Csíkrákos: az önkormányzat nyert a közbirtokosság elleni perben

„Még 2007-ben kezdődött a pereskedés, amikor azzal szembesült az önkormányzat, hogy a csíkrákosi közbirtokosság 2000-ben önkényesen módosítást eszközölt az egyik telekkönyvében” – indította beszélgetésünket Császár Attila. Csíkrákos polgármestere hozzátette, a Hógödör és Vároldal birtoktesteket azonosító telekkönyvben 600 holdra módosították a korábbi 600 négyszögölt (egy hektár 1,7377 katasztrális holdnak felel meg, ami ebben az esetben 345 hektárt jelent; egy négyszögöl viszont mindössze 0,00036 hektárt tesz ki). A kilenc éven át húzódó bírósági meghallgatások arról szóltak, hogy ez az átalakítás jogos volt-e vagy sem. A kétszeri Hargita megyei törvényszéki döntés után szeptemberben a marosvásárhelyi fellebbviteli bíróságon mondták ki a végleges, visszavonhatatlan döntést: az átalakítás jogtalan – mutatott rá a községvezető.

A polgármester kiemelte, a kataszteri hivatal a 2000-es évek előtt a bíróság alárendelt intézményeként működött, ezért bárki, aki azt állította, hogy telekkönyvében elírás van, és bemutatott egy ide vonatkozó tanulmányt, a módosítást viszonylag könnyen jóváhagyták. A közbirtokosság is így járt el, anélkül, hogy a helyi földosztó bizottsággal egyeztettek volna – ismertette Császár. Majd hangsúlyozta, a törvény értelmében ilyen változtatás csak tárgyalások utáni bírói döntéssel következhetett volna be. 2007-ig nem is volt ezzel gond, akkor viszont birtokba kellett volna helyezni a területeket, így tűnt fel az önkormányzatnak, hogy jelentősen megnövekedett a közbirtokosság által igényelt terület.

A pereskedés menetével kapcsolatban azt is elmondta az illetékes, hogy a tárgyalásokhoz megannyi bírósági szakvéleményezés is készült. Rámutatott arra is, hogy a szakértők véleménye is megegyezett abban, hogy hasonló esettel eddig nem volt dolguk, azaz hogy éveken keresztül ne tűnjön fel a „precíz székelyeknek” – mint ahogy az elöljáró fogalmazott – a több száz hektárnyi terület téves könyvelése. Sőt, meglátása szerint az államosításkor elvett területek esetében sem nézte volna el az állam a több száz hektáros tévedést. Császár azt is elmondta, hogy habár a közbirtokosság új elnöke sokkal közreműködőbb, nyitottabb az önkormányzattal való együttműködésre, amennyiben tovább kardoskodnak a régi vezetőségi tagok, utána fog járni annak is, hogy az elméletben több mint 300 hektárra gyarapodott terület után járó jogokat kik kapták meg, és erről kik döntöttek.  

„Tavaly volt egy rövid idő, amikor a törvény adott egy lehetőséget a pereskedés mellett a kiegyezésre egy mediátor segítségével. Ezt a hivatal felkínálta a közbirtokosság számára, annak ellenére, hogy az ügyvédünk ellenezte, mivel biztos volt a győzelmünkben. Behívtuk a közbirtokossági elnököt, elmondtuk a lehetőséget neki, majd  kapott egy hét gondolkodási időt. Amikor visszajött, azt mondta: „én úgy döntöttem, hogy folytatjuk” – elevenítette fel a polgármester. Utólag kiderült, a közbirtokosság vezetősége nem tudott a felkínált lehetőségről, tehát az elnök egymaga döntött – állítja Császár.

Nemcsak azt mondta ki a döntés, hogy az átalakítás eljárásilag nem volt jogos, hanem azt is, hogy minden, a polgármesteri hivatalt terhelő perköltséget – mintegy 40 ezer lejt – a közbirtokosságnak kell megtérítenie. Ennek a költségnek a visszafizetése a napokban meg is történt, azt követően azonban a közbirtokosság megtámadta a végrehajtási procedúrát, arra hivatkozva, hogy pluszköltségeket is elszámoltatott az önkormányzat.

Érdeklődésünkre továbbá elmondta, az eddig is a közbirtokosság által ügykezelt 345 hektárnyi terület sorsáról a következőkben születhet döntés, hiszen egyelőre tisztázatlan, hogy kié a terület. Az adott parcellának három telekkönyve is van, az egyiken a közbirtokosság, a másikon a község, a harmadikon pedig a helyi földtulajdonosok szerepelnek.  

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a csíkrákosi közbirtokosságot is. Tamás Lajos elnök elmondta, évekkel ezelőtt nem a rákosi közbirtokosság kérte a módosítást, hanem a madéfalvi önkormányzat – mivel akkor még egy községhez tartoztak –, amikor elkezdték tulajdonba helyezni a területeket. Megjegyezte, egy 1800-as évekbeli dokumentumon még 600 holdként szerepelt az említett terület, a 1900-as évek elején történhetett az elírás négyszögölre – ezt az elírást próbálják évek óta bizonyítani.

Pontosított az idén megválasztott elnök azzal kapcsolatban, hogy kifizették volna a 40 ezer lejes perköltséget, majd megtámadták a végrehajtási procedúrát. „Nincs kifizetve a perköltség. El voltunk a végrehajtóhoz, ahol a számlánkról elkülönítettek 40 ezer lejt egy másik számlára, míg az ügy tisztázódik” – avatott be Tamás Lajos. Hozzátette, soknak tartják az egyik szakértői véleményre az önkormányzat által kifizetett 27 ezer lejes díjat, emiatt fellebbezték meg a végrehajtási procedúrát.

„Többen akarták, hogy megvétózzuk a költségtérítésre vonatkozó döntést, de ennek a végrehajtása akkor történik meg, ha kifizettük annak a díját” – részletezte. Majd megjegyezte, a napokban döntenek ezzel kapcsolatban, de valószínűleg a konkrét megtámadásra nem kerül sor, mivel meglátása szerint ez csupán pluszköltséget jelentene számukra, a végén pedig mégis ki kellene fizetniük a perköltséget is.

Másképp emlékezett a múlt évben felkínált kiegyezésre a közbirtokossági elnök: szerinte élni akartak a lehetőséggel, és bevállalták volna az önkormányzat addigi kiadásainak kifizetését. Az ügy lezárására viszont nem került sor egy korábbi per okán – azt a birtokba helyezés hiánya miatt indított a közbirtokosság az önkormányzat ellen –, amelyet e per idejére felfüggesztettek. A közbirtokosság ugyanis az átalakításra vonatkozó per után folytatta volna a korábbit, az önkormányzat viszont így nem akart kiegyezni – állítja Tamás Lajos.

Küzdenek a tulajdonjogért
A szóban forgó több mint 300 hektárnyi terület tulajdonjoga a húzódó perek miatt még mindig tisztázatlan, de a közbirtokosság magáénak tartja. Emiatt indították újra a terület „kijavítását”, az ezzel kapcsolatos két tárgyalás során még nem született döntés, további bizonyítékokat kell bemutatnia a közbirtokosságnak. „Ha szükséges, vesszük a telekkönyvből a név szerinti bejegyzéseket és összeadjuk a 400 tag területeit. Ez egy nagyon nagy munka, de ha szükséges, ebbe is belemegyünk. Valamikor régen névre voltak kiállítva a telekkönyvek, ha azokat összeadjuk, kijön az a terület” – hangsúlyozta a közbirtokossági elnök.