
Vadászkastély a Görgény pataka mellett
Fotó: Bakó Zoltán
Négy golyót lőttem ki a kafferbivalyra, de az csak jött szembe velem. A másik huszonkettőnél egy-egy golyó elég volt – mesélte Dimitrie Sturdza herceg, akivel a Görgény-völgyi Disznópatakán (Brădețelu) levő vadászkastélyában találkoztunk. Félezernél több vadállat között arról beszélgettünk, hogy mit jelent vadásznak lenni.
2018. április 12., 14:122018. április 12., 14:12
2018. április 12., 16:192018. április 12., 16:19
Osváth Pál nagykövet, a herceg vadásztársa közbejárásával látogathattuk meg Dimitrie Sturdza herceget, aki a disznópataki vadászkastély teraszán várt. Farmernadrágot, vadászzekét viselő kedves úr, valamivel innen a nyolcvanon – sokkal kevesebbet mutat – betessékel a dolgozószobájába, amelynek egyik szegletében egy világrekorder, 12 kilós jávorszarvas-agancs, viselőjét Új Zélandon lőtte ki hat évvel ezelőtt. Akkor világelső volt, azóta megdöntötték ezt a rekordot is, de máig ott van a négy világelső között. Lenyűgöző egyszerűséggel mesél, udvarias – noblesse oblige –, inkább várja a kérdéseket, minthogy untassa a beszélgetőpartnereket. Közben egy kis szálkásszőrű tacskó – Coco – és egy hannoveri eb – Liza – állandóan közöttünk sertepertél, végül Coco ellentmondást nem tűrő határozottsággal felugrik az ölébe, s ott végre megnyugszik. Ez van – nyugtázza a gazda.
A szemközti falon egy medvetrófea, erről elmondja, hogy a Görgény völgyében lőtte, közel hatszáz kilós állat volt, s a kilövése előtti években hét tehenet ölt meg.
– magyarázza.
Herceg vadászzekében
Fotó: Bakó Zoltán
Engedni kellene a természetnek, hogy végezze a saját munkáját, a szelekciót, ami kordában tartja az egyedszámot. Ehelyett tiltják egyes fajták vadászatát, ami túlnépesedéshez vezet. Ez a helyzet a medvével is. Manapság sehol annyi medve nincs, mint Romániában. A zöldek meg más nemkormányzati szervezetek folyton folyvást tiltakoznak, hőbörögnek, de én eddig egyetlen zöldet sem láttam az erdőben, aki a vadaknak vitt volna eleséget. „Ezek nem ökologisták, ezek a természet ellenségei...” – fakad ki bosszúsan. Példával is előhozakodik: Kenyában tíz évig betiltották a vadászatot, erre hetven százalékkal csökkent a vadállomány. A vadorzók tűzzel-vassal irtani kezdték az állatokat. Botswanában az elefántok szaporodtak el ugyanilyen okból, s tették tönkre a falvakat. Pedig Afrikában, különösen a kontinens déli részén a vadászat megélhetési forrást jelent. Az engedélyek értékének oroszlánrészét azok a falvak kapják, amelyeknek a területén a vadászat megtörténik. Ráadásul a vadhús kilencven százaléka is az ittlakókat illeti. Egy bivaly húsából egy faluközösség egy hétig eszik. Ezért aztán nem is kell orvvadászattal foglalkozniuk.
Törpeantilop és kevésbé törpék trófeái
Fotó: Bakó Zoltán
– magyarázza. A hímek kerülnek kilövésre. Ez ellen sokan vétenek Romániában. „Láttam olyan drága ismétlőfegyverrel felszerelt kocavadászt, aki egy vaddisznóvadászaton nyolcszor lőtt rá egy anyakocára, amelyiket hét kismalac követett. Szerencsére egyszer sem találta el. A malacok meg csak álltak és csodálkoztak... Na, ez a vadász rövidesen eladta a méregdrága fegyverét, és többé nem vadászott. Szerencsére...” – mesélte nem kevés elégtétellel.
A helikopterrel kiemelt víziló agyarai
Fotó: Bakó Zoltán
Elindulunk a kastélyból az udvar másik részében levő vadászmúzeuma felé. Útközben is a vadászatról beszélgetünk.
– oktat.
A herceg a legnagyobb trófeák között
Fotó: Bakó Zoltán
A múzeumban trófeák, kitömött állatok százai a falakon és asztalokon a világ öt kontinenséről. Mert Sturdza herceg amellett, hogy többszörös nemzetközi teniszbajnok (csak a Davis-kupában 45 meccset játszott le, ő volt a svájci csapat kapitánya) vadászott Afrikában, Ázsiában, Észak-Amerikában (itt négy pumát is elejtett), Ausztráliában, no és persze Európában. A trófeák sokaságát látva megkockáztatom.
– Excellenciás uram (a protokollt be kell tartani, bármennyire is kedves és közvetlen), számolta-e valaha, hogy hány trófea van itt? Először történik ittlétünk alatt, hogy zavarba jön. Őszintén szólva nem is tudom – mondja. De azonnal kisegíti az uradalom helybeli mindenese, Ioan Feier: pontosan 453. Emellett a kastélyban még legalább kétszáz. S a herceg megköszöni a segítséget. Ez van – mondja immár sokadszor.
Ezek már nem bántják egymást
Fotó: Bakó Zoltán
Melyik vadászatot kedveli leginkább? – kérdezzük. Nos, nehézségi sorrendben: mindeniket, válaszol nevetve.
A fácánvadászatot nem szereti, mert a vadász csak áll ott és várja, hogy föléje hajtsák a madarakat. A legnehezebb viszont a bivalyvadászat Afrikában. „Itt van ez a kafferbivaly-trófea – mutatja –, összesen 21-et lőttem, de ennél szinte ő győzött. Már négy golyót lőttem ki rá, de csak jött és jött szembe velem. A másik húsznál egy-egy golyó elég volt. Akkor nagyon féltem, mert tudtam, ezt az állatot Afrikában fekete halálnak is nevezik, s nem ok nélkül. Huszonkét napig lestem egy fáról, becserkésztem egy 28 méter magas platón éjszaka, s akkor jön, hogy megöljön. De hát ez van. Aztán előttem két és fél méterrel végre összerogyott” – mutat az amúgy jámboran a levegőbe bámuló kitömött bivalyfejre. Lőtt még gnu-, orix-, pézsma- és sok más antilopfajtát, fajdkakast, zergét, krokodilt. Elefántot soha. De egy vízilovat elejtett, a fogai itt vannak a falon. Így emlékezik: kilőttem, visszament a vízbe, elsüllyedt. Aztán másnap helikopterrel kellett kiemelni.
Az a bizonyos négyszer meglőtt kafferbivaly
Fotó: Bakó Zoltán
Hogy kikkel vadászott itt a Görgény völgyében a herceg? Nos, fontos embereket hozott el ide. „Meghívtam a Habsburg herceget, Nagy-Britannia királynőjének unokatestvérét, Michaelt, Kent hercegét, Philipet, Liechtenstein hercegét, Jánost, Luxembourg nagyhercegét, Swarovski urat, a Volkswagen tulajdonosát, sőt, Putyin elnök egyik elnöki tanácsadója is vadászott nálam. Hadd lássák, milyen szép tájaink vannak, s milyen csodálatos vadászhelyeink” – mondja nem kis büszkeséggel.
Trófeák között a dolgozószobában
Fotó: Bakó Zoltán
Befejezésül köszönetet mondunk Dimitrie Sturdza hercegnek a meghívásért és Osváth Pálnak szíves közbenjárásáért. A herceg vendégei voltunk az ebédnél, amikor rákérdezünk: mitől herceg egy herceg?
– zárja mosolyogva. Azt már máshonnan tudom, hogy 1938-ban született, ő és édesanyja ’48-ban Norvégiába menekültek a kommunizmus elől. Innen Svájcba ment, elvégezte az atomfizikát, megalapította a Déesse kozmetikai céget, amelynek ma 16 országban van képviselete. Zürichben él. Ezzel kapcsolatban annyit mond: „Mindent a munkámmal valósítottam meg, nem jött a Mikulás a zsákkal.”.
A herceg ebéd közben
Fotó: Bakó Zoltán
Nagyon sokat jótékonykodik, támogat, de erről szemérmesen hallgat. Hol Zürichben, hol a Jászvásár melletti Popești-i felújított családi kúriában, hol pedig itt, a disznópataki vadászkastélyban tölti idejét. S leginkább itt, mert ahogy mondja, „csodálatos ez a hely, nagyszerű emberek élnek itt. Nézze meg a házakat: nincs egyetlen vakolatlan, virágok az ablakokban, békésen, jól élnek egymás mellett a nemzetiségek. Maholnap a víz drágább lesz, mint a kőolaj. Erre mit látunk dél felől jövet az Olt mentén? Pillepalackokat, szemetet tonnaszám a vízben. Ahogy átjövünk a Kárpátokon, eltűnik a szemét, a palackok...” Erre már én mondom, de csak úgy, magamban: ez van.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!