Veszélyes a híd? Irány a Küküllő!

Olvasói panaszra reagálva utaztunk el Betfalvára: tudtunkra adták, hogy a Küküllőn átvezető híd állapota nagyon leromlott, átkelni rajta kockázatos, nap mint nap kellene használni, s hogy az illetékesek azt ajánlják, használják a gázlót.

„A probléma nem mai, már három éve, hogy többször is szóvá tettük, falugyűlésen is beszéltünk róla, a híd állapota egyre csak romlott, most már kockázatos dolog átkelni rajta, bár az illetékesek részéről volt ígéret a feljavítására, nem történt előrelépés. Pedig a híd létfontosságú nekünk, a túloldalon mezőgazdasági területek vannak, gépekkel műveljük, a termést be kellene hozni, nap mint nap használjuk” – panaszolja Szécsi Dezső, mutatva a keresztúri önkormányzat válaszát (közigazgatásilag ide tartozik Betfalva) idei beadványára: „Székelykeresztúr város Polgármesteri Hivatala az Ön által beadott 5946/2011-es kérésre válaszolva közli, hogy a hídon felül 10–15 méterre a vízen átjáró van, ahol Önnek lehetősége van mezőgazdasági géppel átjárni. Rafai Emil polgármester, Vári Ferencz városi jegyző, 2011. június 27.”

Panaszosunk azonban nem tartja kielégítőnek a választ. „Traktorral és üres utánfutóval még át lehet menni a gázlón, de a mezőgazdasági gépek nem kétéltűek, hogy vízi körülmények között is működjenek, arról nem is beszélve, hogy az ekén kívül nincs is olyan gép, amelynek ne ártana a víz. Vannak a csapágyak, szimeringek, tömítések, láncok, finommechanika, ezeket nem lehet egyméteres vízbe belemeríteni” – mondja Szécsi.

A híd szemmel láthatóan – ahogy egy helybéli mondja – „ramaty” állapotban van, meg van billenve, mindkét oldalon tábla jelzi, hogy másfél tonnánál nehezebb járműnek tilos a ráhajtás, de ez még kiskocsival sem tűnik biztonságosnak. „A 2005-ös árvízkor nagyon meggyengült, a középső tartóoszlop alapját kimosta a víz, épp nem a levegőben van” – kapjuk az információt. Közben ottlétünk, fotózásunk kelt némi érdeklődést, a beszélgetésbe mások is bekapcsolódnak, indul a panaszáradat: „Aki lóval, régifajta technikával műveli a területet, annak jó, nekünk nem”, „ha már Betfalva befizeti az adót, akkor javítsák meg a hidat anélkül, hogy kérésünkért valaki felháborodna”, „nem tartották fontosnak, nem érdekelte őket. Ameddig lehetett használni, húzták-nyúzták az ügyet, most, hogy baj van, vonogatják a vállukat, és velünk van a probléma, mi leszünk az első számú közellenségek, csak mert szeretnénk, hogy valami normálisan működjön.”

Falusi élet, városi adó

A betfalviaknak nem a híd az egyetlen problémájuk, adócsökkentést kérelmező levelet is írtak a keresztúri önkormányzatnak. A mintegy kétszáz aláíró között ott találjuk Szécsi Dezső nevét is. „Igen, négyes zónás, városi adót fizettetnek velünk, csak a körülmények maradtak falusiak. Mi jól meglettünk volna Galambfalvával, csak Keresztúrnak kellett a tízezer lakos. Hát ez a köszönet benne, mehetünk derékig a Küküllőbe” – mondja szomorúan Szécsi, elpanaszolva, hogy évi húszezer lej adót fizet, közel kétszer annyit, mint ha Betfalva falunak lenne minősítve. „Felháborító a cinizmus és arrogancia, amellyel kezelik a dolgokat. Választáskor hangzatos szavakat mondanak a kis- és középvállalkozók, a mezőgazdászok megsegítéséről, most pedig azzal jönnek, hogy vigyem a gépeimet neki a Küküllőnek. Nem kérek én semmivel sem többet, mint ami jár, csak a munkámat szeretném végezni, s ha már nem segítenek, legalább ne nehezítsék – panaszolja olvasónk.

A keresztúri önkormányzat válasza

„A 2011. június 13–16. időszakban bekövetkezett kiadós esőzések okozta áradás miatt a Nagy-Küküllőt átívelő betfalvi híd súlyosan megsérült – áll a keresztúri polgármesteri hivataltól kapott levélben. Önkormányzatunk azonnal jelentette ezt a sajnálatos eseményt a Hargita Megyei Sürgősségi Helyzetek Vezérkarának, Hargita Megye Tanácsának és a Prefektusi Hivatalnak. Szakmai felmérést készíttettünk a keletkezett kár mértékéről, ami hozzávetőlegesen 75 000 lej – ennyibe kerülne tehát a híd eredeti állapotba történő helyreállítása. Csakhogy a híd lakossági összefogással készült, elsősorban a néhai kollektív gazdaság felszámolásából származó erőforrások felhasználásával, minden műszaki és törvényes keretet mellőzve (pl. nem létezett technikai kivitelezési terv vagy építkezési engedély sem). Véleményem szerint ezek a hiányosságok is nagymértékben kihatással voltak a híd stabilitására, és ilyen alapon valószínű, hogy az eredeti állapot helyreállítása sem volna időtálló. Indokoltabb lenne egy teljesen új, szakszerű híd építése, ám ennek költségei becsléseink szerint meghaladnák a 300 000 lejt. Mivel Székelykeresztúr önkormányzatának jelenleg nincs költségvetési kerete sem a teljes helyreállításra, sem egy új híd építésére, anyagi támogatásért folyamodtunk a már említett megyei szintű intézményekhez, valamint a körzeti vízügyi igazgatósághoz. Ezeknek a várt támogatásoknak esetleges jóváhagyása és kiutalása időigényes folyamat, még nincs semmi biztos információnk ezzel kapcsolatosan, de reménykedünk, hogy kérésünk valamilyen mértékben elfogadásra talál.

Mindaddig önerőből, valamint a vízügy és egy helyi vállalkozó támogatásával sikerült olyan ideiglenes helyreállítást eszközölnünk, ami lehetővé teszi a gyalogos forgalom, valamint az 1 tonna súlyt meg nem haladó állati vontatású járművek áthaladását a hídon. A mezőgazdasági gépek és a nehéz gépjárművek a jelenlegi híd közelében lévő gázlón tudnak átkelni a folyón, van tehát lehetőség átkelni és megművelni a földeket, behozni a termést – ezt különben Szécsi Dezső olvasójuknak a hozzánk intézett hasonló beadványára is már korábban írásban megválaszoltuk.

Erre tessék!

A hogyan továbbra sajnos most még érdemi választ nem tudunk adni, amíg nem körvonalazódik egy konkrét költségvetési keret, amit erre a célra fordíthatunk (önerő, kormánytámogatás, lakossági, illetve vállalkozói hozzájárulás stb.). Egy dolog azonban biztos: a probléma valós, a megoldást keressük, és az ügy még folyamatban van. S ebben a munkában örülnénk, ha Szécsi Dezső olvasójuk is segítségünkre lenne, nem panaszkodó levelek vagy adócsökkentés követelését kérelmező beadványok szerkesztésével, hanem inkább lakossági gyűjtés vagy önkéntes munka szervezésével a helyzet enyhítésére” –  közölte az önkormányzat álláspontját Köblös Domokos, alpolgármester.