Miért hordozzam a babát? 6+6 érv a két szemszögből
A hordozott baba arcmagasságból figyelheti meg a felnőttek kommunikációját, kezdeményezhet szemkontaktust, kapcsolatot velük
Fotó: Kristó Róbert
Hogy miért hordozzak babát? Nem, nem azért, mert most ez a divat. Nem azért, mert szép színes kiegészítője napi viseletemnek, s nem is azért, mert a szomszéd anyuka is emellett érvel. Hanem azért, mert jó nekem és jó a babámnak is. Hogy milyen szempontból? A nemzetközi babahordozó hét apropóján Tarczali Mónika hordozási tanácsadóval a legfontosabb érveket próbáltuk összeszedni, azokat, amelyek megmagyarázzák, miért is látunk egyre több hordozott babát, s mellettük egyre több mosolygós édesanyát vagy épp édesapát.
Szász Cs. Emese
2017. október 05., 14:132017. október 05., 14:13
2017. október 05., 18:132017. október 05., 18:13
Pár éve minden év októberében megünneplik a Nemzetközi Babahordozó hetet immár nálunk is. Az Amerikai Egyesült Államokból indult kezdeményezés mára világszerte népszerűvé vált, lényege a babahordozás népszerűsítése, az ortopédiailag helyes testtartást biztosító babahordozó eszközök megismertetése, valamint a babahordozó anyukák számára találkozási, tapasztalatszerzési lehetőséggel szolgál. Mi a babahordozó hét alkalmából ezúttal nem arról beszélünk azonban, hogy hogyan és milyen eszközökkel hordozzunk, hanem arról, hogy miért érdemes ezt a módszert választani a babakocsi alternatívájaként vagy épp mellette.
Tarczali Mónika hordozási tanácsadó szerint a baba és az anya szempontjából is számos előnye van a babahordozásnak.
A kendő ölelése az anyaméhben megtapasztalt védettség-, illetve biztonságérzetet idézi
Fotó: Pixabay.com
Miért jó a babának?
- A hordozás megkönnyíti az újszülött baba számára a „kinti léthez” való alkalmazkodást, az anyukával való szoros testkontaktus ugyanis kiegyensúlyozza és szabályozza az újszülött baba légzését. Ugyanakkor az anya teste melegen tartja a babát is, mozgása megkönnyíti az emésztését, így sokak számára jó hír lehet, hogy a hordozás bizony a csökkenti a hasfájás előfordulását és a sírás mennyiségét. A hordozott babák átlagban 43 százalékkal kevesebbet sírnak, az esti órákban pedig ez 54 százalékkal kevesebb sírást is jelenthet.
- Megnyugtató védettség-érzést biztosít, a kendő ölelése az anyaméhben megtapasztalt védettség-, illetve biztonságérzetet idézi, az anyuka közvetlen közelsége és mozgásának jól ismert ritmusa megnyugtatja a babát, aki így több időt tölt csendes nézelődéssel, és jobban alszik.
- Megkönnyíti a kommunikációt és a szocializációt, ugyanis a gyermekét testközelben hordozó szülő a baba minden rezdülését érzi, hamarabb felismeri aprócska jelzéseit, könnyebben megérti őt, de a család többi tagja, sőt, az idegenek is másképp viszonyulnak hozzá, mint egy babakocsiban fekvő babához, de a hordozott baba is arcmagasságból figyelheti meg a felnőttek kommunikációját, kezdeményezhet szemkontaktust, kapcsolatot velük stb.
- Elősegíti a szülői érzékenység, válaszkészség kialakulását. A hordozó szülő jellemzően hamarabb reagál gyermeke jelzéseire, késlekedés nélkül válaszol, illetve elégíti ki a baba igényeit, ez pedig egyúttal a kötődést is megerősíti, ami nyilván ugyanolyan fontos a baba és a szülő szempontjából.
- Megerősíti az ősbizalmat, megalapoz egy egészséges önbizalmat. Az igény szerint hordozott gyermek – paradox módon – hamarabb válik önállóvá, magabiztosabb és kreatívabb lesz, mint azok a babák, akiket korábban kezdenek el önállóságra nevelni az „elkényeztetést”, „felkapatást” elkerülendő.
- A hordozás ideális közeget biztosít a kisbaba fejlődéséhez. Az édesanyja mellén ideális táplálékhoz jut, teste melegen tartja, légzése szabályozza a légzését, érintése, hangja egyszerre nyugtatja meg és stimulálja, mozgása, mindennapi tevékenysége ingergazdag környezetet biztosít a hordozott babának, minden szempontból elősegítve annak testi, lelki és szellemi fejlődését.
Számtalan közös élményt tesz lehetővé, ugyanis hordozott babával sok helyre egyszerűbb elmenni
Fotó: Boda L. Gergely
Miért jó az anyának?
- Segít az „újdonsült” anyának a család megváltozott életritmusához való alkalmazkodásban, de a babáról való gondoskodásban és a ház körüli teendők elvégzésében, illetve a kettő összehangolásában is sokat segít, ha időnként fel tudja kötni magára gyermekét az anya.
- Megkönnyíti a babával való ismerkedést, kommunikációt. Amint már fentebb is írtuk, a gyermekét testközelben hordozó szülő a baba minden rezdülését érzi, hamarabb felismeri aprócska jelzéseit, könnyebben megérti őt, s tud reagálni a gyerek igényeire.
- A hordozás megerősíti az anyai ösztönöket, kompetenciákat, a baba igényeinek késlekedés nélküli kielégítése ugyanis elégedett, kiegyensúlyozott babát, s ezzel együtt nyugodt, magabiztos anyát eredményez.
- Két szabad kezet, és ezáltal hatalmas mozgásszabadságot biztosít. A hordozóba kötött babával nem akadály többé a lépcső, a mozgólépcső, a tömegközeledési eszközökre való fel- és leszállás vagy épp a forgóajtó, de a porszívózás vagy teregetés sem okoz gondot többé, ugyanis akár egy babával a hátunkon is el tudjuk végezni.
- Több gyerek mellett felbecsülhetetlen segítség. Két vagy több kisgyerek gondozása, igényeinek egyszerre történő kielégítése igencsak embert próbáló feladat lehet, egy jól megválasztott hordozóeszköz ebben az esetben is kincset ér.
- Számtalan közös élményt tesz lehetővé, ugyanis hordozott babával sok helyre egyszerűbb elmenni, akár egy nyaralásra vagy egy kirándulásra gondolunk. A babahordozás ugyanakkor megkönnyíti és színesebbé, izgalmasabbá teszi nem csak a hordozott baba, de az egész család életét.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!