi vagyunk, a mi karakteres alkotásainkba próbálunk becsempészni egy kis művészetet, ezért is van kiemelve az Art szócska benne”.

Tekla közel húsz éve él Borszéken, ám lelke mélyén őrzi szülővárosát. Ez az az út, amin haladni szeretne, noha már tudja, nem leányálom egy fürdőtelepen művészetből megélni. „Végre azt csinálom, amit szeretek, de nehéz. Szívem, lelkem benne van egy-egy darabban, minden egyes alkotással az egyediségre törekszek. S ha néha nagyon nehéz is, egy-egy apróság, egy megkeresés, egy jó szó erőt, lendületet ad, hogy mégis van értelme a munkánknak, s ne adjuk fel”.