Lendületben a székelyföldi lovasíjászok. Kassai Lajos ajándékkal érkezett a pályaavatóra
Lovasíjász bemutató Csibában, az új pályán
Fotó: Sipos József
A ló és az ember közti kapcsolatról, magyarságtudatról, a modern világ rejtette buktatókról és természetesen a lovasíjászatról is szó esett azon a közönségtalálkozón, amelyet Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője tartott a napokban Székelyföldön.
D. Balázs Ildikó
2019. október 23., 16:422019. október 23., 16:42
2019. október 23., 17:032019. október 23., 17:03
Kassai Lajos székelyföldi villámlátogatásának apropóját a Csíkszereda melletti, csibai lovasíjász-pálya avatása adta. A lovasíjászverseny és bemutató lejártával, a jelenlévő népes közönséggel is elbeszélgetett a neves vendég, aki nem érkezett üres kézzel: a pálya licencszerződését, valamint nemzetközi bírói jogosítványt adott át Lőrincz Rómeó lovasíjásznak és pályatulajdonosnak. Mint kiderült, legalább harminc éve vár erre a pillanatra, és bár rengeteg erdélyi jár hozzá képzésre a lovasíjász iskolába, úgy véli, itt volt az ideje annak, hogy egy, a csibaihoz hasonló pálya összefogja a közösséget és lendületet adjon a székelyföldi lovasíjászatnak.
Kassai Lajos a csibai lovasíjász pálya licencszerződését is magával hozta
Fotó: Sipos József
Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője és Lőrincz Rómeó nemzetközi bíró
Fotó: Sipos József
A lovasíjászat nagyon jó eszköz a személyiség fejlesztésére, és hogy mikor kezd el valaki a lovasíjászattal foglalkozni, az tulajdonképpen lófüggő. Ez ugyanis nem igényel különösebb fizikai felkészültséget.
– magyarázta Kassai, aki előadást is tartott a lovasíjászatról. A lóhoz pedig – emelte ki – nem eszközként, hanem társként kell viszonyulni.
Pályaavató versennyel. Összhangban ló és lovas
Fotó: Sipos József
A lovasíjászok egyensúlyból, testsúllyal irányítják a lovat, hiszen kezeik foglaltak, ezért nagyon jó kell legyen az együttműködés, az összhang ló és lovas között. Mint elhangzott, ő személy szerint nem képezi a lovat, hanem egyfajta társkapcsolatot alakít ki vele, ami abból áll, hogy a bizalmába férkőzik, majd a következő lépés a kölcsönös tisztelet. „Ha én a ló számára egy követendő példa leszek, akkor létre tud jönni egy olyan bensőséges kapcsolat, amelynek alapja az együttműködés és nem a képzés. Az én lovaim nem képzett lovak, nagyon együttműködőek és élmény velük együtt dolgozni. Jó volt látni, hogy ezen a pályán nem zablával lovagolnak, hanem kötőfék van a lovakon és nagyon szépen dolgoztak a pályán” – emelte ki.
Talán ezért is a lányok körében nagyon népszerű. De tulajdonképpen egy olyan sport, amiben egy nő nőiesnek, egy férfi pedig férfiasnak látszik. „Nagy szívfájdalmam, hogy jelenleg a világranglista élén egy francia lány van és nem egy magyar” – jegyezte meg Kassai.
Kassai Lajos a csibai közönségtalálkozón készségesen válaszolt a kérdésekre
Fotó: Sipos József
A kötetlen beszélgetés során elhangzott, a mai, igen gyors ütemben változó világban a túlélés lehetőségét a kis közösségek biztosíthatják. Azok a skanzenszerű kis közösségek, amelyek alkalmasak arra, hogy „egyfajta kulturális tartalmat hosszú távon meg tudjanak őrizni”. De mindemellett az is fontos, hogy ne fordítsunk hátat a 21. századnak. „Ne haragudjatok az internetre, a Facebookra, az okostelefonokra, hanem használjátok, de ne váljatok rabjaivá. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne szakadjunk el a gyökereinktől. A lovasíjászat pont olyan szerves része az életemnek, mint a Facebook. Minden a mértékletességen múlik” – emelte ki Kassai.
Milyennek látja az erdélyi magyarokat és az anyaországi magyarokat? – hangzott el a kérdés a közönség soraiból. „Harmincegyével ezelőtt kezdtem tartani rendhagyó történelemórákat, akkor a határon túli magyarok kivétel nélkül talpraesettebbek, életrevalóbbak voltak. Ez az utóbbi pár évben megváltozott.
A budapesti Testnevelési Egyetem egy felméréséből pedig az derült ki, hogy ma Magyarországon a vidéki fiatalok fizikai állapota gyengébb, mint a városiaké. A vidékiek városi életet kezdtek élni, a városiaknak pedig ott vannak a sportolási lehetőségek ” – fejtette ki Kassai, aki szerint a székelyeknek az önbecsülésükkel és önértékelésükkel van baj. A lovasíjászat pedig – reményei szerint – jobban összekovácsolja majd a közösséget. S mert ennek a sportágnak vannak román követői is – mint például Denis Ștefan színész, aki éppen Kassaitól tanult – a lovasíjász abban is reménykedik, hogy a sport szeretete a két nemzetet is közelebb hozza egymáshoz.
Bizalom és tisztelet
Fotó: Sipos József
„Egyetlen bajunk van nekünk magyaroknak, nem reálisan látjuk magunkat. Tehetségesek vagyunk, jó helyen élünk, a Kárpát-medence egy csoda. Az anyaország pedig most nagyon rendben van. Föl a fejjel, hiszen jobbak vagyunk, mint amilyennek látjuk magunkat, és jobb a helyzet, mint ahogyan látjuk” – búcsúzott székelyföldi követőitől Kassai Lajos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Bőröndből előbújó dallamok
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Bőröndből előbújó dallamok
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!