
Kőbe vésett történelem
Fotó: Dobos László
Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.
2024. szeptember 01., 12:292024. szeptember 01., 12:29
2024. szeptember 02., 08:252024. szeptember 02., 08:25
Ez volt a második világháború utolsó győztes magyar csatája. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus utolsó, illetve szeptember első napjaiban zajlott hadműveletekről csak az 1989-es fordulat után lehetett Romániában hivatalosan és hitelesen beszélni.
Idén három csíkszéki helyszínen is világháborús megemlékezést tartottak az elmúlt napokban. A Székelyhon beszámolt a Csíkszentgyörgy-Csíkbánkfalva feletti Óriás-tetőn megtartott emlékkereszt-állításról, a hagyományosan augusztus 26-án megtartandó Úzvölgyi megemlékezésről, majd augusztus 31-én kimentünk a Bilibók-tetőre.
Gyalog másfél óra alatt lehet feljutni Gyimesbükkből, a 12-es országútról a Petki-patakán át a tengerszint felett 1195 méteren található Bilibók-tetőre, ahol az 1990-es években előbb egy keresztet állítottak, 2009-ben pedig emlékművet. Ott tartanak minden év augusztusának utolsó szombatján megemlékező ünnepséget.
Fotó: Dobos László
Idén Mazai Tihamér gyimesbükki lelkész celebrálta a szentmisét, az ünnepi beszédet pedig Salamon József gyimesbükki plébános tartotta. Szentbeszédében az áldozatvállalásról, illetve a hősök tiszteletéről, az emlékezésről beszélt. Radnóti Miklós és Tóth Árpád oda illő versszakaszaival tette szebbé a prédikációt, majd a Bilibók-tetőn és a környéken elesett első- és második világháborús hősökre, illetve emlékkőre utalva így folytatta:
A szentmisét követően a halottakért imádkoztak, az egyházi elöljárók elmondták a lucernáriumot (libera, szertartás, amely a feltámadásról szól, a húsvéti gyertya fényére utal), majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Fotó: Dobos László
Az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követően a Keleti-Kárpátokban az orosz csapatok áttörték a frontvonalat, betörtek a Gyimesi-szorosba is. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határőrezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.
A magaslatot mindaddig tartották, amíg parancsot nem kaptak a visszavonulásra. Erre a bátor csatára emlékeznek a gyimesiek évről évre.
Fotó: Dobos László
A 15 évvel ezelőtti emlékműavatáson részt vett Deáky Imre is, aki 1944-ben 9 éves gyermek volt, édesapja, Deáky Béla pedig zászlós a Bilibók-tetői ütközetben. Ő így elevenítette fel az édesapja által elmesélt ütközetet.
„A balszárnyon a 4. Székely Határőrszázad rendezkedett be, édesapám, Deáky Béla zászlós vezetésével. Az orosz csapatok betörtek a balszárnyon és elfoglalták a Bilibók-tetőt. Böbl Gyula ezredes parancsára a 4-es Székely Határőrszázad szuronyos rohammal visszafoglalta a stratégiailag nagyon fontos tetőt.
Mi, gyerekek azokban a napokban Budapestre menekültünk, ott hallottuk a rádióból a győztes csata hírét.”
Tankó Antal (balról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Az ütközet helyére a Történelmi Vitézi Rend emlékművet állíttatott 2009-ben. A15 évvel ezelőtti megemlékezésen két egykori, azokban a harcokban részt vevő fiatal honvéd is részt vett, a csíkszeredai Orbán Ferenc és a gyimesbükki Tankó Antal. A kőtömb a közeli, a régi határt jelző Sánc-patakából került ki, és az akkor 84 éves Orbán Ferenc faragta ki. Rajta áll a történelmi Magyarország határvonala, amelyet töviskorona szegélyez, és egy magyar katona szuronyos puskával, vele szemben pedig orosz katona géppuskával. Felirata: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek (1944)”. A kő felső részén álló rovásírás szövege: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.
Ma, sajnos már egyikük sem él. Orbán Ferenc és Tankó Antal is az égből figyelhette a megemlékezést.
Akik részt vettek az akkori csatában. Tankó Antal (jobbról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Szabadtéri szentmise a Keleti-Kárpátokban
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!