Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Lakóház gyúlt ki Marosvásárhelyen

20:56

Szilveszterkor a székelyföldiek is megkérik a szállások árát, de mit kínálnak cserébe?

20:47

Újra felhasználják Marosvásárhely régi köztéri gránitköveit

20:32

A kovásznai unitáriusok évszázados álma valósulhat meg

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Megszálltak a rendőrök egy Maros megyei községet

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Elkezdték telepíteni a digitális hulladékgyűjtőpontokat Csíkszeredában

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A hegyimentőknek állít emléket a Kis-Cohárdon állított kereszt

A Kis-Cohárd keresztje és vasalt útja egységest képez, hegyimentőknek állít emléket

Fotó: Balázs Katalin

Jó úton jártak azok, akik Nagyboldogasszony ünnepén a Hagymás-hegységben lévő Kis-Cohárdot tűzték ki úti célként. A sűrűn járt út ezúttal nem csak arra adott lehetőséget, hogy fölülnézetből láthassa az ember a Gyilkos-tót, hanem arra is, hogy vissza nem térő esemény részese legyen. 2018. augusztus 15-én állítottak keresztet a Kis-Cohárdra.

Balázs Katalin

2018. augusztus 16., 17:542018. augusztus 16., 17:54

Akár a korábbi négy kereszt esetén, melyek gyopárdíszükkel jelzik közös eredetüket, most is Tóth Károly volt az ötletadó, a Dancurás Hegyimentő Egyesület pedig a megvalósító.

A Nagy-Hagymás, Csofronka, Öcsém és Vit-havas után immár a Kis-Cohárdra is jel került.

Emlékjel is e szimbólum, a mindenkori hegyimentőkre – amint a keresztszentelésen elhangzott –, a hegyre járó emberek segítőire irányítja a figyelmet.

Fotó: Balázs Katalin

Egymás terhét hordozni

„Szeressük az embereket úgy, hogy igyekezzünk jó útra téríteni őket. A jó út pedig az, amelyik felfelé vezet. Kedves barátaim, alighanem jó úton jártunk, amíg ide értünk” – jelentette ki Korzenszky Richárd tihanyi apát, a hetvenhét éves bencés szerzetes.

A kereszt jel. Az emberséghez hozzátartozik az, hogy olyasmit is tesz, aminek látszólag semmi értelme. Alighanem egyetlen fillért sem kapott a keresztet ide felcipelők közül senki.

Felállítjuk ide, fölöslegesen, nem lesz ebből semmiféle idegenforgalmi haszon. De lehet, lesz vonzereje, lesz, aki azért jön fel, hogy a tövében elgondolkodjon: életemből nem hiányzik a kereszt. Mindannyian kereszthordozók vagyunk, egymás terhét hordozzuk. Jézus adott példát erre. Aki erre a keresztre rátekint, gondoljon arra, hogy szolidárisak kell legyünk egymással, és Jézus példájából nyerjünk bizonyosságot: velünk az Isten” – biztatott a bencés szerzetes, fenyőággal szentelve fel a keresztet. A keresztszentelési szentmisét hárman végezték, a főcelebráns mellett

jelen volt Keresztes Zoltán, a gyergyószentmiklósi Szent István plébánia plébánosa és Kémenes Lóránt főesperes, aki Kolozsvárról tért haza az ünnepségre.

Fotó: Balázs Katalin

Érték és mérték

A négy méter magas, fémszerkezetű és faborítású emlékjel, amint a csúcskeresztek esetében lenni szokott, egy fémdobozzal van kiegészítve. Ebben található a csúcskönyv, amelybe

bárki beleírhatja gondolatait, jelét hagyhatja annak, hogy a Cohárd tetején járt.

Fotó: Balázs Katalin

A hegyimentők és a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park munkatársai is gondoskodnak arról, hogy ép maradjon, ha betelik, újra cseréljék. Tóth Károly elmondta, a hegyimentők a munkát elvégezték, az ötletből csúcsra állított kereszt lett. Mostantól

az arra járókon múlik, hogy tornaszer, üzenőfal lesz-e belőle, vagy egy jelkép, mely az égig érő hegyek között meghatározza az ember mértékét és értékét.

Fotó: Balázs Katalin

Nem mind természetszerető, aki hegylakó
A Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park igazgatója, Hegyi Barna, a szentelési ünnepségen elmondta: a keresztet engedéllyel állították fel egy rozsdás antenna helyére. Épségére a parkőrök is gondot fordítanak. Gyakran járnak a Kis-Cohárdra, és szinte mindennapos látogatást tesznek a védett növények, a magyar nőszirom, a papucskosbor virágzásakor. „Azt látjuk az információs tábláinkon is, hogy a turisták keze koptatja rendesen. Azt reméljük, a kereszthez másként viszonyulnak, a rombolók elég babonásak lesznek ahhoz, hogy a szakrális szimbólumokat békén hagyják.” Az igazgató elmondta, az embereket azonban sehogy sem sikerül visszatartani attól, hogy szemeteljenek. A turisták által otthagyott hulladék mellett a helyi lakosság háztartási szemete is szennyezi a nemzeti parkot. Van temetkezésből származó koszorú, ágybetét és építkezési törmelék is, amit nem lehet a turistákra fogni. Bár lehetőség lenne, nem kötnek sokan szerződést az illetékes céggel, így ami fölöslegessé válik, a természetben köt ki. Évente több nagyobb takarítást szerveznek, szeptember 15-én az Együtt Romániáért-akció kezdődik. A régi alagutat is le kellett záratni, hogy ne legyen ott az illegális szemétlerakó, kamerákat szereltek és szerelnek még fel, illetve pályáznak medvebiztos kukákra, melyeket közterületre szánnak, remélve hozzá az önkormányzat támogatását.