
Kőbe vésett történelem
Fotó: Dobos László
Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.
2024. szeptember 01., 12:292024. szeptember 01., 12:29
2024. szeptember 02., 08:252024. szeptember 02., 08:25
Ez volt a második világháború utolsó győztes magyar csatája. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus utolsó, illetve szeptember első napjaiban zajlott hadműveletekről csak az 1989-es fordulat után lehetett Romániában hivatalosan és hitelesen beszélni.
Idén három csíkszéki helyszínen is világháborús megemlékezést tartottak az elmúlt napokban. A Székelyhon beszámolt a Csíkszentgyörgy-Csíkbánkfalva feletti Óriás-tetőn megtartott emlékkereszt-állításról, a hagyományosan augusztus 26-án megtartandó Úzvölgyi megemlékezésről, majd augusztus 31-én kimentünk a Bilibók-tetőre.
Gyalog másfél óra alatt lehet feljutni Gyimesbükkből, a 12-es országútról a Petki-patakán át a tengerszint felett 1195 méteren található Bilibók-tetőre, ahol az 1990-es években előbb egy keresztet állítottak, 2009-ben pedig emlékművet. Ott tartanak minden év augusztusának utolsó szombatján megemlékező ünnepséget.
Fotó: Dobos László
Idén Mazai Tihamér gyimesbükki lelkész celebrálta a szentmisét, az ünnepi beszédet pedig Salamon József gyimesbükki plébános tartotta. Szentbeszédében az áldozatvállalásról, illetve a hősök tiszteletéről, az emlékezésről beszélt. Radnóti Miklós és Tóth Árpád oda illő versszakaszaival tette szebbé a prédikációt, majd a Bilibók-tetőn és a környéken elesett első- és második világháborús hősökre, illetve emlékkőre utalva így folytatta:
A szentmisét követően a halottakért imádkoztak, az egyházi elöljárók elmondták a lucernáriumot (libera, szertartás, amely a feltámadásról szól, a húsvéti gyertya fényére utal), majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Fotó: Dobos László
Az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követően a Keleti-Kárpátokban az orosz csapatok áttörték a frontvonalat, betörtek a Gyimesi-szorosba is. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határőrezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.
A magaslatot mindaddig tartották, amíg parancsot nem kaptak a visszavonulásra. Erre a bátor csatára emlékeznek a gyimesiek évről évre.
Fotó: Dobos László
A 15 évvel ezelőtti emlékműavatáson részt vett Deáky Imre is, aki 1944-ben 9 éves gyermek volt, édesapja, Deáky Béla pedig zászlós a Bilibók-tetői ütközetben. Ő így elevenítette fel az édesapja által elmesélt ütközetet.
„A balszárnyon a 4. Székely Határőrszázad rendezkedett be, édesapám, Deáky Béla zászlós vezetésével. Az orosz csapatok betörtek a balszárnyon és elfoglalták a Bilibók-tetőt. Böbl Gyula ezredes parancsára a 4-es Székely Határőrszázad szuronyos rohammal visszafoglalta a stratégiailag nagyon fontos tetőt.
Mi, gyerekek azokban a napokban Budapestre menekültünk, ott hallottuk a rádióból a győztes csata hírét.”
Tankó Antal (balról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Az ütközet helyére a Történelmi Vitézi Rend emlékművet állíttatott 2009-ben. A15 évvel ezelőtti megemlékezésen két egykori, azokban a harcokban részt vevő fiatal honvéd is részt vett, a csíkszeredai Orbán Ferenc és a gyimesbükki Tankó Antal. A kőtömb a közeli, a régi határt jelző Sánc-patakából került ki, és az akkor 84 éves Orbán Ferenc faragta ki. Rajta áll a történelmi Magyarország határvonala, amelyet töviskorona szegélyez, és egy magyar katona szuronyos puskával, vele szemben pedig orosz katona géppuskával. Felirata: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek (1944)”. A kő felső részén álló rovásírás szövege: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.
Ma, sajnos már egyikük sem él. Orbán Ferenc és Tankó Antal is az égből figyelhette a megemlékezést.
Akik részt vettek az akkori csatában. Tankó Antal (jobbról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Szabadtéri szentmise a Keleti-Kárpátokban
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
szóljon hozzá!