A hokikapus és a bernáthegyiek

Ruczuj Gellért Csíkpálfalván született, édesanyja szülői házában él feleségével. Ezen a portán alakított ki egy bernáthegyi kutyatenyészetet, a Sekler Giantot. Gyermekkorától szerette a kutyákat, és igen, neki is a kedvencei közé tartozott a Beethoven című film.

„Tizenhárom évesen a jégkorong kapcsán kikerültem Magyarországra, ahol hat évet töltöttem. Amikor hazakerültem, ideköltöztem nagymamámhoz ebbe a házba, és szerettem volna, ha van egy házi kedvenc az udvaron. Akkor vásároltam meg az első bernáthegyit, amelyik ma is megvan, a szüleimnek ajándékoztam. Aztán később eldöntöttem, hogy tenyésztő szeretnék lenni, és komolyabban foglalkozni a bernáthegyiekkel” – emlékezett vissza a kezdetekre Gellért. Míg tavaly öt kutyája volt, idén már tízről gondoskodott – egyiket nemrégiben adta el.

A bernáthegyi kutyáknak két csoportja van, a rövid szőrűek és a hosszú szőrűek – magyarázta. „Az eredeti bernáthegyiek rövid szőrűek voltak. A svájci Alpokban egy kolostorban kezdték tenyészteni. Aztán a későbbiekben úgy gondolták, hogy még nagyobb és erőteljesebbeket tenyésztenek, hogy a hideget is jobban bírják, és így jelentek meg a hosszú szőrűek. De kiderült, hogy ez nem vált ott előnyükre, mert a nedvesebb hó beragadt a bunda és a mancsok közé, és ez nehézkesebbé tette a kutyák mozgását.” Szó esik Barryről is, a legendás svájci kutyáról, aki több embert is megmentett. „Hőstetteit” legendák őrzik, szobrot is emeltek neki, és a kolostorban mindig van egy Barry névre hallgató kutya.

„Noha nagy testű, nagyon családcentrikus kutya, tudom ajánlani kisgyerekek mellé is. Sokan, amikor jönnek kölyköt vásárolni, megkérdezik, hogy ha megnő, akkor nem-e fogja bántani a kisgyerekeket. Igaz, hogy felnőtt korára elérheti a nyolcvan-kilencven kilót is, de akárcsak a gyerekeknél, a kutyáknál is érvényes az, hogy nevelés, szoktatás kérdése, hogy milyen lesz felnőtt korában.

 Fontos, hogy az a kutya hogyan van nevelve, hogyan van szocializálva, mennyit és hogy foglalkoztak vele.Mert ha első perctől megfelelően van nevelve, kizárt, hogy durva legyen később. Az első kutyám például nagy, erős állat volt. Isten nyugtassa, akkor még élt nagymamám, elég nehézkesen járt, és amikor kiment az udvarra, a kutya mindig vigyázott rá, megtartotta a távolságot, hogy még véletlenül se üsse el. Nagyon okosak” – fejtette ki Ruczuj Gellért.

Elmondta: első perctől meg kell húzni a határokat, hogy felnőtt korában betartsa a szabályokat, hisz kilencven kilósan, ha egy séta alkalmából elkezdi ráncigálni a gazdáját, nem biztos, hogy jól sül el. A tenyésztői körökben ki van zárva, hogy valamelyik kutya agresszívvé váljon: „Ha mi elmegyünk egy kiállításra és bemegyünk a ringbe, akkor az a kutya annyira szocializálva kell legyen, hogy ha a bíró odamegy, kinyitja a száját, megnézi a fogait, akkor meg se szabad az állat moccanjon. Ha itt kint vannak az udvaron és jön egy idegen, mint mindenik más kutya, védik a területüket, ugatnak. És

Aki nem ismeri ezeket a kutyákat, azt gondolhatnák, hogy „egy fél borjút” is megesznek egyszerre, de ez nem így van. Lévén, hogy nagytestűek, valóban többet esznek, mint egy kisebb fajta, de az, hogy sokat eszik, nem igaz – hangsúlyozta a kutyatenyésztő. Kölyökkorukban az elején háromszor, majd kétszer adnak enni nekik, egy év után azonban egyszer kapnak enni egy nap. „Nálunk egy héten egyszer, péntek este az etetés kimarad. Ezt állatorvos ajánlotta, mert jót tesz az emésztésüknek. Máskor egy felnőtt kutya egy vagy másfél kiló csirkeaprólékot kap, van, amikor összefőzöm rizzsel, vagy csak nyersen. De van, amikor csak tápot kapnak, és csak annyit, amennyi elő van írva. Fontos viszont, hogy minőségi kaját kapjanak, hogy legyen szép a szőrük, fejlődjenek rendesen.”

Sokan felhívják a tenyésztőt, hogy kölyköt szeretnének, aki miután elmondja, hogy milyen szukától, milyen kantól vannak a kölykök, milyen eredményeik vannak kiállításon, bajnok kutyák, akkor drágállják. Előfordult, hogy a kiskutyák árát hallva hüledeztek, hogy láttak különböző hirdetésekben ötszáz lejért.

Gellérték ebben az évben is több kiállításon is voltak. Úgy véli, azt az érzést nem is lehet elmondani, ott kell lenni. Ott teljesen ki lehet kapcsolódni, akkor érzi, hogy amibe időt, pénzt és még sok mindent belefektetett, van eredménye.

Amikor a jégkorong miatt távol van és arra a feladatra figyel, felesége foglalkozik a kutyákkal. Ha szabadnapos, vagy reggel van edzése, akkor a délután a kutyákkal telik, foglalkozik velük, készíti a következő versenyre, vagy éppen sétálni mennek. „Nagyon a szívemhez nőttek. Mindeniket szeretem, de ha mindenáron választani kellene, akkor a kedvenc az Baltazár. Vele sikerült sok szép kiállítást megnyerni, és sok szép emléket összehozni” – lelkendezett a tenyésztő.