Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:06

Bukarestben kiütötte a Sportult a Sapientia U23

21:26

Elfogadta a kormány a közigazgatási reformról és a gazdaságélénkítésről szóló sürgősségi rendeleteket

21:24

Immár biztos, a Gyergyói Hoki Klub jut az első helyről a négyes döntőbe

20:57

Csíkszereda „mostohagyermeke” Csíkzsögöd

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni

Ha így marad, nem tart ki a következő fűtési idény végéig a most meghosszabbított villanyszámla-támogatási program

Hajtépésről beszélnek a szemtanúk, a rendőrség bántalmazás miatt vizsgálódik az áruházban történt eset után

Filmekbe illő autós üldözés zajlott szombat éjjel Csíkszeredában

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

Adókedvezményekről állapodott meg a kormánykoalíció

Kelemen Hunor a helyi adók felülvizsgálatáról: én álltam elő a javaslattal

A jövő múltja: Commodore 64

Balról a hajlékonylemez-kezelő, középen a billentyűzettel is rendelkező központi egység, jobbról a kazettás magnó

Fotó: Pál Árpád

Volt neki kemény 64 kB RAM-ja, és a televízió keresőjén a 32-es csatornán lehetett befogni. Igen, ez volt a legendás, kultikus Commodore 64 személyi számítógép. Belebotlottunk egy elfelejtett példányba, ezért összeszereltük és kipróbáltuk. Megérte.

Kosztolányi Kata

2017. október 18., 16:482017. október 18., 16:48

2017. október 18., 16:492017. október 18., 16:49

A téma mindig a földön hever – járja az újságírók között a mondás. Az én esetemben ez a szó szoros értelmében így volt. Amikor beléptem az újonnan kibérelt lakás ajtaján, az előszoba padlóján egy Commodore 64-esbe botlottam. A technikai kütyükhöz ugyan nem nagyon értek, mégis rémlett, hogy egy ős-számítógéppel állok szemben. Amúgy is retróőrület van, ezért gondoltunk egyet, és beüzemeltük a szerkesztőségben.

A gép összeszerelésében Kováts Attila informatikus volt segítségünkre, akinek beceneve is beszédes – Vírus –, és akitől számos háttérinformációt megtudtunk, miközben lépésről lépésre haladtunk az összeszerelés sorrendjében. Merthogy neki is volt hasonló monstrumja a ’90-es évek elején, jóllehet mifelénk inkább a Spectrum márka volt elterjedt.

Micsoda móka: csiripelő adatbevitel

Fotó: Pál Árpád

Először tápegységet kötött a számítógépre, ami mostanság a laptop töltőjének felelne meg, majd rácsatlakoztatta a plazmatévére. És kigyúlt a piros lámpa, vagyis működésbe lépett a gép! „Az volt jó ezekben a gépekben, hogy gombostűvel, ragasztószalaggal, tűzőgéppel meg lehetett javítani házilag, amolyan hobbidolog volt, és az ilyesmiket szerették az emberek maguk bütykölni.” Emlékeire hagyatkozva megkereste az UHF sávban a 32-es csatornát, merthogy „azon lehetett befogni”, aztán berakta a memóriakártyát, ami az évek során bizony jól beoxidálódott. Egy mondatnyi szöveg jelent meg a képernyőn, mert „ennyit tud alapból”. Következő lépésként a különálló és kattogó kazettaegységet kötötte rá a gépre, „futtatva a szalagot, hogy programot töltsön be, ami olyan, mintha manapság duplaklikket nyomnánk az egérrel”.

„Addig kellett tekergetni, amíg szép egyenletes vonalak jelentek meg a képernyőn, és ha megszakadt a folyamat, kezdődött a következő program. Ha nem olvasta be, azt a load error üzenet jelezte.”

Egy számláló mutatta, éppen hol tart a kazetta, és azzal lehetett lenullázni vagy előrefuttatni. Másolni is lehetett egyik kazettáról a másikra – magyarázta Attila. Közben találtunk egy futballjátékot, előkerült a piros joystick, és ki is próbáltuk, ahogy egyik játékost viszi dekázva a labdával. Majd új játék után néztünk.

A legendás Pitstop II. Elboldogult a gép a több mint három évtizedes játékkal

Fotó: Pál Árpád

A legendás Pitstop II indításával autóburrogás hangzott fel, kanyargós pályán versenyeztünk, kerékcserét hajtottunk végre. „Sok botkormányt széttörtek ezen a játékon” – jegyezte meg játékostársam. Persze a szórakozáson kívül gépek, robotok vezérlésére, vállalati alkalmazásokra is használták a C64-et.

Öregesen, de még dolgozik

Kipróbáltuk a lemezegységet is, ami már jóval gyorsabb a kazettás adathordozónál, ráadásul nem kell gombokat nyomogatni, nem egymás után jöttek a programok, hanem „azt olvasta be, amelyiket beírtad, míg a kazettánál végig kellett pörgetni az egész szalagot”. Menteni is sokkal egyszerűbb volt róla. A floppyn nem csak játékok voltak. Az első program például egy turbó lemezkezelő, és ha az futott le először, a többi betöltését meggyorsította.

A műveletek között mai szemmel nézve bosszantó várakozási idő telt el, ráadásul a parancsokat (load=töltés, run=futtatás) be kellett pötyögni.

A billentyűk csattogása, nehézkes kezelése szintén ósdinak hatott. Majd a klaviatúrát vettük szemügyre: a shift, control, delete ismertek ma is, már akkor létezett az F1–F8 sor, a return a mostani enterrel egyenlő, az alt helyett commodore billentyű volt, a fel-le kurzort szintén azzal lehetett ellenkező irányba vinni, és volt alapból egy grafikus karakterkészlet. További érdekesség, hogy video- és hangkártya helyett egy hosszú, soklábú chip volt beépítve. Egérfélét is lehetett használni hozzá.

Tény és való: többnyire számítógépes játékok futtatására használtuk a berendezést

Fotó: Pál Árpád

Egyébként 2018 elején ismét piacra dobják a kultikus számítógépet, igaz, kicsinyített mását, a C64 Minit, 64 előre telepített játékkal. Lesz mellé joystick is, USB-n keresztül pedig bármilyen billentyűzet csatlakoztatható hozzá. Év végére a hagyományos méretű verziót is beígérte a Retro Games.

Szuper-PC volt harminc éve
A Commodore 64 az 1980-as évek kultikus személyiszámítógép-típusa. A VIC-20 sikere után kezdték el fejleszteni, és ideiglenesen a VIC-40 nevet viselte. Fő újdonsága a 64 Kbyte memória és a továbbfejlesztett grafikus chip volt, amely csak a megjelenítéssel foglalkozott. A hangképzést ugyanis másik chip (SID) végezte, az első, „home computer”-be épített különálló hangvezérlő. A C64 megjelenése évében, 1982-ben az év számítógépe lett. Az 1993-ban befejezett gyártásáig értékesített 17–25 millió példánnyal minden idők legtöbbet eladott PC-modellje lett és maradt – írja a Wikipédia.