Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:06

Bukarestben kiütötte a Sportult a Sapientia U23

21:26

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

21:24

Immár biztos, a Gyergyói Hoki Klub jut az első helyről a négyes döntőbe

20:57

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Kelemen Hunor a helyi adók felülvizsgálatáról: én álltam elő a javaslattal

Lépegetnek, beszélgetnek: nem maradhat el a kávéházi sakkparti

A nyugdíjas baráti társaság tagjai korábban nem vagy csak kevésbé ismerték egymást, a sakk hozta össze őket

Fotó: Péter Beáta

Ha süt a nap, ha esik, az esti sakkozás kötelező programpont. Ezt vallja négy öregúr, aki már-már látványossággá válva az egyik csíkszeredai kávéházban szinte minden nap űzi a táblajátékot. Négy különböző életút, egy szenvedély: a sakkozás hozta össze őket.

Péter Beáta

2017. december 15., 16:302017. december 15., 16:30

2017. december 15., 18:502017. december 15., 18:50

Aki a csíkszeredai Petőfi kávéházba betér vagy előtte sétál el, gyakran láthatja, ahogy néhány öregúr sakkozik. Szilágyi Árpád, Frölich Artúr (Frédi), Rancz István és Bencze Károly, ha süt a nap, ha esik, ha havazik – ritka kivétellel – minden este ott van. Szilágyi Árpád több mint két éve törzsvendége a kávéháznak, szívesen jár ide, mivel – mint mondja – kedvesek a pincérek és a tulajdonos. Mivel egyedül lakik és alig lát, esténként nem szívesen van otthon, ezért inkább ide jár. „Nem látok, nem írok, nem olvasok öt éve. Addig még foglalkoztam keresztrejtvényfejtéssel, de most már azt sem tudom csinálni, a tévét is csak hallgatom. Szívesebben vagyok itt emberek között, mint otthon a semmittevésben” – vallja.

A nyugdíjas baráti társaság tagjai korábban nem vagy csak kevésbé ismerték egymást. Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének az elnöke egy ismerős révén ismerkedett meg Frédivel, akiről kiderült, hogy szintén „118-as” (a 1990/118-as törvény kedvezményezettje, volt politikai elítélt). Szóba került, hogy kinek mi a hobbija, kiderült, mindketten szeretnek sakkozni. Árpi bácsi az otthon levő sakktábláját bevitte a kávéházba, hogy mindig kéznél legyen, amikor Frédivel beültek oda. Aztán Frölich Artúr még egy barátját elhozta, a barátjának jött egy másik barátja, és így már két asztalnál sakkoztak esténként. Van, hogy további emberek is csatlakoznak a társasághoz.

„Én a börtönben tanultam meg sakkozni. Igaz, ott nem volt szabad, és nem nagyon volt, amivel. A rabok kenyérből készítettek figurákat, pokrócra rajzoltuk rá szappannal a sakktáblát.

Nem adtak papírt, ceruzát, tiltott dolog volt. Ha megkapták az általunk készített sakktáblát, verés járt érte” – magyarázza Szilágyi Árpád.

Az agyérelmeszesedés ellen a legjobb a sakk: betartják az orvosi ajánlást

Fotó: Péter Beáta

„Volt egy közös barátunk, Frölich Frédi, együtt játszott Szilágyi úrral. A tavaly nyáron meghívtak egy sakkpartira, aztán később én meghívtam egy másik barátomat” – kapcsolódik be a beszélgetésbe Bencze Károly. Elmondja, ő legelőször Homoródalmáson, a szülőfalujában ismerkedett meg a sakkal. „A szomszédban volt három egyszerű gazdaember, azok mindig sakkoztak. Ők befogadtak engem a társaságukba, mindig néztem, ahogy játszanak.

Akkor jöttem rá, hogy a falusi ember is tud kulturált lenni, és ez náluk a sakkban mutatkozott meg.

Megtanítottak engem is, és azóta bárhová jártam, mindig sakkoztam.”

Játék, de nagyon komolyan veszik

Fotó: Péter Beáta

A baráti társaság tagjai nem szokták megbeszélni, hogy másnap találkoznak-e, úgyis tudják, hogy ha épp valami közbe nem jön, megjelennek a kávéházban este hét óra körül. Nyáron a teraszon, télen a benti asztaloknál játszanak.

„Amikor tudunk, jövünk. Annak örvendünk, hogy fennjárunk, és el tudunk jönni. Én az elemi iskolás koromban tanultam meg sakkozni, 1955-ben, most, hogy nyugdíjas vagyok, több időm van rá. Egyebet mit csináljunk, elszórakozunk” – mutat rá Rancz István.

Hozzáteszi: ötödik osztályban kézimunka órán a fiúk azt kapták feladatként, hogy faragjanak fűzfából egy-egy sakkfigurát. „Megcsináltuk, ahogy tudtuk, de lehetett velük sakkozni, az osztályfőnökünk tanított meg rá. Volt olyan osztálytársam, aki megcsinálta az egész garnitúrát. Katonakoromban már elég jól tudtam játszani, a tisztekkel sokat sakkoztam. A többi katona mindig kért, hogy foglaljam le a kapitányt. Eleinte mindig hagytam, hogy nyerjen, aztán egy játszmát nyertem én, majd egy egész sorozatot.

De a tiszt nem nyughatott, addig kellett vele sakkozni, amíg ő nem nyert”

– eleveníti fel kacagva. Rancz István most is tud sakkfigurát faragni, volt, hogy elveszett egy ló a készletből, így tudták pótolni.

Időközben benéz a kávéházba Frölich Artúr is, szól, hogy mindjárt érkezik, csak ellép kenyeret vásárolni. Őt az édesapja tanította meg sakkozni, otthon gyakran játszottak. Aztán az édesapja elmenekült, de visszatért értük, majd lágerbe vitték a családot.

Ha süt a nap, ha esik az eső...

Fotó: Péter Beáta

„A sakkban 32 figura van és sok kombináció. Azt is mondják, két egyforma játékot nem játszottak még. Nagyon jó gondolkodásfejlesztőnek tartom, és hiába játék, komolyan kell venni” – véli Szilágyi Árpád, majd hörpint egyet a borospohárba töltött szőlőléből.

Mint mondják, mind a négyen egyforma szinten vannak, hol az egyikük nyer, hol a másikuk. „Az Ezüst Akadémián azt mondta a doktornő legutóbb, hogy az agyérelmeszesedés ellen a legjobb a sakk. Így mi nincs, amitől tartsunk” – összegez Frédi, s kilép a paraszttal.