Aquapónia: ahol a hal kertészkedik

Az ürülékbe azonnal beköltöznek olyan baktériumok, amelyek lebontják azt, így a kavicságyban sarjadó növények fel tudják venni a tápanyagot. Az így megtisztított víz egy túlfolyón keresztül jut vissza a halakhoz, amelyeket egyébként értelemszerűen biotáppal etetnek. Bármilyen hal megfelel a célnak, hiszen csak az ürülékére van szükség, de ha a húsáért is tenyésztenénk, az külön szempont lehet. Jó a törpeharcsa, a szibériai tokhal,

A tulajdonos a rögtönzött kóstoló közben elmondta, ez azért nagyon bio, mert miközben külföldön általában ipari búzát használnak fel és szabadföldön termesztik, ahol külső hatások érik, itt zárt a rendszer, és semmi vegyi anyagot nem tartalmaz. A búzafűnek jótékony hatása van a rákos betegségekre, immunrendszer-erősítőnek, gyomorbántalmakra, krémként pedig bőrproblémákra ajánlott, de kenyérre is kenhető. Szabóék egyébként kint is

„Nagyon jó ez a nemzetközi csapat, Európa több országából is vagyunk itt, és első kézből informálódhatunk egymástól.” A részvevők innen szálláshelyükre, a rugonfalvi Kúria vendégházba tértek meg, ahol egy előadáson vettek részt. „Ez szintén a falusi vállalkozás szép példája, hiszen egy régi kúriát mentett meg az új tulajdonos azzal, hogy megvásárolta, felújította, és most szálláshelyként próbálják értékesíteni” – nyilatkozta a Keresztúr Térségi Mezőgazdászok Egyesületének egyik alapítótagja, Fodor Mózes, megjegyezve, hogy a programba olyan vállalkozásokat vettek be mutatóba, amelyek „újak, fiatalosak és hasznosak, tehát valószínűleg fenntarthatók”. Felkeresték még  a későbbiekben Vári Zsuzsa rugonfalvi őstermelőt, aki gyógynövényeket gyűjt és fűszert, teát, lekvárt készít belőlük, majd egy szentábrahámi farmra látogattak, végül pedig a kőrispataki szalmakalap-múzeumot mutatták meg a külföldi fiataloknak, hiszen az is egy hagyományos mesterségből épült ki. A tevékenységcsoport második részeként megtanulták az üzleti terv alapjait, majd másfél napjuk volt arra, hogy vegyes csoportokba összeállva a látottak-hallottak alapján kitaláljanak és kidolgozzanak egy falusi környezethez kapcsolódó vállalkozási ötletet. Az így született koncepciókat a program utolsó napján, hétfőn délelőtt a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Líceumban mutatták be a szakiskolások előtt,