Kisvonat, kalandtúra, pisztráng: egyre népszerűbb Vármező
Érkezik a gőzös Szovátáról Vármezőre
Fotó: Antal Erika
Turistacélpontként is híressé vált Vármező, ami eddig a leginkább a pisztrángjáról volt ismert. A Felső-Nyárád mentén elhelyezkedő falut már nem csak a nyaralótulajdonosok látogatják, hanem a természetjárók, vagy a közeli Szovátán és Parajdon pihenők is.
Antal Erika
2018. június 06., 16:012018. június 06., 16:01
Vármező ma már fogalom a marosvásárhelyiek körében, a 45 kilométerre fekvő falu elsősorban nekik köszönhetően vált üdülőteleppé, a nyaralótulajdonosok többsége ugyanis a megyeszékhelyen él. A helyszínen most arra kerestük a választ, miért érdemes ellátogatni a Felső-Nyárád menti településre. Legkönnyebben személygépkocsival lehet eljutni a faluba, de naponta két alkalommal autóbusz is betér oda, a Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy közötti járat érinti a környéket, és mielőtt Nyárádremetéről továbbhaladna Szakadátra vagy Szovátára, letér balra Vármezőre is, persze csak akkor, ha van utas, és az időben jelzi ez iránti igényét.
Nosztalgiavonattal Vármezőre
A kisvasút, a „mokanica” naponta három alkalommal teszi meg a Szováta–Vármező közötti szakaszt. Most még, az idény előtt, kevesen utaznak vele, ám a nyári szünidőben, júliusban és augusztusban megtelik a vonat, sokan inkább állnak, csakhogy átéljék a járat nyújtotta egyedi élményt. Vannak, akik a rövid megálló után visszautaznak Szovátára, míg mások leszállnak, és begyalogolnak Vármezőre. Akinek nincs kedve a sétához, az egy szovjet katonai teherautóból átalakított járművel 5 lejért felkeresheti a halászcsárdát is.
A Marosvásárhely és Szováta között közlekedő kisvonat hat óra alatt tette meg a távot, de ez nem vette el senkinek a kedvét, hiszen az emberek egyik faluból a másikba mentek, vagy Nyárádszeredába, a vidék központjába, esetleg Marosvásárhelyre, a megyeközpontba. Igaz, akkoriban nem járt annyi busz, és annyi személyautó sem létezett, mint napjainkban. A Szováta–Vármező közötti vasúti szakaszon igazi turisztikai látványosság a szénnel „etetett” mozdony hajtotta kisvonat, amely kicsik és nagyok örömére sípolva gurul végig a vidéken. Rajta kalauz ad jegyet és figyelmeztet a megálló közeledtére vagy az indulásra. Vármezőn a mozdonyt lecsatolják a szerelvény elejéről, majd a hátuljára kapcsolják fel újra. Az utasok rendelkezésére egy nyitott és egy csukott vagon áll, bennük fapadosak az ülések.
Expedíció a hegyekben
Annak ellenére, hogy strandolásra alkalmas tava vagy medencéje nincs, sokan ellátogatnak Vármezőre. Elsősorban az éttermek a legvonzóbbak, a vármezői pisztráng messze földön híres. Mi a Vándorba ülünk be, amely panzióként és étteremként is működik, nyár végén itt szervezik az áfonya-, és a gombafesztivált is. Június 1-én érkezünk, vonz az árnyas lugas, ahol számos asztal, pad várja az éhes és szomjas vendégeket. Pincér érkezik az étlappal, amin a sült pisztráng vagy a rántott sajt mellett különféle palacsintákat és réteseket is kínálnak, de kiderül: palacsintájuk épp nincs, csak mákos rétessel szolgálhatnak. Végül rántott sajtot és pisztrángot kérünk, no meg jó hideg, palackos sört, mert csapolt nincs. Emberünk egyedül van, sok a vendég, a kiszolgálás lassú, a számlát bent rendezzük, ahol már több, tányérra helyezett étel várja, hogy az asztalokra kerüljön. Mit lehet itt még csinálni? – hangzik el a kérdés, miután elköszönünk.
Vármező egyre népszerűbb és divatosabb
Fotó: Antal Erika
Kis, árnyas parkban a nyárádremetei turisztikai információs iroda tájékoztató tábláján a vidék térképe tekinthető meg, az iroda postacímével, telefonszámával és honlapjával. Nem áll szándékunkban a községközpontba látogatni, különben is hétvége, pontosabban hivatalos ünnepnap van, nem valószínű, hogy találnánk ott valakit. Szerencsénkre egy közeli plakáton felfedezzük a „Safari tours” hirdetését.
A járművek a közeli parkolóból indulnak, meg is találjuk hamar a három sötétzöld, katonai járművet és az expedíció vezetőjét, Birtók Attilát is, aki készségesen válaszol kérdéseinkre. Júliusban és augusztusban napi rendszerességgel indítanak kalandtúrát. A gépkocsik, 14, 28 és 12 személyesek, biztonságosak, kényelmesek, és képesek olyan helyekre is eljutni, ahová személygépkocsival nem lehetséges. A két, két és félórás úton a közeli látványosságokat tekintik meg, mintegy 17 kilométert járnak be. Az Égerfástónál kis pihenőt is tartanak, ahol szalonna, túró, hagyma és kenyér, illetve kis kupica pálinka is jár a résztvevőknek.
A kisvonathoz indulnak a terepjárók
Fotó: Antal Erika
A főszezonon kívül hétvégenként szervezik meg a túrát, de előzetes bejelentkezéssel hétköznaponként is. Az idegenvezető bemutatja a környéket, mesél a várról, az erdőkről, a vízesésről, az állatvilágról, helyi legendákról, mitológiáról. Létezik egy úgynevezett hosszú túra is, amely 7-8 órás, 50 kilométer hosszú, amelyből 4-et gyalog tesznek meg. Ezt inkább a szezonon kívül szokták szervezni, és erre jobban fel kell készülni, melegebb ruhát, keményebb lábbelit igényel. Főleg külföldiek szoktak ezen részt venni, míg a kétóráson zömében hazaiak – a környékről, de a román vidékekről is sokan érkeznek. Ottjártunkkor lengyel és csehországi látogatók jelentkeztek éppen, de Birtók Attila elmondta, hollandiai, német- és franciaországi, sőt még japán turistái is voltak, akik nagyon elégedetten távoztak.
A régió térképe a tájékoztató táblán
Fotó: Antal Erika
Aki a nyugodt és csendes kikapcsolódást szereti, annak halastó áll a rendelkezésére, ahol kedvére horgászhat. A közeli erdőkben kisebb-nagyobb sétákat lehet tenni a festett túraútvonalak mentén, Szovátán, 9 kilométerre pedig fürdeni érdemes, vagy megcsodálni a sósziklákat, sóképződményeket. Parajdon, 15 kilométernyi távolságban sós- és édesvizű medencéket kínálnak a strandolóknak, le lehet menni a sóbányába, vagy végigjárni a só útját. Vármezőn panziók, apartmanok, kulcsos házak, lakókocsik számára kialakított kemping, sátorhelyek várják a nyaralókat.
– ecseteli útikalauzunk, Nagy Sándor, aki családjával és barátaival több mint harminc éve, heti rendszerességgel járja a települést .
„A tiszta és friss levegő, a csend, a szép táj, a Nyárád a vonzereje a falunak, de az is, hogy az emberek itt nem látnak bele egymás tányérjába” – magyarázza.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!