Kelemen Hunor: valaki be fogja tölteni az üres helyeket

•  Fotó: Székelyhon TV

Fotó: Székelyhon TV

Nem ért egyet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elődjének, Markó Bélának a véleményével, mely szerint a kettős állampolgárság megkönnyítette az erdélyi magyarok elvándorlását. A romániai magyarság lélekszámának a csökkenését tekintve a szövetség elnöke nem hiszi azt sem, hogy az RMDSZ stratégiai hibát vétett volna az elmúlt tíz évben. De akadhat szerinte egy-két dolog, amit fontos lehetett volna megtenni, vagy korábban elkezdeni. A jövőt illetően Kelemen Hunor a családpolitikákat, illetve a korfa összetételének a javítását tartja a legfontosabbnak.

Széchely István

2023. január 11., 18:002023. január 11., 18:00

2023. január 12., 10:002023. január 12., 10:00

– Milyennek értékeli a romániai magyar kisebbségre vonatkozó népszámlálási adatokat?

– Ezek előzetes adatok, de a nagy számok már nem igazán fognak változni. Viszont fontos látni a településekre vonatkozó, illetve a megyei, regionális bontást – ez valamikor a 2023-as év végére lesz végleges –, azon belül pedig számos olyan adat is fontos, amely megmutatja, hol, hogyan élünk Romániában, Erdélyben, nem csak azt, hogy hányan. Ezek az adatok még rengeteget fogják árnyalni a képet, és természetesen a népszámlálási adatoknak az értelmezését módosítani fogják. Most csak a nagy számokról tudunk beszélni: egyrészt az, hogy van egy folyamatos csökkenés 1989 óta, aggasztó. Másrészt,

Idézet
ez beleilleszkedik a kelet-európai trendbe, ahonnan mindenki – románok, magyarok, és itt mehetnénk tovább a volt kommunista blokk országain – elindultak nyugat felé a jobb élet reményében.

Ezt nem tudta megállítani Románia a románok és a magyarok esetében sem, és ismerve a szomszédos államok első adatait, nem tudta megállítani egyetlen állam sem. Az erdélyi magyarság is rengeteget veszített számokban, még akkor is, ha megőrizte az országon belüli százalékos arányát. Ha ezt a mostani számsort összevetjük az 1989 óta rögzített adatokkal, akkor azt látjuk, hogy

Idézet
az első évtizedben volt egy drasztikus fogyás, az volt a legnagyobb a romániai magyarok esetében 1989 után. 2001 és 2011 között szintén volt egy csökkenés – közben lezajlott az európai uniós csatlakozás –, de az nem nagyobb az utolsó tíz évben mértnél. Gyakorlatilag, ha szabad így mondani, akkor ez stabilizálódott.

Van még egy probléma, amit én a legsúlyosabbnak tartok, és ez az erdélyi magyar közösséget legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben sújtja, mint az egész romániai társadalmat: a korfának az összetétele. Ha a társadalom így folytatja, és nem talál egy megoldást, akkor 2050-re szinte a teljes szociális intézményrendszer fenntarthatatlanná válik.

Idézet
2050-re alig 4,2-4,3 millió aktív dolgozó lesz Romániában, ami nagyon kevés ahhoz, hogy a társadalomnak az összes intézményét és funkcióját el lehessen látni.

És nyilván a társadalmi elöregedésből következik az, hogy valaki be fogja tölteni az üres helyeket. De hogy ki, az a jövő nagy kérdése. Ezért mi a családpolitikát már jóval a népszámlálás elkezdése előtt a közpolitikáink fókuszába állítottuk, és ezt kell folytatni, árnyalni kell és újragondolni, mert másképp nem lehet stabilizálni, megállítani azt a trendet, ami 33 esztendeje tart.

– Azt is tudjuk, hogy a statisztika nem pontos. A valóságban mekkora lehet a romániai magyarság lélekszáma?

– Van egy tényező, amit ezzel kapcsolatban még figyelembe kell venni: van két és félmillió olyan ember, akinek nem ismert az etnikai hovatartozása és a vallása. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a nagy számok törvénye alapján a két és félmillióban ugyanannyi magyar lehet, mint amennyi az etnikai hovatartozást is rögzítő populációban, akkor ez jelent még egy jó 140-150 ezres nagyságrendet.

Idézet
Tehát 1 150 000-re teszem én az erdélyi magyarok számát, mert azt senki sem tudja ma elfogadni és bizonyítani, hogy a 2,5 millióban arányaiban nincs ugyanannyi magyar, mint a 16 millióban.

Tehát én azzal számolok, hogy körülbelül 1 140 000 – 1 150 000 magyar ember él ma Romániában. Ez egy erős magyar közösség, itt maradtunk a szülőföldön, ennyien vagyunk, ennyien akarunk itt boldogulni, és politikai értelemben is fontos ennek a közösségnek a képviselete. Nagyon nagy hiba lenne ma nemzethalált vizionálni és a közösséget elbizonytalanítani. Azt kellene látni, hogy sokkal nagyobb problémákat átélt ez a közösség az elmúlt száz-akárhány esztendőben. De meg kell keresnünk azokat a közpolitikai döntéseket és stratégiákat, amelyek segítik az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, mert másik oldalról azt látjuk, hogy a nyugatra történő migrációnak az első számú oka ez, nem más.

Idézet
Nem az identitásvesztés, nem ilyen típusú problémák miatt mennek el, hanem a jólét, a jobb élet reményében.

– Az elvándorlás témáját az ön elődje, az RMDSZ korábbi elnöke, Markó Béla is érintette egy minap adott interjúban. Véleménye szerint a kettős állampolgárság megkönnyítette az erdélyi magyarok elvándorlását. Mit gondol erről?

– Ezt nem lehet alátámasztani semmilyen adattal. Ezt én nem tartom egy jó megközelítésnek. Ugyanis akkor, amikor még nem volt könnyített kettős állampolgárság, sokkal többen vándoroltak el. Az 1989 utáni első évtizedben sokkal többen vándoroltak el, mint a következő két évtizedben. Másrészt, az elmúlt tíz esztendőben, amióta létezik a könnyített állampolgárság, semmivel sem vándoroltak el többen, mint 2001 és 2011 között, amikor még nem volt meg a könnyített állampolgárság lehetősége. Ugyanakkor Románia Európai Unióba való belépését követően, tehát 2007 után, az elvándorlás tekintetében – és most tegyük félre egy picit a történet szimbolikus, nemzeti vonatkozását –

Idézet
bárki bárhová mehetett az Európai Unióban, függetlenül attól, hogy csak román állampolgár volt, vagy volt mellette egy másik állampolgársága is.

Tehát semmivel sem lehet alátámasztani azt a kijelentést, egyszerűen nincsenek arra adatok és érvek, hogy a kettős állampolgárság az elmúlt tíz évben fölgyorsította volna az elvándorlást. Emellett azt látjuk, hogy az elmúlt tíz esztendőben azoknak a magyaroknak, akik elmentek, nem Magyarország volt a célországuk, hanem többnyire Ausztria, Németország és Nagy-Britannia, mert ott nagyobbak a jövedelmek és az életszínvonal magasabb.

– Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szerint „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét” mutatja a népszámlálás eredménye. Ezt hogyan kommentálja?

– Ez akkora hülyeség, hogy neki lehet támaszkodni. Én ezt nem tudom kommentálni, van, amiről nem érdemes véleményt mondani. Nem árt, ha az ember megtanulja azoknak a fogalmaknak a jelentését, amiket használ.

– Térjünk vissza a számokra. A népszámlálási eredményekben mintegy 36 ezer olyan magyar anyanyelvű ember szerepel, aki nem magyar nemzetiségűnek vallotta magát, továbbá nagyjából 24 ezer olyan is, aki magyar etnikumúnak vallotta magát, de az anyanyelve nem magyar. Milyennek látja ezeket a számokat?

– Ezek azok, a romániai társadalomban egyébként folyamatosan jelen lévő kettős identitással bíró egyének és kisebb csoportok, amelyekről tudunk. Ezek sokfélék lehetnek, meg kell várni a részletesebb adatokat, hogy képet kapjunk róla, hogy ezek hol voltak rögzítve – a szórványban, Moldvában, a csángók körében –, ezt nagyon nehéz lenne kommentálni most. Ez hozzátartozik ahhoz a típusú kettős identitáshoz, amellyel mindig lehetett és kellett számolni. Akár a csángók esetében, ahol a római katolikus valláshoz való tartozás egy fontos identitásképző elem. Amikor ezeket részleteiben látjuk, megyei bontásban, akkor sokkal értelmesebb dolgokat tudunk mondani.

– A magyar lakosság lélekszámának a csökkenéséért – legyen annak az elvándorlás, beolvadás vagy más az oka – sokan az RMDSZ-t teszik felelőssé. Mennyire érzi ezt jogosnak?

– Nézze, az elmúlt harminchárom esztendőben az egy megrögzült irány, hogy ha valami baj van, azért a politika, a politikusok a felelősök. Sok esetben ez igaz. Én azt gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben tisztességesen képviseltük az erdélyi magyarok érdekeit, és erőnk, lehetőségeink mértékében a közpolitikák alakítását is úgy próbáltuk végezni – kormányban, kormányon kívül, önkormányzatokban –, hogy az a helyben maradást segítse. Ezt a következő időszakban is így fogjuk tenni. Amikor valaki ilyen kritikát fogalmaz meg és hozzátesz néhány olyan részletet, amelyet figyelembe tudunk venni és a döntéseinket aszerint tudjuk alakítani, akkor én az ilyen kritikát szívesen meghallgatom.

Idézet
Úgy általánosan pedig, hogy a népességfogyásért az RMDSZ a hibás, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a globális felmelegedésért is az RMDSZ a hibás.

– Visszatekintve az elmúlt tíz évre, van olyan dolog, amit megtehetett volna a szövetség, hogy fékezze a magyarság lélekszámának a csökkenését?

– Ha visszatekintünk az elmúlt tíz esztendőre, akkor bizonyára találnánk egy-két olyan elemet – és én ezt sokszor elmondtam a kollégáimnak, erről sokat beszéltünk –, amely fontos lehetett volna, és fontos lesz az elkövetkező időszakban. De azt hiszem, hogy olyat, ami kapitális és stratégiai hiba lett volna, nem követtünk el. Mert ha azt nézzük, hogy az életminőség javításához milyen programokkal járultunk hozzá kormányzati időkben, akkor láthatjuk, hogy az elmúlt években, az elmúlt tíz évben is segítettük ezt, amikor lehetőségünk volt rá – sok eredményünk van. A szociális területen talán lehetett volna többet tenni, országos szinten is.

Idézet
Én el tudom fogadni azt a bírálatot, hogy Románia összességében a szociálpolitikai stratégiáit rosszul építette föl és ezáltal nem biztos, hogy segítette a helyben maradást, főleg az alsó középosztály helyben maradását, amelyből sokan a jobb élet reményében tovább léptek.

Valóban lehet ez egy olyan ügy, amit tovább kell elemezni és meg kell nézni, hogy milyen döntéseket lehet hozni. Mi azt látjuk, hogy az a szociálpolitika, amit ma a román állam képvisel, nem a leghatékonyabb, sőt, ezen változtatni kell. Másrészt azt is látni kell, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben mennyit nőtt az életszínvonal Romániában. Messze vagyunk az elvárttól. De ha összehasonlítjuk a ’90-es évekkel, vagy a 2000-es évek elejével, akkor

Idézet
az összes számsor azt mutatja, hogy van egy folyamatos növekedés, javulás.

Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a trendet megfordítsa.

A gyermekvállalásnak, gyermeknevelésnek a segítése a másik terület, ahol talán korábban lehetett volna indítani azt a programot, amit két esztendővel ezelőtt elindítottunk. De ennek egyébként is tíz évet kell adni, hogy lássuk, eredményes vagy sem.

– A jövőnél maradva: mit fog tenni az RMDSZ a romániai magyarság fogyásának a megakadályozása érdekében? Mondana néhány konkrétumot?

– A nagy számok alapján a feladatot tudjuk. A részleteket ezután fogjuk látni. Nem lenne feltétlenül okos dolog úgy beszélni a részletekről, hogy nem látjuk a számok településekre vonatkozó, illetve regionális bontását. A nagy számok és a korfa alapján a következő dolgokat látom:

Idézet
elöregedő társadalomban az egyik nagy feladat itthon tartani a fiatalokat, illetve megteremteni a lehetőséget arra – és ez az életminőséghez kapcsolódik –, hogy visszajöjjenek azok, akik elmentek tanulni vagy tapasztalatot szerezni.

A gyermekvállalást is segíteni kell. Az általunk elindított programnak még csak az elején tartunk, azt tovább kell vinni, viszont valószínűleg szükség lesz az árnyalására, ugyanis az alsó középosztály ilyen szempontból történő megsegítését át kell gondolni és a különböző támogatásokat számukra még elérhetőbbé tenni. Valószínűleg erre lesz szükség a családpolitikánkat, illetve az elmúlt években elindított politikáinkat illetően is, hogy több ember számára legyenek elérhetők. Az tudjuk, hogy mi az irány és mi a feladat, de a pontos teendőket a végleges adatok ismeretében fogjuk látni.

4 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 01., kedd

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját

A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.

Egy olasz nagyvárosban találhatták meg Drakula sírját
2025. június 26., csütörtök

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén

Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.

Csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz a Dragon űrhajó Kapu Tiborral a fedélzetén
2025. június 25., szerda

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti

Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.

Nicușor Dan: ha kedvezőtlenül ér véget a háború Ukrajna számára, az Románia biztonságát is érinti
2025. június 25., szerda

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától

Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.

Jelképes, 1 eurós áron „vásárol” F-16-os vadászgépeket Románia Hollandiától
2025. június 25., szerda

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.

Mark Rutte: öt százalékra növelik a NATO-tagországok a védelmi kiadásaikat
2025. június 25., szerda

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump

Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.

Kezet rázott a NATO-csúcson Nicușor Dan és Donald Trump
2025. június 24., kedd

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok

A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.

Vízparti nyaraló Magyarországon? Íme a legolcsóbb és a legdrágább kínálatok
2025. június 24., kedd

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után

Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.

Irán rakétát lőtt Izraelre több mint három órával a tűzszünet kezdete után
2025. június 24., kedd

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal

Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu: Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal
2025. június 24., kedd

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg

Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.

Trump: Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg