Fotó: Bodnár Arthur
A lövétei Kisboldogasszony plébániatemplomban a Szent Mihály mellékoltár elé nagypéntekenként felállított szentsír, helyi nevén a „gyöngyös koporsó”, Erdélyben a legszebbek közül való. 1886-ban közadakozásból sikerült beszerezniük, és a második világháború után, György Árpád plébános bevezette, és azóta is gyakorolják a szentsír őrzésének szokását.
2010. április 04., 09:432010. április 04., 09:43
2010. április 04., 11:152010. április 04., 11:15
Fotó: Bodnár Arthur
Krisztus koporsójának őrzése délután hat órakor kezdődött, a nagypénteki szertartást követő szentségimádás előtt. Tizenöt perces váltásokkal egy órán át az idén nagykorúsított legények közül nyolcan álltak a strázsán. 21 órától szintén ők végezték a keresztutat a templom kertjében. Fáklyákkal kísérték a keresztet.
Nagyszombaton délután öt órától nyolc óráig szintén őrt álltak, majd a feltámadási körmeneten kísérik az Oltáriszentséget, ugyanakkor a baldachint is őrállók hordozzák. Nagycsütörtök délután tanulták a díszlépést, a mozdulatokat és gyakorolták az őrségváltást. A csoport betanítója hat éve Egyed Mátyás sekrestyés-harangozó. „Egyenruhájuk” a székely ruha. Fejfedőt nem viselnek hozzá, kezükben faalabárd van. A vezért egymás között választják meg, idén György István, aki lándzsát tart, aminek koppintásai jelentik a „vezényszavakat”. A hátsó ajtón katonasorban, díszlépésben, élükön a vezetővel, katonásan vonulnak be. Mindig ketten állnak őrt, a fordulásokat is a lándzsa koppintásai jelzik.
Az elmúlt évtizedekben néhányszor megváltozott az életkor szerinti kiválasztás rendje. Hosszú ideig regruták tiszte volt, a sorkatonaság megszűnésével, a nagykorúsítottak vállalható feladata napjainkban is.
Gábos István (70 éves) megyetanácsos-pénztáros az egyházközségben, ötször őrizte a szentsírt. István bácsitól megtudtuk, régen hosszabb ideig tartott az őrzés: reggel 6-tól éjfélig álltak strázsát, ezért a mainál többen vállalták a nagy tisztességgel járó feladatot. A katonaság előtti legények már dolgoztak is, ezért előfordult, hogy fiatalabbakat is bevontak. A rendszerváltás előtt, amikor nem mindenki járt templomba, állandó közösséget verbuváltak, melynek tagjai zömmel a kultúrcsoportból kerültek a védőcsoport alapembereiül. Általában aki „sokat volt minister”, azaz gyakran ministrált, őrzött is. A vezérnek „segédje” is volt a régi időben, aki felváltotta néha napközben.
Az 1962-es korosztály tagjai kezdték, hogy a csoport együtt járul szentáldozáshoz. Meg is lepődött az akkori plébános, „Gergely papbácsi” (Tornay) amikor egyszerre, áldozástatás alatt bevonultak mindanynyian, és lándzsakoppintásra felsorakoztak az oltár előtt.
Hagyomány: a szentsír állítása és őrzése
A Krisztus koporsójának beszerzése Jakab Lajos egykori lövétei plébános nevéhez fűződik, akinek 1876 és 1889 között volt állomáshelye Lövéte. Alapítványt, a Szent sír alapot létesített a Krisztus koporsója beszerzésért. Az alapítvány tőkéjét a község valamint magánszemélyek gyarapították annyira, hogy végül a plébános a szentsírt Budapestről a Gavora cégtől megrendelhette 1886-ban – tudtuk meg Mihály János helytörténésztől. A Krisztus koporsója nagyon imponzás. Az építmény gyöngyökkel díszített részei: a tetőzet, melyen két angyal térdepelve imádkozik, két őrkatona és a frigyláda. Belülről lámpákkal világítható meg. Alsó, sziklaszerű részében van a test, az ágyékkendős Krisztus-corpus.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.
szóljon hozzá!