A végleges, településszintű eredmények alapján úgy becsülik, hogy 2021. december elsején 1,1 millió magyar élt Románia területén.
Évente mintegy ezer fővel csökkent Kovászna megye lakossága 2011 és 2021 között. Számszerűleg Sepsiszentgyörgy szenvedte el legnagyobb veszteséget, közel hatezer főt, százalékos arányban viszont Kommandó.
Annyival csökkent Hargita megye népessége az elmúlt tíz évben, mintha kiürült volna egy Gyergyószentmiklós méretű város. A népszámlálási adatok első eredményei azt mutatják, hogy Hargita megye népessége 16 százalékkal kevesebb.
Több mint 26 ezerrel kevesebb magyart írtak össze tavaly Hargita megyében a 2011-es cenzushoz képest, mégis csaknem egy százalékponttal nőtt a magyarság aránya Románia „legmagyarabb” megyéjében.
Nem ért egyet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elődjének, Markó Bélának a véleményével, mely szerint a kettős állampolgárság megkönnyítette az erdélyi magyarok elvándorlását.
Romániában egymillió-kétezer-kétszáz személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek az idei népszámláláson, így a magyar kisebbség a lakosság 6 százalékát teszi ki – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet.
Közel 197 ezer személy töltötte ki a népszámlálási kérdőívet Kovászna megyében, ez a becsült lakosság 99,5 százalékát teszi ki, tájékoztat az RMDSZ háromszéki területi irodája. Ezzel Háromszék várhatóan az első 10 megye között van.
Több erdélyi városhoz, például Csíkszeredához hasonlóan Marosvásárhelyen is „beszállt” a helyi rendőrség a népszámlálásba: pár napja a helyi rendőrség emberei házról házra járnak azokban az utcákban, ahol a lakosság részvétele a népszámláláson hiányosabb.
Gyergyószentmiklóson is vannak városrészek, ahol még sok háztartást nem sikerült nyilvántartásba venni, emiatt kedvező a népszámlálás határidejének meghosszabbítása.
Július 31-éig meghosszabbítják a népszámlálás személyes lekérdezéses szakaszát – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet (INS) közlésére hivatkozva.
Bevonta a csíkszeredai önkormányzat a helyi rendőrséget is a népszámlálás lebonyolításába, ugyanis vannak, akik elzárkóznak a kötelezettségük teljesítésétől: számukra ezentúl akár 1000 lejtől 3000 lejig terjedő pénzbírságot is kiszabhatnak.
Külföldön töltött évtizedek után hazatért Kézdivásárhelyre, majd Csernáton határában létesített egy gyümölcsöst Szabó Kálmán. Több mint hétszáz fa várt itt arra, hogy termésével meghálálja a gondozást, amikor felmerült a kérdés, hogy mi legyen olyan sok gyümölccsel. A válasz kézenfekvő volt.
Háromszéken a feltételezett lakosság 94 százaléka vett eddig részt a népszámláláson, a július 24-i meghosszabbított határidőig a lakosság 6 százalékát kell még lekérdezni.
Gyergyószék községeiben biztosan eléri a száz százalékot a népszámlálás során nyilvántartásba vett személyek száma, Gyergyószentmiklóson azonban meglehetősen rossz a helyzet. Arra kérik az embereket, hogy keressék fel az összeírópontokat.
Még mindig 100 ezer körül van a meg nem számolt magyarok száma, annak ellenére, hogy már egy hét sincs a meghosszabbított népszámlálásból. Barna Gergő szociológus szerint több magyar többségű, székelyföldi városban is rossz a helyzet.
A népszámlálás utolsó napjaihoz érkeztünk. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szerint minden adat fontos, hiszen tíz évre meghatározza a lehetőségeinket és a kereteinket.
A népszámlálás hatékonyságának növelése érdekében új összeírópontokat nyitnak a Kovászna megyében.
Országszerte lelassult a népszámlálás folyamata, és Gyergyószentmiklós sem áll jól e tekintetben. Tizennyolc népszámlálóbiztos járja a várost, de már látható, hogy a július 17-i határidő előtt nem lehet befejezni az összeírást.
Nem halad megfelelő ütemben Kovászna megyében a népszámlálás második szakasza, amikor a számlálóbiztosok személyesen keresik fel otthonaikban a lakókat.