Hirdetés
Hirdetés

A boldogság lángossal jár: Szücs József története

Egy régi álma vált valóra a korábbi katonának •  Fotó: Veres Nándor

Egy régi álma vált valóra a korábbi katonának

Fotó: Veres Nándor

Hosszasan nézegetjük a kínálatot a Szücs–Póra házaspár műhelyében: nem könnyű eldönteni, milyen tölteléket kérjünk. A konyhán nagy szakértelemmel készíti a megrendelt lángosokat Szücs József, látszik rajta, szereti, amit csinál, felesége közben újabb rendeléseket vesz fel. De miért is döntött úgy a budapesti férfi, hogy Székelyföldet, Csíkszeredát választja otthonául? Erről beszélgettünk – egy lángos mellett.

Péter Beáta

2020. július 23., 18:122020. július 23., 18:12

Szücs József és Póra Mónika néhány hónapja nyitották meg a családi vállalkozásukat Csíkszeredában, s noha a koronavírus-járvány valamelyest az ő számításaikat is áthúzta, nem panaszkodnak. A család együtt van, dolgoznak, József hangsúlyozza, úgy érzi, megtalálta, amit mindig is keresett. Amiután elkészültek a lángosok, leülünk, hogy elmesélje az élete történetét, és azt, hogy hogyan kötötték össze az életüket Mónikával. Közben kölcsönösen élcelődnek egymással, ahogyan az olyan emberek, akik bíznak a másikban, és szeretik egymást. 

Szücs József 1972-ben született Budapesten, gyermekkorát itt és Gyálon töltötte.

Hirdetés
Idézet
„Két évet a szüleimmel éltem, majd az öcsémmel bekerültünk egy árvaház jellegű intézetbe, mert édesanyánk nem tartott igényt ránk.

Körülbelül egy évbe telt, mire apukám megtalált, ő aztán magához vett. Neki akkor már volt egy másik házassága, ott gyerek nem volt, és akkor elkezdődött a kalandos gyerekkorunk. Eléggé bonyolult volt az életünk, annak idején nem voltam egy jó gyerek, hányattatott gyerekkorom volt, hol itt voltam, hol ott voltam, de próbáltam mindig helyt állni az életben, másképpen nem is ment volna. Az általános iskolát Gyálon végeztem, utána bekerültem a Gundel Károly vendéglátóipari iskolába 1987-től ’90-ig, ott elvégeztem a felszolgáló szakot. Több helyen is dolgoztam közben a vendéglátásban, utána elfordultam tőle, elmentem inkább katonának, mert ’91-ben elvittek katonának, és az megtetszett nekem.”

Tizenkét évig volt hivatásos katona, elvégezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, majd később a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. A katonaságnál mint szakács, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán több mint 3500 főre főzött. „Az egy komoly dolog volt az életemben. Évről évre mentem egyre feljebb a létrán, évente, kétévente volt egy-egy előléptetés, csillag, ahogy ennek rendje volt. Külszolgálatra is volt ideiglenes felkészítésem, mehettem volna Pristinába, de az valamiért kimaradt az életemből. Közben egy hónapig házas voltam, született egy fiam, aki most már felnőtt, unokám is van, elmúlt egyéves” – mondja mosolyogva, büszkén.

Mónika és József. Együtt jóban-rosszban •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Mónika és József. Együtt jóban-rosszban

Fotó: Veres Nándor

Mint meséli, 2005-ben az öccsével indítottak egy cukrászipari termeléssel kapcsolatos céget, több mint húsz alkalmazottjuk volt, köztük erdélyiek is. Mónika, aki gyimesi születésű, szintén jelentkezett, és szerelem volt első látásra. József 2006-ban járt először Székelyföldön, ez a látogatás mindkettejük számára emlékezetes maradt.

„Mónika ott dolgozott nálunk, és akkor még az a pecsételős rendszer volt, hogy háromhónaponként haza kellett jönnie pecsételtetni. Mondtam neki, hogy szeretném, ha összeköltöznénk, mert beleszerettem. Ő mondta, hogy most hazajön pecsételtetni, de vissza fog jönni hozzám. Ez 2006 december elején volt, hazajött, és én

Idézet
telefonáltam, hogy küldtem neki valamit a busszal Mikulásra, és legyen szíves jöjjön be érte Gyimesből. Vettem egy jegygyűrűt, és én szálltam le a buszról, hogy átadjam. Ott megkértem a kezét.

Hazavitt az anyjáékhoz Gyimesbe, nagy meglepetés volt. Mondták, hogy mákos laska van vacsorára. Én pedig csak néztem, hogy itt mákos gombát esznek, de hát nem tudok mit csinálni, megeszem, ne nézzenek engem valami hülye pesti gyereknek. Aztán kihozták a tésztát, épp egy pénteki nap volt, ezért nem ettek húst. Másnap disznót vágtak, kértek, hogy hozzam ki a fiókból a pungát, láttam, hogy tele van zacskóval, szatyorral a fiók, de punga nincs. Ilyen dolgok voltak” – kacagja.

Aztán évente „hazajártak” kétszer, háromszor, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor meglátogatni a családot, ismerősöket. Visszaemlékszik, látta, hogy Mónika családjában mekkora összetartás és szeretet van, azt, hogy milyen más itt. Ő addig sosem volt olyan helyzetben, hogy karácsonykor húszan üljenek egy asztalnál.

Idézet
„Elmentem Gyimesbe, megláttam a hegyeket, abban az évben nagyon nagy hó volt, elvittek szánozni. Nekem végem volt, megfogott ez a hely.”

2009 augusztusában megszületett Vivien lányuk, rá néhány hónapra József édesapja súlyos beteg lett és meghalt. Ezután döntöttek úgy, hogy költöznek, egyik napról a másikra eladták a budapesti lakást, ami ingóságuk volt, bepakolták az autóba és elindultak.

Szücs József: elégedett vagyok a sorsommal •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Szücs József: elégedett vagyok a sorsommal

Fotó: Veres Nándor

„2010. április 26-án megérkeztünk ide. Három hónapig kőművesként dolgoztam, majd különböző vendéglőkben kaptam munkát. Egyik ismerősöm a katonaságon keresztül megkeresett, hogy elfogadták a honosítással kapcsolatos törvényt, tudták, hogy nekem van katonai főiskolai végzettségem, letettem a szükséges vizsgákat, és 2011 januárjában már a csíkszeredai főkonzulátuson dolgoztam mint konzuli ügyintéző.”

A megbízatása 4+1 évre szólt, de mivel meg voltak elégedve a munkájával, és mint mondja,a világon ő vette át a legtöbb honosítási kérelmet – mintegy 58 ezer személynek vette át az állampolgársági kérelmét – ismét megkapta a megbízatást.

„Tavaly június 30-án megszűnt az ottani pályafutásom. Magyarországon kaptam volna jó állást, mehettünk volna, de leültünk a lányokkal megbeszélni, és úgy döntöttünk, maradunk. Bíborka, a kisebbik lányunk már itt született, nem akartunk menni, nem volt tervünkben. Én megtaláltam itt a helyemet, beilleszkedtünk, járunk minden héten Viviennel templomba a zsögödi plébániára, az esküvőnk itt volt 2009. január 3-án Gyimesfelsőlokon, −29 C fokban. Én valahogy éreztem mindig, hogy nekem ide kell jönni” – bólogat.

Már régóta tervezte, hogy miután véget ér a megbízatása, visszatér a vendéglátóiparba. Felvetette a feleségének, hogy nyissanak egy olyan helyet, ahol lángost fognak árulni, s noha eleinte Mónika kétkedve fogadta az ötletet, belevágtak. „Nagy álmom volt, hogy olyan valamibe vágjunk bele, ahol saját magunk vagyunk az urak, nincs kényszer, azt csinálom, amihez értek és szívből szeretem. Mert a vendéglátóipari végzettségem ezt diktálja – korábban elvégeztem az ötéves vendéglátóipari főiskolát is a Gundel Károlyban –, nekem ez az életem.”

Lángos saját recept szerint: hosszú út vezetett a saját családi vállalkozásig •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Lángos saját recept szerint: hosszú út vezetett a saját családi vállalkozásig

Fotó: Veres Nándor

Szücs József a Székelyföldön szerzett élményeivel kapcsolatban elmondta, itt átértékelte az ételek minőségét és mennyiségét. „Itt jobb ízzel tudok enni. Szívesen eszek egy jó puliszkát, szalonnát. Átálltam erre az életre, ami itt van. Templomba is rendszeresen és ilyen hittel nyolc éve járok. Azelőtt húsvétkor, karácsonykor elmentünk, de ennyi volt a templombajárás vagy a hit, vagy az, hogy az emberekkel összeülünk, nekem ez nem volt.”

A közkedvelt lángosa receptjét négy hónap alatt állította össze. Az édesapja nagy becsben őrzött régi receptes füzetében talált egy szlovák receptet (a Szücsök ugyanis Szlovákiából származnak), azt gondolta, dolgozta át. Azt tudta, hogy mivel itt a húst nagyra becsülik, mindenképp kell húsos tölteléket is kínáljon az édesek mellé. Rengeteg ötlete van még, amelyeket szeretne kivitelezni, s noha mintegy negyven százalékkal esett vissza a forgalom az utóbbi hónapokban, derűlátó, tele van tervekkel.

Idézet
„Nem panaszkodunk, mert nincs amiért panaszkodni, másnak még rosszabb. Nagy terveim vannak még, mindig van valami új ötlet a fejemben.

Nekünk annyiból kevesebb a kiadásunk, hogy nincs alkalmazottunk, nem is szeretnénk. Családi vállalkozás ez, a feleségem az igazgatónő, mint otthon és máshol is egy normális családban – állítólag” – teszi hozzá nevetve.

Noha lett volna lehetőségük visszamenni Budapestre, úgy döntöttek, maradnak •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Noha lett volna lehetőségük visszamenni Budapestre, úgy döntöttek, maradnak

Fotó: Veres Nándor

Szücs József büszke arra, amit elért mostanáig, mert tudja, hogy saját magának köszönheti, és azt is, hogy a jelenlegi helyzetétől van „lejjebb” és „feljebb” is. Nekik is akadnak problémáik, voltak nehéz helyzetekben, amikor egyik napról a másikra éltek, épp ezért meg van elégedve azzal, ami épp van.

„Én nagyon boldog ember vagyok. Szokták mondani, hogy meg vagyok őrülve, hogy Budapestről ide költöztem, de mindig állítom, hogy ez nekem lelki békét jelent.

Mióta itt vagyunk Székelyföldön, sokkal nyugodtabb vagyok, és jobban érzem magam a bőrömben. Látom a lányokon is, hogy boldogok, és ez nagy dolog. Meg vagyok elégedve a sorsommal, azzal, amink van, tudom, hogy honnan indultam el, és hová jutottam. Az embernek van fent is, lent is. Meg tudom becsülni, ha van pénzem, és ha van, annak örülök, ha nincs, akkor tudom, hogy úgy kell csináljam, hogy legyen, de nem keseredek el. Tudom, hogy másoknak az enyémeknél nagyobb gondjaik vannak. Mindig így fogtam fel, ezt vallom, apukám nekem így mondta annak idején. Megtaláltam, amit kerestem, otthon vagyok, és jól érzem magam” – zárta a beszélgetést, majd visszatért a konyhába, mert új rendelés futott be.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés