
Porból lettünk, fából élünk – mondja a zetelaki székely, ez egyben a község jelmondata is, nem véletlenül: Zetelaka valamikor a famegmunkálás egyik fontos központja volt. Egy időben még alapos okunk volt félteni a székely kapukat, szerencsére mára ez gyökeresen megváltozott. A nagy kapumentési akció Máréfalváról indult, de ma már a zetelakiaknak sincs miért szégyenkezniük.
2011. január 10., 17:542011. január 10., 17:54
Úgy tartják, hogy a székely kapu tulajdonképpen fába faragott oklevél állítójának sorsáról, melyet Isten szánt neki. Ez kiváltképp érvényes Zetelakára, melynek zsindelyfaragói, deszkavágó fűrészmalmai néhány évtizede még sok lakójának biztosította a megélhetést, és ahol csodálatra méltó székely kapukat faragtak.
Rengeteg elpusztult
Eme írás ötletét tulajdonképpen egy új kiadványban, a Zetelaki Szemlében – Dimén Levente földrajz szakos tanár tollából – megjelent írás adta, mely a zetelaki székely kapuk történetével foglalkozik. Itt olvastuk, hogy Csergő Bálint (aki 1961 és 1973 között bejárta Udvarhelyszék 44 helységét, az elsőtől az utolsó házszámig) 1977-es adatai alapján 430 székely kapu volt Zetelakán. A 2008-as adatbázis elkészítésekor már csak 130 állt a helyén, tehát harminc év alatt a régi kapuk háromnegyede tűnt el.
Kapumentő pedagógus
„Hat éve foglalkozom a székely kapukkal Kovács Piroska néninek köszönhetően” – mondja Dimén Levente tanár, aki számára ez egyben hobbi, de értékmentés is. A zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Líceum pedagógusa előadásokat tart, oktatja az anyagot, diákoknak vetélkedőket szervez, idén, február végén immár harmadszorra kerül sor a Porból lettünk, fából élünk elnevezésű, székely kapukkal kapcsolatos versenyre. „A lényeg, hogy minél több gyerekhez eljuttassuk az információt, hogy megszerettessük velük a népi alkotómunka remekműveit, hogy fontosnak tartsák ezek megőrzését. Abszolút pozitív eredményekről beszélhetek, hisz sok esetben épp a gyerekek voltak azok, akik meggyőzték szüleiket, hogy újítsák fel kapuikat” – mondja a „kapumentő” pedagógus.
Elárulja magáról, hogy vargyasi születésű, a bútorfestés tanulmányával foglalkozott, szülőfalujában azonban kevés a székely kapu. Amikor Udvarhelyszékre került, akkor kezdett érdeklődni a székely kapuk iránt, melyek tulajdonképpen a faragás és a festés ötvözetei. Kiemeli, hogy bár most már van megyei program, igen fontosnak tartja, hogy legyen mindenhol helyi ember, aki ezzel foglalkozik, így lehet elkerülni, hogy ezek az értékek veszendőbe menjenek. „Úgy látom, most már az emberek is rájöttek arra, hogy a székely kapuk szerves részét jelentik kultúránknak. És azt hiszem, nem tévedek abban, hogy ez talán az egyetlen olyan építészeti székely sajátosság, amelyet mai napig is előszeretettel állítanak. Hogy milyen formában, hogy mennyire követi a hagyományt, ez természetesen vitatható, hagyományosat ma már ritkábban látok, de mégis öröm, hogy a kapuállítás hagyománya ma is él.
Akár saját szemmel
Annak idején honlapunk is beszámolt róla, hogy a Zetelakáért Alapítvány Dimén Leventével közösen indította el a Székely kapuk – a ma és a holnap kincsei elnevezésű programot, melynek része a Hargita megyei tanács támogatását elnyerő pályázat, az összes zetelaki székely kapu feltérképezése és néhányuk restaurálása, a Műemlékvédelmi Bizottság létrehozása, a Zetelaki Székelykapuk című kiadvány megjelentetése a porták jegyzékével és a jellegzetes motívumok bemutatásával, a verseny az iskolások számára. 2008 decemberében fel is avatták a település székely kapus portáinak kifüggesztett térképét. Ugyanakkor a zetelaki „fába faragott okleveleknek” gazdag irodalmuk van a világhálón is, rengeteg értékes fotót találunk, de ami talán legfontosabb, hogy nem kell sem múzeumba, sem messzire menni, ha saját szemünkkel, életnagyságban szeretnénk látni egy Zetelakán készült, igazi székely kaput.
Régi, nagyon régi, legrégebbi
A székely kapukra vonatkozó szakirodalom vizsgálataira támaszkodva a legrégebbi kapu 1807-ben készült Zetelakán. Huszka József A székely ház (Bp. 1895) című könyvében illusztrációját és feliratát is közli, a kontyfa kiskapu fölötti részén „Anno 1807 die 26 juni”, a kiskapu ívén „A bejövőnek szállás a kimenőnek békesség” olvasható. Tudomásunk szerint ma már nem létezik, a múzeumban pusztult el.
További régi zetelaki kapunk 1825-ből való (felső képen), és a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében találjuk. Egy másikat pedig szakirodalomból ismerünk, ma már nem tudunk róla, felirata és képe Huszka-könyvében látható.
Bővebben az Udvarhelyi Híradó keddi, január 10-ei számában!
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
Kigyulladt egy lakóház kedden délután Székelyudvarhelyen, a tulajdonosa egészségügyi ellátásra szorul. A tűzoltók a tűz továbbterjedését próbálják megfékezni.
Újra lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban jövő hét elejétől – adta hírül az intézmény Facebook-oldalán.
Előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, színházi produkcióval és koncerttel ünneplik a nőnapot március 7–9. között Székelyudvarhelyen.
Megkezdik a héten az épületrész bontását a 2023 decemberében részben összeomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál – adta hírül hétfőn este Szakács-Paál István polgármester.
Két ember megsérült, miután négy autó ütközött hétfő délután a Bethlenfalvi úton, a kadicsfalvi eltérőnél – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Megtalálták a Szentegyházi Polgármesteri Hivatal szombaton délután eltűnt munkatársát. A férfi életét vesztette.
Eltűnt férfit keresnek Szentegyházán, aki a polgármesteri hivatal munkatársaként dolgozik.
Korlátozni kívánja a városban működő játéktermek számát Székelyudvarhely önkormányzata, a döntés meghozatala előtt nyilvános vita keretében kérik ki a közösség véleményét.
szóljon hozzá!