Az Aranypatkó Nyílt Napját tartották szombaton délelőtt a gyergyószentmiklósi Mocsár utcai ügyességi pályán. A főként lovasterápiával foglalkozó alapítvány munkatársai azt vallják, a siker és a teljesítmény elismerése a legjobb gyógymódok közé tartozik.
Kiengesztelődés, bűnbánat, megbocsátás, újrakezdés – ezen kulcs szavak megjegyzésére, ezek fontosságára hívta fel szombaton Böjte atya szentbeszédében a figyelmet. A Tatárdombon tartott tanévnyitó ünnepségen többek között két vándorbölcsőt is átadtak.
Kéthetes Tászok-tetői kutatás után tért haza az a csapat, amely régészeti szempontból keresett válaszokat a híressé vált kövek jelzéseinek keletkezésére. Puskás-Kolozsvári Frederic, a Tarisznyás Márton Múzeum régésze összegezte az eddig felszínre kerülteket.
Idén is több száz kis zarándok indul a tatárdombi, iskolakezdés előtti szentmisére hálát adni, Isten áldását kérni az új tanévre. Készülnek a szárhegyi otthonban lakók is, ha mondhatni, külön hálával: József, aki kisbabaként került édesanyjával az otthonba, mára már családban nevelkedik.
„Nagy csattanás hallatszott éjszaka, a kutyák nagyon fogtak, kimentem az udvara, hátra, egészen az istállóig. Láttam, hogy bent van a juhoknál, és egy juhot tönkre tett a vad. Óriási medve volt, fényes, szinte fekete szőrű” – elevenítette fel a borzonti asszony a pénteki riadalmat.
A Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton több helyre is behatolt egy medve csütörtök éjjel: az egyik helyen megölt egy juhot, a másik helyen pedig három disznót pusztított el.
Medve jár Borzont központjában – adták hírül a közigazgatásilag Gyergyóalfalu községhez tartozó település lakói. A gazdák féltik javaikat, a főútra bemerészkedő „táncoló” medve és a borzonti medveles között összefüggést vélnek.
Szakemberek információi szerint mostanáig sosem volt régészeti kutatás a Tászok-tetőn, amely írott köveiről vált közismertté. A múltkutatás viszont elkezdődött, és az éppen folyamatban lévő régészeti tevékenységekről, szelvénynyitásról tájékoztatott a régész.
Kovácspéterben egyre több ház épül, viszont csak három hajlékban laknak az év minden napján. Csángó Bélát, mint mondta, erős hite tartotta meg a tanyán. Mária királynő ünnepén szintén erős hitéről szólt a kovácspéteri örökség kapcsán ifjú Páll Károly is.
A Székelyföldi Lovas Ünnepet eredetileg szeptember első napjaira tervezték, az időpont közeledtével pedig még sokan érdeklődnek a rendezvényről. A szervezők megismétlik: elmarad Gyergyószék legnagyobb közönséget megmozgató eseménye.
Kisebbfajta csodának tartja Árus Zsolt, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megbüntette Dan Tanasăt és a Realitatea televíziót, ám mégsem felhőtlen az öröme.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Szűz Mária királynő ünnepén, augusztus 22-én 14 órától kezdődik a kovácspéteri kápolnánál a búcsús szentmise.
Szent István király két dolgot tartott nagyon fontosnak, és ezt kell a mai ember is szem előtt tartsa: a nemzetet és a vallást – hangsúlyozta Anton atya, ferences szerzetes, a vasárnapi búcsús szentmise szónoka Borzonton. Az évről-évre megszervezett Szent István Napokon idén újdonságokat is kínáltak a helyieknek, a vendégeknek.
Gyergyószéken immár hetedik alkalommal szervezik meg a Születés Hete Fesztivált augusztus 20–24. között. A szakmai, kulturális és tájékoztató rendezvénysorozat a fogantatás, szülés-születés, anyaság-apaság, a családi élet témakörét járja körül.
Kétnapos faluünnepet tartanak a Gyergyóalfaluhoz tartozó Borzonton. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kínálnak kikapcsolódási lehetőséget a hétvégén. A Szent István-napokon többek között sakkversenyre, orgonakoncertre, utcabálra várják a borzontiakat, a vendégeket.
Jó úton jártak azok, akik Nagyboldogasszony ünnepén a Hagymás-hegységben lévő Kis-Cohárdot tűzték ki úti célként. A nem mindennapi eseményen egy frissen állított keresztet szenteltek fel.
Ha nekikezdenek, akkor egyszer biztosan megvalósul: hangzott el a keddi lakossági fórumon, a 4-es kilométernél. Uniós finanszírozásra van lehetőség, ezért fontos, hogy minél hamarabb lépések történjenek a 125A jelzésű megyei út felújításával.
Hargita megyében háromszáznál is több barlang található, ám még sincs a megyének saját barlangimentő-szolgálata. Minimum tizenöten alakíthatnának szolgálatot, de csak hat képzett barlangi mentő van jelenleg. E szűkösség miatt gyakran távolabbi országrészekről érkeznek szakemberek menteni.