Napvilágra kerültek a „hegyi kápolna” alapjai

A középkorias Szent László-kultusz sem veszítette el fényét, és a régi búcsújárás emléke mindvégig fennmaradt. Sőt, két éve már, hogy gyakorlatát is feltámasztották. Az elmúlt napokban a régészeti feltárás nyomán napvilágra került a középkori kápolna épségben maradt alapja. Milyen jövő vár a nyuládi megszentelt kövekre?

Az épület fölött bokros a terület. Napjainkig csak sejtették, hol lehetnek a romok. Aztán Nyárádi Zsolt, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze és munkatársai elkezdték leszedni a földet a falakról. Előtárult a sokszögzáródású, támpillér nélküli kápolna, melynek középen egy kőoltár helyezkedett el. A gótikus ajtó- és ablaktöredékek alapján keletkezése a 15. század végére vagy a 16. század első felére tehető.

A romok helyére legutóbb 1986-ban állítottak cserefakeresztet. Felirata Jézus mennybemenetére utal, a hajdani kápolna titulusa volt. Népi ájtatosságként még a 20. században is megmaradt a lobogós-keresztes kivonulás a gyógyító kúthoz, illetve a kápolnaromokhoz áldozócsütörtökön, azaz a Mennybemenetel ünnepén. A Csíksomlyó és a Hargita tengelyén fekvő helyen a keresztalja igyekezett „elkapni az első napsugarat a keresztnél”, majd a délelőtti misére értek vissza a plébániatemplomhoz.

A 2015-ös régészeti feltárás során a nyugati oldalon egy kis harangláb alapozása is előkerült a felhagyott kápolnaromoknál – részletezte Nyárádi Zsolt. – Az 1960-as években már volt egy, az udvarhelyi múzeum régészei által végzett kisebb, szondázó ásatás. Annak nyomait megtalálták, sajnos nem maradt fenn írásos dokumentáció. Jelenleg a tisztítást befejezték, a falakat letakarták.

Mi lesz a romokkal? – tettük fel a kérdést Bálint Imre Elemér oroszhegyi polgármesternek. „A szakmai munka most folyik, készül a régészeti jelentés. A romok sorsa attól függ, hogy az mit tartalmaz majd. Két lehetőség áll fenn: vagy visszatakartatni, vagy konzerválni és a felszínen hagyni. A második variánst az is indokolja, hogy az Urusos kúthoz Szent László-legenda fűződik, és a nyúládi kápolnai búcsú kezdett újra népszerű lenni. A helyet kitakarítani, rendbe tenni, a falakat pedig konzerválni kellene.” A régészeti jelentés függvényében összedugják a fejüket az egyház képviselőivel, a régészekkel, műépítészekkel, turisztikai szakemberekkel és a község önkormányzatával, hogy kiokoskodják, miként legyen kézzel foghatóan és szemmel láthatóan jelen ez a nagy hírű építmény Oroszhegy arculatában.