Felszentelték a nyárádmagyarósi kápolnát

Tekintse meg fotógalériánkat!

Egy hónap alatt a második kápolnát adhatta át használatra Nagy László nyárádselyei plébános: a bekecsi után a hétvégén a leányegyház Nyárádmagyaróson szenteltek új hajlékot a katolikus hívek számára.

A szombati ünnepségre érkezők az eddigi imateremnél, a volt kollektívgazdaság udvarán találkoztak, majd innen vonultak az új templomhoz. „Az egyház számára mindig örömünnep egy új templom szentelése” – mondotta beszéde kezdetén Nm. és Ft. dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki a szentelési szertartást végezte. Az épület falait és a híveket vízzel szórta meg, jelképesen megkeresztelve, illetve lemosva azokat minden földi szennytől, majd tömjénezővel járt körbe, amelynek füstje Isten trónja elé szálló imáinkat jelképezi.

Nem a helyszín a fontos

Az első keresztény templomként azt a jeruzsálemi házat, illetve annak emeleti termét tartják nyilván, amelyben Jézus és tanítványai az utolsó vacsorát elköltötték Nagycsütörtök este. Ezt használták az első keresztények is, és ez volt az anyaszentegyház megszületésének helyszíne is, hiszen itt töltetett ki a Szentlélek az első pünkösdkor. Ezt az épületet a későbbiekben mindig felújították és szent helyként tartották nyilván, de az első szentföldi keresztes hadjárat után lovagteremmé alakították. 1554-ben a muzulmánok kezére került, attól kezdve nem volt szabad benne szentmisét tartani. 1800 év után, 1967-ben a főmufti megengedte az ide látogató VI. Pál pápának, hogy némán imádkozhasson itt, míg 450 év után, 2000-ben II. János Pál pápának az is megadatott, hogy ismét szentmisét celebráljon benne – idézte fel a történelmet Jakubinyi érsek. Ennek ellenére Jézus megmutatja nekünk, hogy nem a hely, az anyagi körülmények a lényegesek, hanem az emberekből, az „élő kövekből épült szent templom” – hívta fel a figyelmet a főpásztor.

Az új kápolna a hajdani református templom helyén épült fel

„Fontos ez az új templom, és örülünk is neki, de legjobban annak, hogy ti itt vagytok, hisz nélkületek nem is volna értelme” – mondta a híveknek az érsek, kiemelve, hogy az élő egyházközség jellemzője az egység a szentáldozásban, imádságban és szeretetben.

Szent Imre tiszteletére épült

A nyárádmagyarósi leányegyház a „magyar ifjúság első virágszálát” és védelmezőjét, Szent Imre herceget fogadta védőszentül. Őt kell követni a mai körülmények között. Nem külsőségekben, hanem lelkületében kell őt utánozni, aki szent fogadalmát megtartotta. Igen fiatalon meghalt, de nem a kor számít, hanem az, hogy ki mennyi erényt és szeretetet hordozott életében – hangsúlyozta Jakubinyi György. Isten szerette és magához szólította a fiatal herceget, Szent Gellért neveltjét, hogy a bűn és hamisság meg ne ronthassa őt. Nagy életpályát futott be és lelke kedves volt Isten színe előtt – méltatta a védőszentet az érsek.

Anyai örökségét a templomnak adta

„A mai nappal egy száz éves álom valósult meg” – mondta Nagy László nyárádselyei plébános. Már a múlt század elején felmerült a nyárádmagyarósi katolikusokban a vágy, hogy imádságos helyet építsenek. 1930-ban el is készült a kis templom, de sem alkalmatlan fekvése, sem gyenge építészeti kivitelezése miatt nem felelt meg a célnak és csakhamar tönkre ment. A kevés számú katolikus néhány évtizede a volt helyi kollektívgazdaság egyik melléképületében alakított ki kis termet a szentmisék megtartása céljából. Aztán 2005-ben az erre járó Kozma Imre atya ráérzett a helyiek lelki hontalanságára. Látogatását tervezés, konkrét tettek és lelkes adományok követték, így épülhetett fel a kis templom. A plébános köszönetet mondott a község polgármesterének, aki ráirányította Kozma atya figyelmét az itteni körülményekre, továbbá Moldován Tibor tervezőknek, Palotás Eszter építésznek, valamint a kétéves munkában résztvevő munkásoknak és híveknek, és nem feledkezett meg a falu egykori orvosáról, Ocskay doktorról és nejéről sem, akik Páter Pap Asztrik arcképét adományozták a templom számára. A legnagyobb és önzetlen köszönet viszont Kozma atyát illeti, „akit Isten munkásként küldött el az ő aratásához – mondta el a helyi hívek nevében Móga Margit –, hiszen az atya volt az, aki megteremtette az építkezés anyagi hátterét”.

Dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel a templomot

A szükséges telek megvásárlásában a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia nyújtott segítséget. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, főtisztelendő Kozma Imre szerzetes atya engedélyt szerzett arra, hogy anyai örökségének megmaradt részét a nyárádmagyarósi templom építésének támogatására adományozza. Ünnepi beszédében köszönetet mondott Nagy László plébánosnak, aki a mai világban is meg tudta őrizni hitét, és segít másoknak is a keskeny úton járni.

A református templom helyére építettek

Krizbai Nemes György helyi református lelkész Salamon templomépítő imájából idézett verseket, majd elmondta: az új kápolna pontosan a régi református templom helyén épült fel, annak alapkövét meg is találták a földben, és arra (is) építették az új hajlékot.

Díszpolgári címeket adományoztak

Kacsó Antal polgármester a helyi tanács idei 41-es határozata értelmében több díszpolgári címet osztott ki. Elsősorban Kozma Imre atyának a templomépítés anyagi feltételeinek megteremtéséért, továbbá Nagy László plébánosnak templomépítő munkásságáért, valamint Lokodi Edit Emőkének, a megyei tanács elnökének a templomépítések során tanúsított elkötelezettségéért, továbbá a község kulturális, sport és infrastrukturális fejlesztésében nyújtott támogatásáért. Hasonló kitüntetést vehetett át Palotás Eszter építész is a munkálat szakmai irányításáért.

„Erdélyben rajtunk kívül eddig senkinek sem sikerült az, hogy egy hónap alatt egy plébános egy községben két templomot is átadjon. Ezzel Nyárádmagyarós község az összefogás jelképévé vált” – mondta büszkén Kacsó Antal polgármester. Kozma Imre atya arról számolt be, hogy nemrégiben elindított egy programot, amely révén a magyarországi kirándulni vágyókat mifelénk irányítja. Terve Orbán Viktor miniszterelnök tetszését is elnyerte. „Induljunk el az erdélyi magyarok felé, és erősítsük egymást” – bíztat minden anyaországit az atya.

Mindenkit megvendégeltek

Kozma atya az ünnepségre két ökröt is adományozott: az egyiket nyárson sütötték tizenkét órán át a Székelyudvarhelyről érkezett szakácsok, a másikat gulyásba főzték bele. Így minden ünneplőt és zarándokot asztalhoz ültethettek, majd ugyancsak az atya jóvoltából villányi és tokaji borokat is felszolgáltak.