Fél évszázada rendel a főtéri óradoktor
Puskás Árpád órásmester 48 éve dolgozik a szakmában
Fotó: Gálna Zoltán
Pontban reggel nyolckor nyitja a marosvásárhelyi, főtéri órajavító műhelyt Puskás Árpád, akihez messze földről is elküldik a ketyegő szerkezeteket, ha meghibásodnak. Nem csoda: tevékenységének közel fél évszázada alatt híre ment pontosságának, megbízhatóságának. Manapság egyre többen igénylik szolgáltatásait.
Antal Erika
2018. január 25., 16:002018. január 25., 16:00
Az Apolló-ház földszintjén, a bejárati ajtóra felszerelt időmérő percnyi pontossággal mutatja az órát az ott elhaladóknak. A kis helyiségben díszes vagy kevésbé díszes, fali-, asztali- és karórák látványa fogadja az oda betérőt. A falon elismerő oklevelek. De ott díszeleg egy több mint százéves, szép kivitelezésű falióra, a „csupán” ötven éves, egyszerűbb kivitelezésű, de megbízható darab, egy német gyártmányú asztali óra szomszédságában, amely negyedóránként üt.
Nagymama korú ébresztők, karórák, zsebórák között tölti napja egy részét Puskás Árpád, aki negyvennyolc éve dolgozik órásként. Reggel nyolckor kezdődik a munkanap, ő azonban már előtte félórával bemegy, felveszi a köpenyét, és úgy várja az első klienst. Érkeznek is, kisebb-nagyobb problémákkal. Karórát, csergőórát hoznak, egyikben elemet kell cserélni, a másikkal még nem tudni, mi a baj. Udvariasan, türelmesen magyaráz, van, hogy egy-két óra múlva lehet érte jönni, van, hogy egy-két napot, s az sem ritka, hogy több hetet is igénybe vesz a javítás. A komolyabb munkákkal leginkább szombaton, a „szabadnapon” foglalkozik a mester.
Három éves szakiskola
A hatvanöt éves Puskás Árpádot már gyerekkorában érdekelték az ilyen aprólékos, „pepecsmunkák”, ezért aztán magától értetődő volt, hogy az aradi szakiskolába felvételizett, ahol 1970-ben végzett. A három évből az utolsót Vásárhelyen töltette szakmai gyakorlattal. A szülei még a felvételi előtt aláírták, hogy ha elvégzi az iskolát, vállalja: öt évet itt dolgozik a szövetkezetnél, mert ha nem, vissza kell fizetni a tandíjat. „Akkor még úgy volt, hogy munkahelyet is biztosítottak az iskola elvégzése után, de nekünk is felelősséget kellett vállalnunk” – magyarázza az órás. Első munkahelye a Kornisán volt, az úgynevezett „gombában”, ahol az órajavító műhely mellett szabóság, cipészet, harisnyaszemfelszedő, rádiójavító is működött.
Faliórák a műhelyben, régiek, vagy kevésbé régiek...
Fotó: Gálna Zoltán
„Ott dolgoztam két évet a katonaság előtt, majd miután leszereltem, két évet a Kárpátok sétányán és aztán negyvenöt esztendőt a főtéren” – sorolta munkájának helyszíneit Puskás Árpád, aki mindvégig a Metalul szövetkezet alkalmazottja volt, majd néhány éve saját vállalkozását viszi. Úgy jön reggelente be a műhelyébe, hogy már a kapcsolót sem kell keresnie a sötétben, mindenről tudja hol áll, hová tette.
Ez nem volt hiábavaló, a jó munka és a megbízhatóság eredménye, hogy állandó, visszatérő kliensei vannak, nem csak marosvásárhelyiek, de az ország távolabbi részeiből is, sőt Európa-szerte, Németországból, Franciaországból, Svájcból, Magyarországról, Ausztriából, még Amerikából, sőt Ausztráliából is.
Pontosság, megbízhatóság
„Jólesik, amikor jönnek és mondják, hogy évek, évtizedek óta megbíznak bennem, nem viszik máshová a meghibásodott óráikat. Van olyan kliensem, akit negyven évvel ezelőtt a nagymamája itt az ajtó előtt vitt reggelente az óvodába” – magyarázza a mester, aki elismerő oklevelekkel is rendelkezik, de a kliensek véleménye a legfontosabb számára.
...de érdemes volt megjavíttatni valamennyit
Fotó: Gálna Zoltán
Mostanában elterjedtek az olcsó karórák, ébresztőórák, amelyekről az a véleménye, hogy nem érdemes pénzt adni azokért, mert mindig „az olcsó a drága”. A 10-15 lejes órát, ha elromlik, nem lehet megjavítani. „Jönnek, hogy elromlott, elemet kellene cserélni benne.
– magyarázza az órás, és hozzáteszi: olyat kell venni, ami tartós. „Vegyen egyszer egy minőségit, az sokáig tart, azt lehet javítani” – hangsúlyozza.
A marosvásárhelyi főtéren, az Apolló-épületben működik a népszerű műhely
Fotó: Gálna Zoltán
A főtéri órajavító műhely mindig népszerű volt. A múlt rendszerben és most is sok ismert személyiség, híresség járt oda, de a mesternek mindenki egyforma kliens, aki karórát, ébresztő-, vagy faliórát visz javításra. A faliórákat mutatja, az egyikről például elmondja, Bukarestből hozták, szinte lemondva arról, hogy az újra működőképes lesz. Aztán amikor telefonáltak, alig akarták elhinni, hogy sikerült megjavítani.
korábban írtuk
Az órásmesterek felett is elmúlik az idő
Hiába van ma már sok okoskütyü, van, aki a harmincéves órájának a csörgésére ébred reggelente. De még a legpontosabb időmérő szerkezet is elromolhat egyszer. Ilyenkor jön jól egy szakember segítsége: Salamon István ötvenedik éve javítja a kronométereket.
Régebb, amikor még működtek a nagy vállalatok Vásárhelyen – a Metalotehnica, az Imatex, a Prodcomplex –, lehetett alkatrészeket rendelni, jó szakemberek dolgoztak, akik előállították a szükséges darabokat. Mára azonban nem csak az óragyárak szűntek meg Romániában, de alkatrészt sincs kitől rendelni. Nincs eszterga, nincsenek gépek, munkaeszközök.
A karbantartás a titok
Még szekrényórát is hoztak a főtéri műhelybe, azt is megjavították. Ha a kliens nem tudja beállítani, akkor kiszállnak a helyszínre és beindítják az órát – magyarázta Puskás Árpád, aki azt javasolja mindenkinek, akinek szép óra van a tulajdonában, hogy ne várjon addig, amíg elromlik, időnként nézesse meg egy szakemberrel. Négy-öt évente ellenőriztesse, tisztíttassa, mert ezzel meghosszabbítja az életét, legyen szó karóráról, asztali- vagy falióráról. Arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az eredeti famunkát ne fessék át, ne csiszolják és lakkozzák újra, mert az úgy szép, még ha kissé kopott is, ahogy eredetileg készült.
De nem csak emléktárgyként őrzik, hanem behozzák a műhelybe, hogy újból működőképessé váljanak. Így a nagymama karórája, a dédnagyapa zsebórája, vagy egy még régebbi felmenő faliórája is feléled, helyet kap a mostani család otthonában.
Nem csak emléktárgyként értékelik a régi órákat
Fotó: Gálna Zoltán
Az egyik szép darabot a faliórák közül 1895-ben javították a bejegyzés szerint, ami azt jelenti, hogy még annál is régebb gyártották. De még működik, sikerült helyrehozni, kijavítani benne a meghibásodásokat. Egy másik darab nem annyira díszes, de szépen üti a negyedórát, a felet, a háromnegyedet és az egészet. Német gyártmány, az is lehet nyolcvan-száz éves. Nem is lehetnek jobb kezekben.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!