Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:06

A legtöbben a nyugdíjak kiszámításának módját nem értik

21:03

Ez gyors volt, máris kihullott a címvédő a Román Kupából

20:39

BL-sorsolás: Szoboszlaiék a Reallal és Gulácsiékkal is találkoznak

20:08

Hatalmas bravúr a kupában, az FK Csíkszereda csoportkörbe jutott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos baleset történt Felcsíkon

Eltűnt személyt keresnek a zetelaki víztározóban

Hat óra keresés után találták meg a zetelaki gátnál eltűnt férfi holttestét a búvárok

Nyugalom, van észszerű magyarázat a szokatlanul sok kondenzcsíkra

Mi vár ránk szeptemberben? Itt a négyhetes előrejelzés

Elsősorban pénz kellene a medveparkok létrehozásához

Ezért volt hangos zene és jajveszékelés az elmúlt napokban Bethlenfalván

Bemutatjuk napjaink Svájcát, székelyföldi szemmel

Kilőtték a megyeitanács-elnök udvarára visszajáró medvét

Nyugalom, van észszerű magyarázat a szokatlanul sok kondenzcsíkra

A határvédőkre emlékeztek Úzvölgyében

Ezúttal is keserű nosztalgiával, a háború kegyetlenségének emlékfoszlányaival köszöntötte augusztus 26-a az Úzvölgyébe érkező megemlékezőket. Közemberek, egyházi méltóságok, emlékőrző alakulatok képviselői, de a völgyben harcoló, idén százéves Bartha Mihály is tiszteletét tette a jeles eseményen. Az első és a második világháború magyar hőseiről, az 1944-es szovjet betörésről hétfőn emlékeztek meg a haditemetőben.

Farkas Orsolya

2024. augusztus 26., 17:332024. augusztus 26., 17:33

2024. augusztus 26., 18:542024. augusztus 26., 18:54

Fotó: Tuchiluș Alex

Farkas Orsolya

2024. augusztus 26., 17:332024. augusztus 26., 17:33

2024. augusztus 26., 18:542024. augusztus 26., 18:54

A megemlékezés, amelyet az előző évekhez hasonlóan ezúttal is a csíkszentmártoni községháza kezdeményezett, idén a Csuklyánka-tető aljában kezdődött, délelőtt 11 órakor. Itt áldották meg ugyanis a miskolci tizedik honvéd gyalogezred emlékkeresztjét, amelyet a hódmezővásárhelyi Nagy-György János adományozott.

Az eseményen zenélt a csíkkozmási Tuzson János Fúvósegyesület, beszédet mondott Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere, akit nagyjából hatvan-hetven fős társaság üdvözölt. A keresztet Kovács Zsolt csíkszentmártoni plébános áldotta meg, fohászt Biró Erika szörcsei lelkész mondott, ezután koszorúkat helyeztek el a miskolci megemlékezők és Fodor Tamás vezető konzul.

Fotó: Tuchiluș Alex

A szokásosnál is pirosabb, fehérebb, zöldebb

A katonatemető keresztjeit szorosan ölelték körbe a magyar, néhol székely zászló színeit tükröző szalagok, amelyek a napsütésben a megszokottnál is élénkebben virítottak. A délben kezdődött szentmisére pedig özönlöttek az emberek,

többen nemzeti zászlókkal, díszes öltözékben, koszorúval a kezükben érkeztek. Az erős napsütés a fenyőfák árnyékába szólította a megemlékezőket, az egyházi méltóságok a kültéri oltár mögött gyülekeztek.

A fúvósegyesület felvezetésével végül pontban 12-kor kezdődött a megemlékezés.

Fotó: Tuchiluș Alex

Bartha Misi bácsi közel hatvan éve jár emlékezni bajtársaira, az értünk elhunyt katonákra. Mi, kései utódok 1994 óta járunk rendszeresen továbbadni mindazt az örökséget, mindazt a példamutatást, melyet az itt elesett katonákra fordítunk. Ez a mi kötelességünk”

– fogalmazott nyitó beszédében Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester. Szavainak súlyát a szentmise pecsételte, amelyen Kovács Zsolt katolikus plébános celebrált. Az ezután következő úrvacsoraosztást Bucsi Zsolt és Biró Erika református lelkészek végezték.

Fotó: Tuchiluș Alex

Gyűlöljétek a gonoszt, szeressétek a jót

Fiacskáink, akik az utolsó sóhajtásotokkal Istent vagy édesanyátokat hívtátok, az értünk kapott golyó által szenvedve, hogy nekünk otthonunk legyen: bocsássatok meg nekünk! Bocsássatok meg, mert nem tudjuk megóvni nyugalmatokat, mert sokszor az érdek fontosabb az igazságtételnél”

– szólt Biró Erika lelkész a hősökre emlékezve, és azt hangsúlyozva, hogy a temető nem szabadna politikai játszmák színtere, a gyűlölet fészke legyen. A katonatemető körüli eszmei és gyakorlati harcokat emlegette, a békét, mint vágyott állapotot, amit jelen helyzetben szerinte csak megalkudva, látszólagosan kaphatunk meg. Kérte a hallgatóságot, legyen hitük Istenben, legyen erejük kiállni a jó ügyért.

Fotó: Tuchiluș Alex

A Bákó megyei Dormánfalva város önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi temetőt, és még az év áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban (és azóta is) a temetőt Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartja számon. A sírkertben zömmel I. világháborús, a márványtáblák felirata szerint az osztrák-magyar, a német és az orosz hadseregnek az úzvölgyi harcokban elesett katonái nyugszanak.

Az úrvacsoraosztást követően ünnepi beszédet mondott Tánczos Barna csíki RMDSZ-es szenátor, Hajdu Gábor csíki parlamenti képviselő és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A politikai vezetők

a múlt eseményeinek súlyáról, jelenre vetített erős mondanivalójáról és a nemzeti öntudat jelentőségéről beszéltek.

Fotó: Tuchiluș Alex

Tánczos Barna szent helynek nevezte a temetőt, ahol történelmet írtak, vállalva a harcot a túlerővel. Hajdu Gábor emlékeztetett: 1944 augusztusa és szeptembere között az Úz folyó völgye mellett a környező, Gyimesek és Kászonok felé mutató völgyek is katonai temetővé váltak. Úgy fogalmazott, ezekben bárhol meg lehet állni és elmondani egy imát az itt elhunyt katonákért.

Borboly Csaba emlékeztetett a temetőben történt korábbi provokációkra, és megjegyezte, a helyiek ennek is fenyőfaként ellent álltak, ahogy a korábbi harcok idején. Közölte, hogy

a sírkertből a Nemzet Útja (románul Calea Neamului) által törvénytelenül felállított fakereszteket is el fogják távolítani.

Fotó: Tuchiluș Alex

Az Úz folyó völgyében mind az első, mind a második világháborúban heves csaták folytak. A második világháború végén a szovjet csapatok három nappal a román átállást követően érték el az akkori Magyarország határát Úzvölgyénél, ahol székely határőrök teljesítettek szolgálatot. A gyengén felfegyverzett 310 fős székely határőrcsapat csak pár óráig tudta feltartóztatni a Vörös Hadsereg páncélos járművekkel felvonuló egységeit. A székely határőrök közül 70-80-an élték túl az ütközetet.