Emlékező Benedek-sejtek. Elek apó örökségét viszik tovább az utódok is
Nap mint nap halljuk a Vásárhelyi Rádió hírműsorában, látjuk a színdarabok plakátjain a Benedek Botond nevet
Fotó: Haáz Vince
Azt mondják, kifejezetten hasonlít rá: bár szakálla nincsen, jellegzetes Benedek-orra, mélyen ülő szemei, dús szemöldöke mintha tényleg emlékeztetne a nagy mesemondóra. Benedek Botond mégis sokáig hallgatott azzal, hogy nem csak névrokonságban áll a százhatvan éve született Benedek Elekkel. A Marosvásárhelyi Rádió hírszerkesztőjét, a színművészt ezúttal mesékről és hagyatékról kérdeztük.
Szász Cs. Emese
2019. október 11., 15:442019. október 11., 15:44
– Nap mint nap halljuk a Vásárhelyi Rádió hírműsorában, látjuk a színdarabok plakátjain a Benedek Botond nevet. De sosem gondolkodtam el azon, hogy milyen Benedek ez a Benedek. Milyen köze van a nagy mesemondóhoz, Benedek Elekhez?
– Igazából én oldalági leszármazottja vagyok Elek apónak, Benedek Elek testvérének, Benedek Gábornak az ükunokája vagyok, úgyhogy Benedek Elek az üknagybátyám. Ebben a szellemiségben is nevelkedtem, édesapám rendszeresen olvasott Benedek Elek-meséket, illetve mesélt is róla. Gyerekkoromban, főleg a forradalom után kezdtünk járni Kisbaconba is elég sokat. Én Brassóban születtem, majd Sepsiszentgyörgyre átköltöztek a szüleim, én pedig a Székely Mikó Kollégiumba jártam, egyébként én voltam a hetedik generáció a Benedek családból, aki ott végzett. Benedek Elek ükunokái is ott végeztek, egymás melletti osztályokba jártunk, mint utólag kiderült, csak nem tudtunk egymásról az idei nyárig. Eléggé szerteágazó a Benedek családfa.
– Sok a leszármazottja Elek apónak?
– Sokan vagyunk, nem is tud mindenki mindenkiről. Igazából van is most egy olyan kezdeményezés, hogy alkossuk újra, pótoljuk ki Benedek Elek családfáját, ugyan a férfiágon elég tisztán lehet követni, hogy ki ki után következik, a lány oldalon kevés információ van a családfa fejlődéséről. Pont ezt beszélgettük Bíró Borókával és Bíborkával (Benedek Elek ükunokái – szerk. megj.), hogy megpróbáljuk kipótolni a hiányokat. Egyébként a családra jellemző, hogy fel van téve az otthonokban a Benedek-címer. Ugyanis mi egy régi, büszke család vagyunk. 1460-ból már vannak információk rólunk, Benedek Urbanus volt az első ősünk, akiről feljegyzés született.
Sokáig hallgatott az Elek apóhoz fűződő rokonsággal
Fotó: Haáz Vince
– Miért csak a nyáron ismerkedett meg Benedek Elek ükunokáival?
– A mi családunk kissé eltávolodott Kisbacontól, bár édesapám tartotta a kapcsolatot, nekem sem idegen Kisbacon, de elkerültem egyetemre, és az életem másképp alakult.
Az idei nyáron éreztem úgy, hogy vissza kell mennem Kisbaconba, nem is az emlékév miatt, hanem az én életem jutott el egy olyan fázisba, hogy vissza akartam térni a gyökerekhez. Ott találkoztunk az ükunokákkal, az egyik a feleségem kolléganője. Bemutatkoztunk egymásnak, kiderült, hogy unokatestvérek vagyunk. Nagyon érdekes volt, mert éreztük, hogy milyen hasonlóan gondolkodunk, milyen gyorsan megtaláltuk a hangot. Később megismertem egy másik unokatestvéremet, Pesti-Nagy Katalint, akivel ugyanígy éreztünk, ő fogalmazta meg, hogy szerinte a sejtek emlékeznek. Így több rokonomat ismertem meg, az is érdekes volt, hogy arcban és fizikumban mennyire hasonlítunk egymásra. Többen megjegyezték, hogy én is mennyire hasonlítok Benedek Elekre. Maga az orr egy nagyon erős vonás a Benedek családban, illetve a szem elhelyezkedése, a testalkatunk.
– Hogy nevelkedett, mi volt a hagyatéka Elek apónak?
– A hagyatékát ma is hordozzuk, ennek egyik legfontosabb eleme a család szeretete. Én is ezt képviselem, édesapám is, valamint az unokatestvéreim is ugyanezt. Ezt valahogy nagyon erősen hoztuk magunkkal. A másik a szülőföld iránti szeretet, illetve a magyarságtudat, amiben nevelkedtünk, valamint a közösség iránti felelősség és az adni akarás, ami megvolt Elek apóban, s úgy tűnik, az utódokban is.
Többen megjegyezték, hasonlít a százhatvan éve született mesemondóra
Fotó: Haáz Vince
– A foglalkozása is mintha egyfajta hagyomány lenne: színész és hírszerkesztő. A színészet és a mesemondás kapcsolatát sem kell magyarázni, illetve Benedek Elek újságíró is volt.
– Édesapám azt szerette volna, hogy orvos legyek vagy kémikus, ugyanis van egy erős reál része a családunknak. Én is próbáltam, de valahogy nem passzolt hozzám, és az élet a színház felé sodort. Ez nem volt tudatos, nem volt kiszámítva. Bekerültem a kolozsvári színművészeti egyetemre, el is végeztem, s sokáig azt hittem, hogy én félrecsúsztam a családtól, ahhoz, hogy kiderüljön idén nyáron, hogy nem: Pesti-Nagy Katalin rendező, Bardócz Orsi bábszínész, aki szintén unokatestvérem. Benedek Marcell is színházigazgató volt Budapesten. Azt gondolom, nincsenek véletlenek, nekem ezt kellett csinálnom.
– Volt színész Udvarhelyen, játszott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának előadásaiban, most meg alapítója a 3G Színháznak…
– Igen, ez is egy szerencsés találkozás volt. Andi Gherghe a rendező, Székely Csaba a drámaíró, és én vagyok a szerencsés színész, aki játszhat a különböző előadásokban. Egy jó pillanatban találkoztunk, érdeklődési körünk hasonló, és létrehoztunk egy olyan független színházat, amely többféle nemzetiségű színésszel olyan problémákról beszél, ami a mostani társadalmat érinti, mégis keveset vagy egyáltalán nem foglalkozunk ezekkel.
– És az újságírás?
– Az is véletlen találkozás volt, s
Amúgy is érdekelt a körülöttünk lévő világ mindig, úgyhogy egyáltalán nem volt idegen ez számomra.
Botond a Vásárhelyi Rádió stúdiójában. Ő is újságíró, mint annak idején Benedek Elek
Fotó: Haáz Vince
– Milyen szerepet kap az életében a mese most így 38 évesen?
– Folyamatosan jelen van az életemben. A gyerekeim miatt is, de amúgy is szeretem ezt a mesevilágot. A színészet egy kicsit erről is szól, hogy kiszállunk a hétköznapokból, és pár óráig egy teljesen másik világba kerülünk bele, ahol megtapasztalhatunk dolgokat.
– Van kedvenc Benedek Elek-meséje?
– Az abszolút kedvenc mesém az a Csillagszemű juhász, a nagyfiamat úgy is hívjuk, hogy csillagszemű. Egyébként amellett, hogy nagyon sok tanítás van Elek apó meséiben, nagyon sok meséje pozitív felcsengésű, olyan energiákat hordoz, amivel fel tudsz töltődni, eltudsz távolodni attól a negatív légkörtől, ami a társadalmunkat körülöleli.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!