Két hónapja immár, hogy nyugat-európai mintára átszervezték a vidéki rendőrőrsök működését. A hatóságok pozitívnak értékelik az eddigi eredményeket. Azt mondják, ugyan még nem tökéletes a rendszer, ám úgy látszik, hatékonyabb működést biztosít a rendőri munkában. A községvezetők közül viszont nem mindenki ilyen derűlátó, szerintük a pénzhiány sok problémát okozhat a közeljövőben.
2011. november 09., 17:512011. november 09., 17:51
2011. november 09., 19:032011. november 09., 19:03
Pihenő rendőrautók sora Csíkszeredában. Az új rendszerben a megyeszékhelyről indulnak járőrözésre a csíki falvakba
Még az út elején vagyunk. Tapasztaltunk bizonyos kellemetlenségeket is, ám zömében elmondhatjuk, jó döntésnek bizonyult az átszervezés – hangzott el a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség által szervezett sajtótájékoztatón. Az illetékesek kiemelték, az állandó járőrözésnek köszönhetően jelentősen csökkent a reakcióidő a különböző beavatkozások során.
Az átszervezés mikéntjét Antal Ştefan főbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség helyettes parancsnoka elevenítette fel. Mint arról korábban is beszámoltunk, új szerkezeti formában működnek Hargita megyében a vidéki rendőrőrsök. A falvak többségében csupán egy rendőr teljesít szolgálatot hivatali időben, a folyamatos járőrözést a regionális központok különböző egységei biztosítják. Van néhány olyan település is, ahol az őrsök megőrizték régi formájukat.
Csíkban például két vidéki körzet jött létre. Az egyes számúhoz tartoznak a felcsíki és gyimesi községek, Gyimesközéplokon viszont megőrizte régi formáját a rendőrőrs. A kettes számú vidéki körzethez az alcsíki és kászoni települések sorolandók, ebben az esetben Kászonaltízen ugyancsak hagyományos formában működik a rendőrőrs. Udvarhelyszéken szintén két vidéki körzet alakult, a Gyergyói-medencében pedig hét településsel kezdte el működését az ötös számú vidéki körzet. Idetartozik Ditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalu, Vasláb, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóremete. A Maroshévíz környéki falvak alkotják a hatos számú vidéki körzetet, ezek közül Bélbornak maradt meg a régi rendőrőrse.
Antal Ştefan főbiztostól azt is megtudtuk, a vidéki körzetek összesen 171 alkalmazottal működnek, és hatvankét szolgálati autó áll rendelkezésükre. Az illetékes kiemelte, szeptemberben például 2010 hasonló időszakához képest 107-ről hatvannyolcra csökkent a vidéki riasztások száma. Ami még fontosabb, a beavatkozások reakció ideje legtöbb esetben jelentősen csökkent. „Nem egy tökéletes rendszer, de fejleszthető, az igényeknek megfelelően” – hangsúlyozta. „Egyedüliek voltunk az Európai Unióban, akik a régi rendszert használtuk.
Az átszervezéssel nem tettünk egyebet, mint igazodtunk az uniós normákhoz” – ez már Radu Sandu Moldovan főbiztostól részéről hangzott el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője elmondta, a néhány hiányosság mellett pozitívumnak számít, hogy az állandó járőrözésen levő egységeket könnyebben lehet riasztani egyes esetekben, mint a korábbi rendszerben. Ugyanakkor ebben a működési formában maga a tájékoztatás hatékonyságának növelése is tapasztalható. „Végkövetkeztetéseket ilyen rövid idő alatt nem azonban nem lehet levonni” – nyomatékosított a főbiztos. Hozzátette, az új rendszert korábban Brassó, Argeş és Bihar megyékben tesztelték, a félévi tapasztalatok reménykeltőek a jövőre nézve.
„Az emberek talán már nem hiszik azt, hogy bármit megtehetnek, mert gyorsabb a beavatkozás” – foglalta össze röviden mondandóját a sajtótájékoztatón szintén jelen levő Ladányi Zsolt Hargita megyei prefektus. Az elöljáró abbeli meggyőződését fejezte ki, hogy az új működési forma sokkal hatékonyabb a réginél.
A pénz lehet az akadály
„Szerintem egy kicsit jobban működnek, az emberek tartanak a járőrözéstől” – vélte Rafain Endre. Nagytusnád község polgármestere szerint a hívásokra valóban gyorsabban reagálnak a rend őrei, azonban arról, hogy mennyivel hatékonyabb ez a rendszer, talán egy év múlva lehet beszélni. „Lehet, hogy jobb lesz, probléma viszont, hogy kevés a pénz” – jelentette ki a községvezető. Mint arról beszámolt, az alcsíki rendőrök és a polgármesterek között korábban tartott megbeszélésen az üzemanyag és egyéb jellegű költségek fedezését szolgáló anyagi források hiánya is felmerült.
Szintén kivárna az értékeléssel Timár Zsombor László gyimesfelsőloki polgármester. Az elöljáró úgy fogalmazott, az eltelt rövid idő alatt kirívó eset még nem volt. „Kiváncsi lennék azonban a működés költségvonzatára. Nehogy előforduljon, hogy a járőrök pénzhiány miatt nem jönnek át a faluba” – nyomatékosított a községvezető.
„Elég nagy rendetlenség van” – így értékelt az átszervezést Ferencz Alajos. Csíkszentdomokos polgármestere kifejtette, noha a községre eddig nem volt jellemző, az utóbbi időszakban jelentősen elszaporodtak a lopások. „Nem biztos, hogy ez az új rendszernek tulajdonítható. Ám elhamarkodottnak tartom az átszervezést” – említette az elöljáró. Mint fogalmazott, a rendőrség nem gondolhatja komolyan például, hogy egyetlen éjszakai járőr le tud feddni egy akkora, és olyan nagy lélekszámú települést, mint Szentdomokos. „Szerintem lesznek még gondok” – szögezte le a polgármester.
Több előadó gondolatait ismerhetik meg az érdeklődők pénteken és szombaton Gyergyószentmiklóson a FeltöltŐ előadás-sorozaton: Ács Zoltán, Lackfi János, Czikó László és Schäffer Erzsébet előadásai mellett Eperjes Károly színművész estje zárja a sorozatot.
A 12 éve elhunyt költő, Rafi Lajos életét és munkásságát idézi meg verseken, interjúkon, személyes visszaemlékezéseken keresztül egy új emlékkötet. A megkalapált csoda című könyv bemutatóját november 7-én a Tarisznyás Márton Múzeumban tartják.
Ismét megjelentek olyan gyanús emberek Gyergyószentmiklóson, akik jótékonysági célokra hivatkozva vagy különféle termékeket és szolgáltatásokat kínálva kopognak be a helyiekhez, megtévesztő szándékkal – figyelmeztet a város önkormányzata.
Ferenczi Attila iskolaigazgató, író előadására hív az Itthon közösen a holnapért Egyesület és a Szent István Plébánia. Az előadás címe: Salamon Ernő titokzatos élete, halála és utóélete (Egy költő, akinek a nevét egy iskola viseli).
Vízelvezető csatornába szorult egy ló kedden Maroshévízen. A tűzoltók a helyi polgármesteri hivatal markológépével emelték ki a sáros állatot szorult helyzetéből. Ugyanezen a napon a tűzoltók egy fán rekedt macskát is megmentettek.
2022 tavaszán tartották az utolsó próbákat és előadásokat a gyergyószentmiklósi művelődési házban, azóta pedig „hajléktalanná” vált a város kulturális élete. Jövőre – akár saját forrásból is, de – el szeretnék kezdeni az épület belső felújítását.
Bár év elején megállapodtak arról, hogy elköltöztetik a szuvenírárusok bódéit a Békás-szoros egyik legszűkebb részének számító Pokol tornácáról, a standok azóta is zavartalanul működnek a kőomlásveszélyes útszakaszon.
November elsejétől tervezték újraindítani a fizetős parkolási rendszert Gyergyószentmiklóson, de technikai okok miatt pár hetes csúszás várható. A város addig nem szed parkolási díjat – az autósok ingyenesen használhatják a kijelölt parkolóhelyeket.
Több mint két év szünet után újra van iskolaorvosa Gyergyószentmiklósnak: dr. Kiss-Tróznai Zsuzsanna szeptembertől felügyeli a város több mint 3400 gyermekének egészségét.
Négy kiskorút ápolnak a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban a hétfő esti, Gyergyóalfalu környékén történt súlyos közlekedési baleset után.
szóljon hozzá!