Hirdetés
Hirdetés

Kisvonat, kalandtúra, pisztráng: egyre népszerűbb Vármező

Érkezik a gőzös Szovátáról Vármezőre •  Fotó: Antal Erika

Érkezik a gőzös Szovátáról Vármezőre

Fotó: Antal Erika

Turistacélpontként is híressé vált Vármező, ami eddig a leginkább a pisztrángjáról volt ismert. A Felső-Nyárád mentén elhelyezkedő falut már nem csak a nyaralótulajdonosok látogatják, hanem a természetjárók, vagy a közeli Szovátán és Parajdon pihenők is.

Antal Erika

2018. június 06., 16:012018. június 06., 16:01

Vármező ma már fogalom a marosvásárhelyiek körében, a 45 kilométerre fekvő falu elsősorban nekik köszönhetően vált üdülőteleppé, a nyaralótulajdonosok többsége ugyanis a megyeszékhelyen él. A helyszínen most arra kerestük a választ, miért érdemes ellátogatni a Felső-Nyárád menti településre. Legkönnyebben személygépkocsival lehet eljutni a faluba, de naponta két alkalommal autóbusz is betér oda, a Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy közötti járat érinti a környéket, és mielőtt Nyárádremetéről továbbhaladna Szakadátra vagy Szovátára, letér balra Vármezőre is, persze csak akkor, ha van utas, és az időben jelzi ez iránti igényét.

Nosztalgiavonattal Vármezőre

A kisvasút, a „mokanica” naponta három alkalommal teszi meg a Szováta–Vármező közötti szakaszt. Most még, az idény előtt, kevesen utaznak vele, ám a nyári szünidőben, júliusban és augusztusban megtelik a vonat, sokan inkább állnak, csakhogy átéljék a járat nyújtotta egyedi élményt. Vannak, akik a rövid megálló után visszautaznak Szovátára, míg mások leszállnak, és begyalogolnak Vármezőre. Akinek nincs kedve a sétához, az egy szovjet katonai teherautóból átalakított járművel 5 lejért felkeresheti a halászcsárdát is.

Hirdetés

Ezen a keskeny vágányú vasúton utazott egykor, még a rendszerváltás előtt, illetve néhány évig utána is a Nyárád mente lakossága, főleg, akik a piacot járták a terményeikkel.

A Marosvásárhely és Szováta között közlekedő kisvonat hat óra alatt tette meg a távot, de ez nem vette el senkinek a kedvét, hiszen az emberek egyik faluból a másikba mentek, vagy Nyárádszeredába, a vidék központjába, esetleg Marosvásárhelyre, a megyeközpontba. Igaz, akkoriban nem járt annyi busz, és annyi személyautó sem létezett, mint napjainkban. A Szováta–Vármező közötti vasúti szakaszon igazi turisztikai látványosság a szénnel „etetett” mozdony hajtotta kisvonat, amely kicsik és nagyok örömére sípolva gurul végig a vidéken. Rajta kalauz ad jegyet és figyelmeztet a megálló közeledtére vagy az indulásra. Vármezőn a mozdonyt lecsatolják a szerelvény elejéről, majd a hátuljára kapcsolják fel újra. Az utasok rendelkezésére egy nyitott és egy csukott vagon áll, bennük fapadosak az ülések.

Expedíció a hegyekben

Annak ellenére, hogy strandolásra alkalmas tava vagy medencéje nincs, sokan ellátogatnak Vármezőre. Elsősorban az éttermek a legvonzóbbak, a vármezői pisztráng messze földön híres. Mi a Vándorba ülünk be, amely panzióként és étteremként is működik, nyár végén itt szervezik az áfonya-, és a gombafesztivált is. Június 1-én érkezünk, vonz az árnyas lugas, ahol számos asztal, pad várja az éhes és szomjas vendégeket. Pincér érkezik az étlappal, amin a sült pisztráng vagy a rántott sajt mellett különféle palacsintákat és réteseket is kínálnak, de kiderül: palacsintájuk épp nincs, csak mákos rétessel szolgálhatnak. Végül rántott sajtot és pisztrángot kérünk, no meg jó hideg, palackos sört, mert csapolt nincs. Emberünk egyedül van, sok a vendég, a kiszolgálás lassú, a számlát bent rendezzük, ahol már több, tányérra helyezett étel várja, hogy az asztalokra kerüljön. Mit lehet itt még csinálni? – hangzik el a kérdés, miután elköszönünk.

Vármező egyre népszerűbb és divatosabb •  Fotó: Antal Erika Galéria

Vármező egyre népszerűbb és divatosabb

Fotó: Antal Erika

Kis, árnyas parkban a nyárádremetei turisztikai információs iroda tájékoztató tábláján a vidék térképe tekinthető meg, az iroda postacímével, telefonszámával és honlapjával. Nem áll szándékunkban a községközpontba látogatni, különben is hétvége, pontosabban hivatalos ünnepnap van, nem valószínű, hogy találnánk ott valakit. Szerencsénkre egy közeli plakáton felfedezzük a „Safari tours” hirdetését.

A járművek a közeli parkolóból indulnak, meg is találjuk hamar a három sötétzöld, katonai járművet és az expedíció vezetőjét, Birtók Attilát is, aki készségesen válaszol kérdéseinkre. Júliusban és augusztusban napi rendszerességgel indítanak kalandtúrát. A gépkocsik, 14, 28 és 12 személyesek, biztonságosak, kényelmesek, és képesek olyan helyekre is eljutni, ahová személygépkocsival nem lehetséges. A két, két és félórás úton a közeli látványosságokat tekintik meg, mintegy 17 kilométert járnak be. Az Égerfástónál kis pihenőt is tartanak, ahol szalonna, túró, hagyma és kenyér, illetve kis kupica pálinka is jár a résztvevőknek.

A kisvonathoz indulnak a terepjárók •  Fotó: Antal Erika Galéria

A kisvonathoz indulnak a terepjárók

Fotó: Antal Erika

A főszezonon kívül hétvégenként szervezik meg a túrát, de előzetes bejelentkezéssel hétköznaponként is. Az idegenvezető bemutatja a környéket, mesél a várról, az erdőkről, a vízesésről, az állatvilágról, helyi legendákról, mitológiáról. Létezik egy úgynevezett hosszú túra is, amely 7-8 órás, 50 kilométer hosszú, amelyből 4-et gyalog tesznek meg. Ezt inkább a szezonon kívül szokták szervezni, és erre jobban fel kell készülni, melegebb ruhát, keményebb lábbelit igényel. Főleg külföldiek szoktak ezen részt venni, míg a kétóráson zömében hazaiak – a környékről, de a román vidékekről is sokan érkeznek. Ottjártunkkor lengyel és csehországi látogatók jelentkeztek éppen, de Birtók Attila elmondta, hollandiai, német- és franciaországi, sőt még japán turistái is voltak, akik nagyon elégedetten távoztak.

A régió térképe a tájékoztató táblán •  Fotó: Antal Erika Galéria

A régió térképe a tájékoztató táblán

Fotó: Antal Erika

Aki a nyugodt és csendes kikapcsolódást szereti, annak halastó áll a rendelkezésére, ahol kedvére horgászhat. A közeli erdőkben kisebb-nagyobb sétákat lehet tenni a festett túraútvonalak mentén, Szovátán, 9 kilométerre pedig fürdeni érdemes, vagy megcsodálni a sósziklákat, sóképződményeket. Parajdon, 15 kilométernyi távolságban sós- és édesvizű medencéket kínálnak a strandolóknak, le lehet menni a sóbányába, vagy végigjárni a só útját. Vármezőn panziók, apartmanok, kulcsos házak, lakókocsik számára kialakított kemping, sátorhelyek várják a nyaralókat.

Idézet
„Nyáron, a júliusi és augusztusi csúcsszezonban, amikor a népszerű fürdőtelepülések zsúfolásig telnek, Vármező nagyon vonzó a maga nyugodt, csendes környezetével, árnyas lugasaival és erdeivel”

– ecseteli útikalauzunk, Nagy Sándor, aki családjával és barátaival több mint harminc éve, heti rendszerességgel járja a települést .

„A tiszta és friss levegő, a csend, a szép táj, a Nyárád a vonzereje a falunak, de az is, hogy az emberek itt nem látnak bele egymás tányérjába” – magyarázza.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés