
A Teleki-ház, ma a református egyház hivatalának ad helyet
Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala
A marosvásárhelyi Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben komoly műemléki beavatkozásokon esett át, a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. Az archív felvételek szerint a század első felében a kapu két oldalán található ablakok helyén még ajtók nyíltak. Az épület most az Örökségünk őrei projekt keretében került előtérbe.
2018. január 16., 15:262018. január 16., 15:26
2018. január 16., 16:222018. január 16., 16:22
A Bolyai Farkas Gimnázium 11., társadalomtudomány és intenzív angol osztályába járó diákok a Teleki-ház őrei névvel hoztak létre csapatot. A tanulók Kálmán Attila történész és történelemtanár vezetésével vállalták a Bernády téren található, Teleki Domokos által 1801–1802-ben építtetett Teleki-ház megismertetését, adatainak, a hozzá fűződő történeteknek, lakói életének felkutatását. Az épület jelenleg a református egyház tulajdona, annak hivatalai működnek benne.
Kálmán Attila elmondta, tanítványai három lehetőséget jelöltek meg, a Bürger-villát, a Teleki-Köpeczi házat és a Teleki-házat, amelyek közül ez utóbbit húzták ki. Tevékenységeikről, kutatásaik eredményéről a csapat Facebook-oldalán napi rendszerességgel tájékoztatják az érdeklődőket, valamint több sajtóorgánumban – újságokban, rádióban, iskolalapban – is beszámolnak mindarról, amit eddig felfedeztek, megismertek, tanultak.
„December elején tettük fel az első posztot, azóta folyamatosan gyűlnek a fotók és beszámolók. A csapatban kialakultak a feladatkörök, így mindenki tudja, mi a teendője” – fogalmazott Kálmán Attila, aki nem csak tanárjuk, osztályfőnökük is a diákoknak, így még szorosabb a munkakapcsolat közöttük, gyakrabban találkoznak, az ötleteket megbeszélik, a felmerülő kérdéseket tisztázzák.
Marossárpatakon, az építtető Teleki Domokos síremlékénél helyezett el koszorút a csapat néhány tagja
Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala
A Teleki-ház őrzőit arra biztatta a vezető tanár, hogy ne csak felszínesen, általánosan mutassák be az épületet, hanem figyeljenek a részletekre is. A fotóikon így apróbb részletek is megjelennek, az épület díszítő elemei például, belső oszlopai, erkélykorlátjának cirádái, vagy az, amit az ablakból kitekintve láthatnak azok, akiknek arra lehetőségük van.
Nemrég Teleki Domokos kriptájához is ellátogattak Marossárpatakra, hiszen az építtető a híres Teleki család sárpataki ágából származott. A helyszínen megemlékeztek a család tagjairól, majd koszorút, helyeztek el. Szomorúan állapították meg, hogy az elmúlt évtizedek alatt megrongálták a síremléket, így az nagyon rossz állapotban van. A Telekiek családfáját is tanulmányozták, most találkozva először életükben a geneológia tudományával. Kálmán Attila ugyanis azt szeretné, ha a tanítványai a kutatásban is elmélyülnének, levéltárban, könyvtárban, múzeumban gyűjtenének adatokat a Teleki-házzal, annak lakóival kapcsolatosan. A szakmai megbeszéléseken túl meghívott előadójuk, Tamási Zsolt történész beszélt nekik Bem József tábornokról, marosvásárhelyi tartózkodásáról, a Teleki-házban való elszállásolásáról.
A csapat Facebook oldalán a Tudtad-e? címszó alatt a homlokzaton látható latin nyelvű felirat magyar fordítása olvasható, illetve annak érdekes története. „Örökbefogadott épületünk homlokzatán van egy latin felirat, amelyről elképzelhető, hogy azt maga Teleki Domokos fogalmazta meg. A feliratban Domokos gróf vádaskodásokra vagy inkább rosszindulatú pletykákra válaszolt a feltételes hazaárulást illetően. A Telekiek között akadtak lelkes jozefinisták, például a nagy rokon, a könyvtáralapító, Teleki Sámuel, vagyis olyanok, akik üdvözölték és támogatták a császár reformjait, ezt pedig bizonyos körökben hazaárulásként is fölfoghatták, innen eredtek a pletykák. De az is lehet, hogy a feliratnak semmi köze a valósághoz és igazából nem más, mint irodalom” – fejtegették a szöveget, amelynek magyar fordítása így hangzik:

A fiatalok érdeklődésének a felkeltése, közösségszervezés, az épített örökség népszerűsítése és megismertetése a célja annak a kezdeményezésnek, amely Kolozsváron és környékén már két éve működik, igen nagy sikernek örvend, és Maros megyére is kiterjesztenek.
„Ezen egyáltalán nem hivalkodó épületeket mégis sok utánajárással és költséggel emelték szent római birodalmi gróf széki Teleki Domokos, Torda vármegye főispánja és hitvestársa, gróf malomvízi Kendeffi Zsuzsanna. Ne gondold, hogy ezekben a kövekben az elárult hazáért kapott arany van, vagy a szolgától bevont bér, sem a szűkölködőtől elorzott garas, sem nyomorult ügyért kicsikart ajándék-pénz, vagy a család kárára felhalmozott adósság, Teleki Lajos, a legjámborabb férfi, akit kora Náthánjának neveztek, és Kendeffi Elek, a fejedelemség magisztrátusában a legderekabb tanácsúr.
Bár a marosvásárhelyiek zöme hetente, vagy akár naponta is eljár a Teleki-ház mellett és előtt, a szakmabelieken kívül a legtöbben szinte semmit, vagy alig valamit tudnak az épületről. Mivel ott áll előtte Bernády György szobra, van aki Bernády-háznak mondja, de hogy ki építtette, kik lakták nem tudja, s talán még azt sem, hogy most mi működik benne – mutatott rá Kálmán Attila, aki lapunknak elmondta, két célközönsége van a projektnek: az ifjúságot, azon belül is a középiskolásokat szeretnék megszólítani és felhívni a figyelmüket az értékes, Marosvásárhely múltjához tartozó házra, valamint a város lakosságát, azt a széles réteget, amelynek kevés az ismerete a műemléképületekről, köztük a Teleki házról is.
A kutatások során előkerült archív felvételekről a diákok megtudták, hogy a Teleki-ház a 20. század folyamán több ízben jelentős műemléki beavatkozásokon esett át: a két világháború között nyugati szárnyát lebontották, ezt 1957-ben építették újjá. A század első felében a kapu két oldalán található ablakok helyén még ajtók nyíltak. A munka folyamatos, tervek és ötletek vannak, a megvalósításukon dolgoznak, de, hogy pontosan melyek azok, nem árulta el az irányító tanár. Azt azonban megígérte mindenről tájékoztatnak időben a Facebookon, Instagrammon, illetve a többi kommunikációs csatornán.
Nem csak kívülről, de belülről, részleteiben is megismerkedtek a Teleki-házzal Kálmán Attila tanítványai
Fotó: A Teleki ház őrei Facebook-oldala
Az Örökségünk Őrei projekt Maros megyei felelősei közül Csép Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő érdeklődésünkre elmondta, a kezdeményezés itt is pozitív fogadtatásra talált, a középiskolás tanulók és irányító tanáraik nagy lelkesedéssel vetették be magukat a kutatásba, a műemlék épületek megismertetésébe és népszerűsítésébe. Marosvásárhelyen a Teleki-Köpeczi házat, a Bürger-villát, a ferences templom tornyát, a Művészeti Gimnázium épületét, a Református Kollégiumot, a Toldalagi palotát, a Sörházat, a Közigazgatási Palotát, a természettudományi múzeumot fogadták örökbe, a megyéből pedig többek közt a vajdaszentiványi Zichy-kastélyt, a dicsőszentmártoni unitárius templomot, a Huszár-kastélyt Szászrégenből, a nyárádszentannai templomot, az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyt.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!