Hirdetés
Hirdetés

Munkaeszköz, fegyver és címer: a karikás ostor

Egy csikós ügyességének mértéke valamikor a karikás ostor használatában való jártasságában is mérhető volt •  Fotó: 123RF

Egy csikós ügyességének mértéke valamikor a karikás ostor használatában való jártasságában is mérhető volt

Fotó: 123RF

Egy csikós ügyességének mértéke valamikor a karikás ostor használatában való jártasságában is mérhető volt. Ma már azonban kevésbé ismerik ezt a “munkaeszközt”, amely valamikor több célt is szolgált. Két egyforma nincs, ugyanis sokszor örömüket és bánatukat is belevésték a karikás ostor nyelébe. Minderről egy hajdúnánási csárdában hallottunk.

Péter Beáta

2018. augusztus 13., 15:362018. augusztus 13., 15:36

Ha valaki betér a hajdúnánási Diófa csárdába, rögtön feltűnhet számára, hogy a tulajdonos valamiféle gyűjtő lehet, aki át szeretné örökíteni a régi tárgyakat az utókornak. A több mint száz orosz karóra, Sokol rádió mellett az egykori alföldi paraszti élet számos eszköze megtalálható, bicskatartók, körmölő bicskák, kasza üllők, szarvasmarha szarvából készült fintokok, amelyekbe annak idején a kaszakövet hordozták, kürtök, csizmák és kulacsok. Ebben a gyűjteményben kapott helyet hatvankét darab karikás ostor is.

Idézet
„Ezekkel mind dolgoztak valamikor, családtagoktól, az egykori tulajdonosok unokáitól vásároltam meg. Közel áll hozzám a pásztorélet, ugyan sosem volt jószágom, inkább a hagyományőrzés szempontjából fontos számomra. Azt tartom fontosnak, hogy ezek megmaradjanak. A városi emberek nem nagyon látnak már ilyeneket és szeretném megmutatni, hogy mi micsoda”

– magyarázta Nagy Miklós, miközben leemelt a gerendára akasztott darabokból egy-egy ostort, kulacsot. A tulajdonos tíz éve gyűjti a régi tárgyakat, mesélte, volt olyan eset, hogy valaki vendégként tért be a csárdába, meglátta a gyűjteményt és szólt neki, hogy neki is vannak a családi örökségében ilyen tárgyak és szívesen eladja, mert tudja, hogy a csárdában jó helyen lesznek.

Hirdetés

Nagy Miklós  a karikás ostorok közt •  Fotó: Péter Beáta Galéria

Nagy Miklós a karikás ostorok közt

Fotó: Péter Beáta

Buczkó József muzeológus, a hajdúnánási Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója is rámutatott, hogy a gyűjtőnek köszönhetően nem kallódnak el ezek a paraszti világot idéző tárgyak. „A csikósoknak, akik a ménesre vigyáztak, ez volt a fegyverük és egyben a címerük. A vállukra tekerve hordták. Ezzel terelték a jószágot, de azon túl túzokot is tudtak fogni, vagy ütni vele. A karikás ostor nagyon jó volt a védekezésre, vagy verekedésre, ezzel tudták egymást jól elagyabugyálni” – meséli a múzeológus, aki szerint

olyan tökéletesen tudott célozni egy csikós a karikásával, hogy a ló homlokáról a legyet hajszálpontosan le tudta csapni vele.

Ha a juhászoknak a pásztorbot a jelképük, akkor a csikósoknak a karikás.

A csikósok és betyárok rettegett fegyvere nevét az ostor több ágból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikáról kapta. Idővel aztán ezek a karikák elmaradtak, felváltotta őket a bőrből készült fül. A teleknek nevezett rész köti össze a karikás két fő részét – az ostort és a nyelet. Magát az ostort kenderre font bőrből készítették a csikósok. A bőrt kikészítették, hasogatták, fonták hat, nyolc, tizenkét, vagy éppen harminckét ágúra, attól függően, hogy milyen vastagra szerették volna fonni. A legszebb fonásnak a kígyóhátinak nevezettet tartották, de volt még zabszem, kocka, vagy rozmaringfonás is. Mindenik karikás egyedi a maga nemében. A nyeléhez való fát sokszor érlelték, vagy épp erre a célra nevelgették a fácskát, amelyet aztán kifaragtak, de volt, hogy csontberakást is készítettek. Általában a maguk környezetéből vették a díszítés témáját: a legény ölelgeti a babáját, a csikós tereli a jószágot, vagy éppen a kutyáját mintázta meg. Egy ostor két-három hosszú. Ez azért volt szükséges, mert ha ütött, vagy fogott vele a csikós, azt lóhátról el kellett érje. A jószágot többnyire nem ütötték, inkább az ostorcsattogtatással terelték.

Idézet
„Egy karikás ostor generációról generációra öröklődött, apáról fiúra. Mindenki beleszületett abba, ami az édesapja mestersége is volt. És ez volt a csimborasszója mindennek, ezért tudtak jól csinálni bármit, mert beleszülettek”

– magyarázta a szakember.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.

Szedres-ordás pite
Szedres-ordás pite
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért

Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
2026. május 27., szerda

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet

Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
2026. május 26., kedd

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar

Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Hirdetés