Nők és férfiak: nem is lehetünk egyformák

A nőknél több a dendrit, idegsejtnyúlvány, az idegsejt azon része, amely összekapcsolja az idegsejteket. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy villamos hálózatot, amelyben a működés során állandóan felkapcsolják és lekapcsolják a villanyt, hiszen az érzelmek hatására nagyon gyors és átfogó a működés. „A nők mindent érzelmileg közelítenek meg, minden történéshez egy érzelmet kapcsolnak. Biztos mindannyian megéltük már, hogy hazajön a férj egy csokor virággal, mosolyog kérdi, hogy mit csinálsz, drágám? A nő ránéz és elkezd ordibálni, hogy miért csak most jössz, meghűlt a leves, a munkahelyemen is pocsék napom volt. Hiszen tegnap és ma összegyűlt bennünk egy csomó érzés, fortyogott, s elég egy ártatlan megjegyzés vagy akár kedveskedés, és az egészet kiadják magukból.”

Másképp működünk

Évszázadokig azt gondolták, hogy a nők butábbak a férfiaknál. Ma már orvosi vizsgálatok bizonyítják, hogy ez nem így van, csak egyszerűen másképp működnek. Megvizsgálták funkcionális mágneses magrezonanciával (MRI) a férfiak és a nők agyát, amikor olvastak. Ugyanazt a részletet olvasták, és közben megnézték, hogy az agy melyik része működik, melyik lesz fényes, hol van reakció:  férfiaknál olvasáskor csak a bal agyfélteke világított, semmi érzelmi reakció nem volt a szövegre. Ezzel szemben a nőknél majdnem akkora volt a reakció a jobb agyféltekében is, mint a bal agyféltekében. 

„A nőknek fontos a nonverbális kommunikáció, s ehhez tartozik az is, hogy szép ruhába szeretnek öltözni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nők felelősek a kapcsolatokért is. Az, hogy a férfi hogyan van az anyjával házasság után, nem rajta múlik, hanem azon, hogy a feleségének milyen kapcsolata van az anyósával. A férfiak a kapcsolatok, érzelmek területen nincsenek otthon. Nem tudnak vagy csak nehezen az érzelmeikről beszélni. A nők felháborodnak, amikor hosszas érdeklődésükre csak annyit válaszolnak: igen, nem, nem tudom, hagyj békém, megértettem. A nőknek el kell fogadniuk azt, hogy a férfiak így kommunikálnak.”

Az előadó szerint a nőknél a beszéd a férfiak szexuális igényeihez hasonlítható. Azért ülnek össze a barátnőikkel, hogy a beszélgetés, pletyka során  lelki kielégülésünk és megelégedésünk legyen. Kibeszélik férjeiket, anyósaikat, munkatáraikat, aztán két óra múlva megrázzák magukat, feltöltődve, megnyugodva és boldogan mennek tovább. 

Mire van szüksége a nőknek?

Az előadó szerint a nőknek nagy szükségük van a férfiakra. Aki élt egyedül, hajadonként vagy özvegyként, az tudja, hogy megfizethetetlen a férfi társ által nyújtott biztonság. Felbecsülhetetlen az a tudat,  hogy van valaki mellette, s ezért biztonságban érzi magát. Aki kikíséri a sötétben a fürdőbe, bezárja a kaput. Olyan társ, aki gyakorlatias és beveri a szeget, sok minden elintéz, aki támasz.

korábban írtuk

Nők és férfiak: miért is vagyunk mások?

A férfi és nő közötti különbség már a történelem előtti időben főfájást okozott a feleknek, a problémákat pedig gyakran nem oldották meg, hanem elkerülték. Mióta a patriarchális rendszer omlani kezdett, a két nem kénytelen megoldani évezredeken át hanyagolt problémáit. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ismerjük a múltunk.

A férfiaknak ehhez képest Gál Tünde szerint arra van szükségük, hogy kézben tartsák a dolgokat, hogy sikeresek legyenek a munkájukban. Szükségük van a kihívásokra, és nagyon fontos számukra, hogy férfinak érezzék magukat. Ha megbántják őket a férfiasságukban, akkor tönkremennek, a kocsmába fognak menni és nem haza. De a férfiaknak szükségük van egy érzelmi háttérre is, egy oázisra, amelyet a nő, a család biztosít számukra.

Dobozok a fejben

Ha viccesen és szemléletesen akarjuk ábrázolni a női agyat, akkor egy áramkörhöz hasonlítható, amelyen belül ilyen területek vannak: csokoládé, gyermek, fantázia, szeszély, vásárlás, pletyka, szerelem. Férfiak agya dobozokból áll, amelyeken ezt írja: szex, siker, mell, gép, hatalom, foci, szabadság és itt van egy üres doboz. „Jól tudjuk, hogy  megtörténik a férfiakkal, hogy munkából hazaérkezve vagy nagyon fáradtan leülnek a fotelbe és csak bámulnak ki a fejükből. Ők úgy jönnek haza, mintha egy érzelmi oázisba jönnének, megnyugodni. Ekkor nem kell megkérni őket, hogy üssenek be egy szeget vagy vigyék ki a szemetet. Hagyni kell, hogy pihenjenek, kapcsolódjanak ki, s csak egy-két óra múlva érdemes szóba hozni a teendőket. Sokszor a nők abba a hibába esnek, hogy nem várják ki, hogy férjük felszusszanjon. Egész nap azon bosszankodnak, hogy a szeg nincs beütve, a fű nincs levágva, ez vagy az nincs elintézve, s  a férjük még be sem lép, máris rázúdítják az elégedetlenségünket. S csodálkoznak, hogy nem érik el, amit akarnak.”

Érzelem és szexualitás

Klasszikus panasz: a férfiak azzal vádolják a nőket, hogy túl érzelmesek, a nők azzal a férfiakat, hogy nem értik meg őket, nem eléggé érzelmesek. Sokáig úgy vélték, hogy  az érzelmek kifejezése csakis neveltetés kérdése. Az érzelmek feldolgozása az agyban eltérő, ma már tudjuk. Ha baj van, a pasi agya a megoldáson dolgozik, a nő pedig csak annyit akar, hogy megöleljék, komolyan vegyék és igazat adjanak neki.

A nők az agresszió helyett manipulálnak, kedveskednek, felhívnak, megdicsérnek, és szinte mindig elérik, amit akarnak. „Vigyáznunk kell szavainkkal és tetteinkkel, hogy ne csorbítsuk férjünk tekintélyét, hiszen az azonos a kiheréléssel. Van egy jó példa erre: dúsgazdag család, a 45-50 éves férfi megcsalja a feleségét, a feleség rajtakapja. Az férfi azzal mentegetőzik, hogy a felesége már nem volt elég kihívó, s neki bizonyítani kellett a férfiasságát. A feleség bekeményít,  s azt mondja, hogy a férfi, ha bizonyítani akar, akkor álljon elé naponta háromszor. Második nap a férfi már nem tud helytállni, jelentkezik nála az impotencia.” Gál Tünde azt ajánlja, ha a házasságban nehézség, baj van, kérjünk segítséget, tiszteljük meg a húsz-harminc éves közös életet, házasságot. Ne alázzuk meg a másikat.

Az előadó szerint nagyon fontos elmondani, s jó lenne, ha erről a fiataloknak is beszélnének, hogy a szexualitás a férfiaknak sokkal fontosabb, mint a nőknek.