Egy városnyi ember tűnt el Hargita megyéből az elmúlt tíz év alatt

A lakosság nagyobbik része vidéken él, érdekes módon több a házasságban élő nő, mint férfi, ugyanakkor a nők körében a felsőfokú, illetve alacsony végzettséggel rendelkezők aránya is nagyobb.

Az elöregedés lassúbb az országos átlagnál

Hargita megye lakossága 291 950 főt tesz ki a cenzus legfrissebb adatai szerint, ez 18 916-tal, azaz mintegy 16 százalékkal kisebb, mint amennyi a 2011-es népszámlálás idején volt (310 867). A vidéken élők aránya lényegesen nagyobb – 59,3 százalékos, ez 173 196 főt jelent –, mint a városon élőké, a lakosság körében ugyanakkor a nők aránya kissé magasabb (50,8%, 148 322), mint a férfiaké (49,2%, 143 628).

Akárcsak országszerte, Hargita megyében is fokozódott az elöregedés jelensége az elmúlt tíz évben, a lakosság átlagéletkora 39,8 évről 41,7-re nőtt, de ez 0,7 évvel kisebb ország teljes népességének a 42,4 éves átlagéletkoránál, azaz Hargita megyében valamivel fiatalabb a lakosság. A központi régióba tartozó megyék között e tekintetben a harmadik helyen áll a megye, Szeben és Kovászna előzi meg, Maros, Brassó és Fehér megye pedig utána következik a sorban.

Az öregedési index számai is tükrözik azt, hogy Hargita megyében az országos átlagnál lassúbb az elöregedés:

Százalékos arányban és abszolút értékben is Csíkszentlélek népessége nőtt meg a leginkább az elmúlt tíz évben (+22,94%, +461 fő), a községet egy másik, Csíkszereda mellett található település, Csíkpálfalva követi a sorban (+12,34%, +226 fő), majd a Székelyudvarhely határában álló Fenyéd (+10,81%, +207 fő), továbbá Oroszhegy (+4,89%, +191 fő), illetve Felsőboldogfalva (+4,58%, +151 fő).

Hargita megye legkisebb községe Székelyderzs (851 lakos), a legnagyobb pedig továbbra is Parajd. A városok közt a legkisebb Tusnádfürdő (1372 lakos), a legnagyobb pedig Székelykeresztúr (8797 lakos), ugyanis Csíkszeredát, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklóst és Maroshévízt a municípiumok közt tartja számon a statisztikai hivatal.

2011-ben fele ennyien sem voltak (8432), így az adatokat is ennek fényében érdemes összevetni.

A 2021-es cenzus első adatai szerint az etnikumukról nyilatkozók (271 001) 85,66 százaléka (2011-ben 85,2%) magyar nemzetiségű, 11,41 százaléka (2011-ben 13%) román nemzetiségű, 1,81 százaléka (2011-ben 1,8) roma, 0,1 százalék (2011-ben 0,0% alatt) pedig más nemzetiségű. Abszolút értékben ez 232 157 magyar (2011-ben 257 707 fő), 33 637 román (20114-ben 39 196 fő), 4928 roma (2011-ben 5326 fő) és 232 (2011-ben 136 fő) más nemzetiségű Hargita megyei lakost jelent.

A vallási hovatartozást tekintve (erről 269 064-en nyilatkozta) Hargita megye lakosságának a 66,2 százaléka római katolikus, 12,1 százaléka református, 11,6 százaléka ortodox, 10,1 százaléka pedig más vallású.

A lakosság családi állapotát tekintve Hargita megyében a lakosság 45,2 százaléka házasságban él, de több köztük a nő, mint a férfi (66 694 nő, 65 293 férfi). A lakosság 43,6 százaléka még sosem volt házas (67 957 férfi – 47,3%, 59 208 nő – 39,9%). Az elváltak aránya 5,49, míg az özvegyeké 5,74 százalékos a lakosságban.

A felsőfokú tanulmányokkal rendelkező Hargita megyeiek körében jóval több a nő, mint a férfi (17 963 nő, 13 822 férfi). A középiskolát a lakosság 47,84 százaléka végezte el (az országos átlag 43,5%), ebben a kategóriában viszont a férfiak vannak többen (73 367 férfi, 66 313 nő). Az alacsony végzettséggel rendelkezők – tehát akik legfeljebb csak az általános iskolát fejezték be, de ide tartoznak a kiskorúak is, akik még iskolába járnak – aránya 41,27 százalékos a Hargita megyei lakosság körében.