Nagyapai örökség újragondolva: Lőrincz Sándor
Készül az egyedi Máza fakalapács
Fotó: Pinti Attila
Úgy érzi, a vérében van a fával való munka, hiszen mindkét nagyapja asztalos volt, s bizony az édesapja sem vallott szégyent, amikor a fa megmunkálására került sor. Kisgyerekként érdekelte is az asztalosság, el is tanulta a szakma csínját-bínját az öregektől, így mára, amikor a járvány kényszerpihenőre küldte, a hobbija kerülhetett előtérbe. Lőrincz Sándor egyedi fajátékok készítésébe kezdett a legkisebbek legnagyobb örömére.
D. Balázs Ildikó
2021. február 03., 19:052021. február 03., 19:05
„Hosszú évek óta közöm van a fához. Nincs asztalos végzettségem, de nagyon szeretek a fával dolgozni. Az a nagyapám, akivel egy udvaron laktunk régen, nagyok sok mindent készített nekünk. Kicsi gyermek voltam, amikor kaptam tőle egy fa játékot, egy fakalapácsot, amely az ő fantáziájának a szüleménye volt, ő találta ki, korábban nem is létezett. Úgy tizenöt-húsz éve régi Filisként ezt a darabot elvittem a Szentegyházi Gyermekfilharmóniának egy, régi fajátékokat bemutató kiállítására. Nagyon tetszett mindenkinek a kalapács, sokáig ki is volt állítva, aztán odalett. Valakinek nagyon megtetszhetett. Azóta nincs meg. Mi igazság szerint vendéglátásban dolgozunk, ám tavasszal jött a járvány, megfosztott a munkánktól, de jó volt, hogy olyan dolgokkal tudtam foglalkozni, amivel régóta akarok, csak nem volt rá idő” – meséli a szentegyházi Lőrincz Sándor.
És így jött el az ideje a barkácsolásnak. Amint a ház körül minden, korábban elhalasztott munkájának a végére pont került, fiai, a három és fél éves Máté, valamint a fél éves Zalán legnagyobb örömére készített hintát, libikókát, kis méretű várat, mindezt természetesen fából.
Új köntösben a régi játék
Persze nem csak saját gyerekeinek tetszettek a játékszerek – jegyzi meg mosolyogva –, hanem a szomszéd gyerekeknek is, így ki-ki került a műhelyből hol egy fa autó, hol egy kicsi fa hegedű. „Decemberben jutott eszembe a nagyapám által készített kalapács, de mivel tudtam, hogy még egy ilyen nincs, hiszen a sajátom is elveszett, emlékezetből csináltam én is egyet. Úgy éreztem, hogy tovább kell adjam a fiaimnak. Szívem legkedvesebb fajátékát új köntösben alkottam újra. Elismerem, az első nem lett olyan szép, de működött. S mivel nagyon tetszett mindenkinek, a fiam nagyon szeretett vele játszani, hát nekiálltam s finomítottam, szépítettem rajta még egy kicsit, így aztán már olyanokat készítettem, amelyek már szépek is voltak. A gyerekeknek nagyon tetszik. Én nagyon kíváncsi voltam, hogy mit szólnak hozzá az emberek. A Karácsonyi Kavalkádon be is mutattam, sőt mindegyik kalapácshoz még egy mesét is csatoltunk. Mindenkinek tetszett, ez pedig még jobban meghozta a kedvem” – meséli lelkesen, miközben mutatja is az érdekes fakalapácsot.
Minden darab egyedi
Fotó: Pinti Attila
Tulajdonképpen ez egy komplex szerkezet, amelyhez két kalapács és egy üllő tartozik, összhangban vannak egymással, mozgathatók az alkatrészek, teljes mértékben fából készült, nincs benne még csavar sem.
Az a másik érdekessége, hogy valamilyen szinten fejlesztő jellege is van, a gyermek két keze felváltva mozog, de ugyanakkor a ritmusérzéket is fejleszti. Érdekes, mert volt olyan gyerek is, aki elsőre nem tudta használni a kalapácsot. A fúvószenekarban dobos volt a nagyapám, én pedig mindig ütögettem a dobját, valószínűleg innen született meg az ötlet, hogy nekem ezt a különleges szerkezetű kalapácsot elkészítse. Én most két, egy kisebb és egy nagyobb méretben készítem” – magyarázza.
Ebben a műhelyben minden kézzel készül – mondja Lőrincz Sándor
Fotó: Pinti Attila
Érdekessége a játéknak, hogy annak függvényében, hogy milyen fából készülnek a kalapácsok és az üllő, változik az általuk kiadott hang is. Sándor fenyőből, bükkből, cserefából készíti, de tulajdonképpen olyan fából dolgozik, amilyen éppen a keze ügyébe kerül.
„Tudom, hogy büszke rám a nagyapám”
Vannak még tervei – fűzi hozzá. Nagyapjától még kisgyerekként kapott további saját készítésű játékokat, így például egy kifutón lépegető kacsát, ezt is emlékezetből kénytelen a későbbiekben elkészíteni. Aztán mutatja, hogy most éppen min is dolgozik: egy kis méretű szekér készül a műhelyben, szintén a gyerekek legnagyobb boldogságára, hiszen ebbe a szekérbe két gyermek is beleülhet, csak akadjon felnőtt, aki húzza.
A járványhelyzet kedvezett a barkácsolásnak. Meg is van az eredménye
Fotó: Pinti Attila
De kikerül innen kis asztal székekkel és egyéb fa játékszer is. Ez az alap, innen szeretne fejlődni – jegyzi meg, miközben büszkén mutatja, a műhelyben a munkapad, a régi rámás fűrészek még a nagyapjáé voltak.
„Minden darab kézzel készül, ezt nem lehet sorozatban csinálni.. Kézműves termék a javából, nem a sorozat műanyagjátékokkal ér fel. Ebben persze az is benne van, hogy lehet egyik egy milliméterrel hosszabb vagy vastagabb, nem teljesen egyformák. Jó látni, hogy a régi játék is ugyanúgy örömet tud okozni a ma gyermekének, mint egykoron. Nekem nagyapámmal nagyon jó volt a kapcsolatom mindig, szerettem ott lenni mellette, biztos vagyok abban, hogy most büszke rám”.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!