
Kőbe vésett történelem
Fotó: Dobos László
Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.
2024. szeptember 01., 12:292024. szeptember 01., 12:29
2024. szeptember 02., 08:252024. szeptember 02., 08:25
Ez volt a második világháború utolsó győztes magyar csatája. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus utolsó, illetve szeptember első napjaiban zajlott hadműveletekről csak az 1989-es fordulat után lehetett Romániában hivatalosan és hitelesen beszélni.
Idén három csíkszéki helyszínen is világháborús megemlékezést tartottak az elmúlt napokban. A Székelyhon beszámolt a Csíkszentgyörgy-Csíkbánkfalva feletti Óriás-tetőn megtartott emlékkereszt-állításról, a hagyományosan augusztus 26-án megtartandó Úzvölgyi megemlékezésről, majd augusztus 31-én kimentünk a Bilibók-tetőre.
Gyalog másfél óra alatt lehet feljutni Gyimesbükkből, a 12-es országútról a Petki-patakán át a tengerszint felett 1195 méteren található Bilibók-tetőre, ahol az 1990-es években előbb egy keresztet állítottak, 2009-ben pedig emlékművet. Ott tartanak minden év augusztusának utolsó szombatján megemlékező ünnepséget.
Fotó: Dobos László
Idén Mazai Tihamér gyimesbükki lelkész celebrálta a szentmisét, az ünnepi beszédet pedig Salamon József gyimesbükki plébános tartotta. Szentbeszédében az áldozatvállalásról, illetve a hősök tiszteletéről, az emlékezésről beszélt. Radnóti Miklós és Tóth Árpád oda illő versszakaszaival tette szebbé a prédikációt, majd a Bilibók-tetőn és a környéken elesett első- és második világháborús hősökre, illetve emlékkőre utalva így folytatta:
A szentmisét követően a halottakért imádkoztak, az egyházi elöljárók elmondták a lucernáriumot (libera, szertartás, amely a feltámadásról szól, a húsvéti gyertya fényére utal), majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Fotó: Dobos László
Az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követően a Keleti-Kárpátokban az orosz csapatok áttörték a frontvonalat, betörtek a Gyimesi-szorosba is. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határőrezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.
A magaslatot mindaddig tartották, amíg parancsot nem kaptak a visszavonulásra. Erre a bátor csatára emlékeznek a gyimesiek évről évre.
Fotó: Dobos László
A 15 évvel ezelőtti emlékműavatáson részt vett Deáky Imre is, aki 1944-ben 9 éves gyermek volt, édesapja, Deáky Béla pedig zászlós a Bilibók-tetői ütközetben. Ő így elevenítette fel az édesapja által elmesélt ütközetet.
„A balszárnyon a 4. Székely Határőrszázad rendezkedett be, édesapám, Deáky Béla zászlós vezetésével. Az orosz csapatok betörtek a balszárnyon és elfoglalták a Bilibók-tetőt. Böbl Gyula ezredes parancsára a 4-es Székely Határőrszázad szuronyos rohammal visszafoglalta a stratégiailag nagyon fontos tetőt.
Mi, gyerekek azokban a napokban Budapestre menekültünk, ott hallottuk a rádióból a győztes csata hírét.”
Tankó Antal (balról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Az ütközet helyére a Történelmi Vitézi Rend emlékművet állíttatott 2009-ben. A15 évvel ezelőtti megemlékezésen két egykori, azokban a harcokban részt vevő fiatal honvéd is részt vett, a csíkszeredai Orbán Ferenc és a gyimesbükki Tankó Antal. A kőtömb a közeli, a régi határt jelző Sánc-patakából került ki, és az akkor 84 éves Orbán Ferenc faragta ki. Rajta áll a történelmi Magyarország határvonala, amelyet töviskorona szegélyez, és egy magyar katona szuronyos puskával, vele szemben pedig orosz katona géppuskával. Felirata: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek (1944)”. A kő felső részén álló rovásírás szövege: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.
Ma, sajnos már egyikük sem él. Orbán Ferenc és Tankó Antal is az égből figyelhette a megemlékezést.
Akik részt vettek az akkori csatában. Tankó Antal (jobbról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Szabadtéri szentmise a Keleti-Kárpátokban
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Hargita megyében az egységes mezőgazdasági támogatásra jogosult gazdák több mint nyolcvan százaléka már megkapta az általa idén igényelt juttatások előlegét. Már az összetettebb támogatásigénylések előlegeit is folyósítja az APIA.
November 3-án délelőtt 10 órától indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Hullócsillagokkal és tűzgömbökkel érkeznek a Taurida meteorrajok november első felében – tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t.
Két fenyőfa dőlt hétfőn este a Gyilkos-tó felé vezető 12 C jelzésű országútra, elzárva mindkét közlekedési sávot – közli a Hargita megyei tűzoltóság. Nem sokkal később Csíkszereda közelében, Piricskénél is kidőlt fa miatt riasztották a tűzoltókat.
Új támogatási rendszerrel fékeznék meg az afrikai sertéspestis terjedését Romániában: 2027-től a sertéstenyésztők pénzügyi segítséget kaphatnak a farmok biológiai biztonságának javítására. A tervezetet már elfogadta a szenátus.
Lakóház gyulladt ki hétfőn este Vidrátszegen, és bár a lángok terjedését sikerült megfékezni, sajnos egy másik épületben is károk keletkeztek – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Idén november 15-én szervezi meg az egészségügyi minisztérium a rezidensorvosi helyekre és állásokra kiírt vizsgát, amelyre 9969-en jelentkeztek – jelentette be hétfőn Alexandru Rogobete.
Medve jelenléte miatt kaptak Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiak hétfőn este, néhány perccel nyolc óra előtt. Alig egy órával előtte Fitódon is medve miatt riasztottak a hatóságok.
Románia pénzt fog veszíteni az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, mivel Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős volt miniszter elhunytakat az intézményesített szociális rendszerből kikerült személyekként állított be.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
szóljon hozzá!