Ezúttal is keserű nosztalgiával, a háború kegyetlenségének emlékfoszlányaival köszöntötte augusztus 26-a az Úzvölgyébe érkező megemlékezőket. Közemberek, egyházi méltóságok, emlékőrző alakulatok képviselői, de a völgyben harcoló, idén százéves Bartha Mihály is tiszteletét tette a jeles eseményen. Az első és a második világháború magyar hőseiről, az 1944-es szovjet betörésről hétfőn emlékeztek meg a haditemetőben.
2024. augusztus 26., 17:332024. augusztus 26., 17:33
2024. augusztus 26., 18:542024. augusztus 26., 18:54
Fotó: Tuchiluș Alex
Ezúttal is keserű nosztalgiával, a háború kegyetlenségének emlékfoszlányaival köszöntötte augusztus 26-a az Úzvölgyébe érkező megemlékezőket. Közemberek, egyházi méltóságok, emlékőrző alakulatok képviselői, de a völgyben harcoló, idén százéves Bartha Mihály is tiszteletét tette a jeles eseményen. Az első és a második világháború magyar hőseiről, az 1944-es szovjet betörésről hétfőn emlékeztek meg a haditemetőben.
2024. augusztus 26., 17:332024. augusztus 26., 17:33
2024. augusztus 26., 18:542024. augusztus 26., 18:54
A megemlékezés, amelyet az előző évekhez hasonlóan ezúttal is a csíkszentmártoni községháza kezdeményezett, idén a Csuklyánka-tető aljában kezdődött, délelőtt 11 órakor. Itt áldották meg ugyanis a miskolci tizedik honvéd gyalogezred emlékkeresztjét, amelyet a hódmezővásárhelyi Nagy-György János adományozott.
Az eseményen zenélt a csíkkozmási Tuzson János Fúvósegyesület, beszédet mondott Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere, akit nagyjából hatvan-hetven fős társaság üdvözölt. A keresztet Kovács Zsolt csíkszentmártoni plébános áldotta meg, fohászt Biró Erika szörcsei lelkész mondott, ezután koszorúkat helyeztek el a miskolci megemlékezők és Fodor Tamás vezető konzul.
Fotó: Tuchiluș Alex
A katonatemető keresztjeit szorosan ölelték körbe a magyar, néhol székely zászló színeit tükröző szalagok, amelyek a napsütésben a megszokottnál is élénkebben virítottak. A délben kezdődött szentmisére pedig özönlöttek az emberek,
A fúvósegyesület felvezetésével végül pontban 12-kor kezdődött a megemlékezés.
Fotó: Tuchiluș Alex
– fogalmazott nyitó beszédében Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester. Szavainak súlyát a szentmise pecsételte, amelyen Kovács Zsolt katolikus plébános celebrált. Az ezután következő úrvacsoraosztást Bucsi Zsolt és Biró Erika református lelkészek végezték.
Fotó: Tuchiluș Alex
– szólt Biró Erika lelkész a hősökre emlékezve, és azt hangsúlyozva, hogy a temető nem szabadna politikai játszmák színtere, a gyűlölet fészke legyen. A katonatemető körüli eszmei és gyakorlati harcokat emlegette, a békét, mint vágyott állapotot, amit jelen helyzetben szerinte csak megalkudva, látszólagosan kaphatunk meg. Kérte a hallgatóságot, legyen hitük Istenben, legyen erejük kiállni a jó ügyért.
Fotó: Tuchiluș Alex
A Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi temetőt, és még az év áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban (és azóta is) a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartja számon. A sírkertben zömmel I. világháborús, a márványtáblák felirata szerint az osztrák-magyar, a német és az orosz hadseregnek az úzvölgyi harcokban elesett katonái nyugszanak.
Az úrvacsoraosztást követően ünnepi beszédet mondott Tánczos Barna csíki RMDSZ-es szenátor, Hajdu Gábor csíki parlamenti képviselő és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A politikai vezetők
Fotó: Tuchiluș Alex
Tánczos Barna szent helynek nevezte a temetőt, ahol történelmet írtak, vállalva a harcot a túlerővel. Hajdu Gábor emlékeztetett: 1944 augusztusa és szeptembere között az Úz folyó völgye mellett a környező, Gyimesek és Kászonok felé mutató völgyek is katonai temetővé váltak. Úgy fogalmazott, ezekben bárhol meg lehet állni és elmondani egy imát az itt elhunyt katonákért.
Borboly Csaba emlékeztetett a temetőben történt korábbi provokációkra, és megjegyezte, a helyiek ennek is fenyőfaként ellent álltak, ahogy a korábbi harcok idején. Közölte, hogy
Fotó: Tuchiluș Alex
Az Úz folyó völgyében mind az első, mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a Vörös Hadsereg páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an élték túl az ütközetet.
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Családon belüli erőszak elkövetése miatt távolságtartási végzést állítottak ki egy sepsiszentgyörgyi férfi ellen, aki bántalmazta feleségét.
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
1 hozzászólás