
Kőbe vésett történelem
Fotó: Dobos László
Nyolcvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek szombaton a gyimesbükki Bilibók-tetőn. Az ezeréves határnál 1944. szeptember 1-jén a 4. Székely Határőrezred csapata visszafoglalta az oroszoktól a Keleti-Kárpátok egyik stratégiai magaslati pontját.
2024. szeptember 01., 12:292024. szeptember 01., 12:29
2024. szeptember 02., 08:252024. szeptember 02., 08:25
Ez volt a második világháború utolsó győztes magyar csatája. Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus utolsó, illetve szeptember első napjaiban zajlott hadműveletekről csak az 1989-es fordulat után lehetett Romániában hivatalosan és hitelesen beszélni.
Idén három csíkszéki helyszínen is világháborús megemlékezést tartottak az elmúlt napokban. A Székelyhon beszámolt a Csíkszentgyörgy-Csíkbánkfalva feletti Óriás-tetőn megtartott emlékkereszt-állításról, a hagyományosan augusztus 26-án megtartandó Úzvölgyi megemlékezésről, majd augusztus 31-én kimentünk a Bilibók-tetőre.
Gyalog másfél óra alatt lehet feljutni Gyimesbükkből, a 12-es országútról a Petki-patakán át a tengerszint felett 1195 méteren található Bilibók-tetőre, ahol az 1990-es években előbb egy keresztet állítottak, 2009-ben pedig emlékművet. Ott tartanak minden év augusztusának utolsó szombatján megemlékező ünnepséget.
Fotó: Dobos László
Idén Mazai Tihamér gyimesbükki lelkész celebrálta a szentmisét, az ünnepi beszédet pedig Salamon József gyimesbükki plébános tartotta. Szentbeszédében az áldozatvállalásról, illetve a hősök tiszteletéről, az emlékezésről beszélt. Radnóti Miklós és Tóth Árpád oda illő versszakaszaival tette szebbé a prédikációt, majd a Bilibók-tetőn és a környéken elesett első- és második világháborús hősökre, illetve emlékkőre utalva így folytatta:
A szentmisét követően a halottakért imádkoztak, az egyházi elöljárók elmondták a lucernáriumot (libera, szertartás, amely a feltámadásról szól, a húsvéti gyertya fényére utal), majd elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Fotó: Dobos László
Az 1944. augusztus 23-án történt román átállást követően a Keleti-Kárpátokban az orosz csapatok áttörték a frontvonalat, betörtek a Gyimesi-szorosba is. A 32-es határvadászok Sebő Ödön főhadnagy vezetésével a Gyimesi-szoros jobbszárnyát védték. A balszárnyon a szám szerint kicsi, de bátorságában és kitartásában kiváló 4. Székely Határőrezred, a vitéz Deáky Béla zászlós vezette csapat rendezkedett be a Bilibók-tető védelmére.
A magaslatot mindaddig tartották, amíg parancsot nem kaptak a visszavonulásra. Erre a bátor csatára emlékeznek a gyimesiek évről évre.
Fotó: Dobos László
A 15 évvel ezelőtti emlékműavatáson részt vett Deáky Imre is, aki 1944-ben 9 éves gyermek volt, édesapja, Deáky Béla pedig zászlós a Bilibók-tetői ütközetben. Ő így elevenítette fel az édesapja által elmesélt ütközetet.
„A balszárnyon a 4. Székely Határőrszázad rendezkedett be, édesapám, Deáky Béla zászlós vezetésével. Az orosz csapatok betörtek a balszárnyon és elfoglalták a Bilibók-tetőt. Böbl Gyula ezredes parancsára a 4-es Székely Határőrszázad szuronyos rohammal visszafoglalta a stratégiailag nagyon fontos tetőt.
Mi, gyerekek azokban a napokban Budapestre menekültünk, ott hallottuk a rádióból a győztes csata hírét.”
Tankó Antal (balról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Az ütközet helyére a Történelmi Vitézi Rend emlékművet állíttatott 2009-ben. A15 évvel ezelőtti megemlékezésen két egykori, azokban a harcokban részt vevő fiatal honvéd is részt vett, a csíkszeredai Orbán Ferenc és a gyimesbükki Tankó Antal. A kőtömb a közeli, a régi határt jelző Sánc-patakából került ki, és az akkor 84 éves Orbán Ferenc faragta ki. Rajta áll a történelmi Magyarország határvonala, amelyet töviskorona szegélyez, és egy magyar katona szuronyos puskával, vele szemben pedig orosz katona géppuskával. Felirata: „Kegyelet a hősöknek, védők és támadók békésen pihennek (1944)”. A kő felső részén álló rovásírás szövege: „Hiszek Magyarország feltámadásában”.
Ma, sajnos már egyikük sem él. Orbán Ferenc és Tankó Antal is az égből figyelhette a megemlékezést.
Akik részt vettek az akkori csatában. Tankó Antal (jobbról) és Orbán Ferenc. Archív felvétel
Fotó: Dobos László
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Szabadtéri szentmise a Keleti-Kárpátokban
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: facebook/ Karácson Csaba
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Fotó: Salamon József
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!