Két hónapja immár, hogy nyugat-európai mintára átszervezték a vidéki rendőrőrsök működését. A hatóságok pozitívnak értékelik az eddigi eredményeket. Azt mondják, ugyan még nem tökéletes a rendszer, ám úgy látszik, hatékonyabb működést biztosít a rendőri munkában. A községvezetők közül viszont nem mindenki ilyen derűlátó, szerintük a pénzhiány sok problémát okozhat a közeljövőben.
2011. november 09., 17:512011. november 09., 17:51
2011. november 09., 19:032011. november 09., 19:03
Pihenő rendőrautók sora Csíkszeredában. Az új rendszerben a megyeszékhelyről indulnak járőrözésre a csíki falvakba
Még az út elején vagyunk. Tapasztaltunk bizonyos kellemetlenségeket is, ám zömében elmondhatjuk, jó döntésnek bizonyult az átszervezés – hangzott el a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség által szervezett sajtótájékoztatón. Az illetékesek kiemelték, az állandó járőrözésnek köszönhetően jelentősen csökkent a reakcióidő a különböző beavatkozások során.
Az átszervezés mikéntjét Antal Ştefan főbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség helyettes parancsnoka elevenítette fel. Mint arról korábban is beszámoltunk, új szerkezeti formában működnek Hargita megyében a vidéki rendőrőrsök. A falvak többségében csupán egy rendőr teljesít szolgálatot hivatali időben, a folyamatos járőrözést a regionális központok különböző egységei biztosítják. Van néhány olyan település is, ahol az őrsök megőrizték régi formájukat.
Csíkban például két vidéki körzet jött létre. Az egyes számúhoz tartoznak a felcsíki és gyimesi községek, Gyimesközéplokon viszont megőrizte régi formáját a rendőrőrs. A kettes számú vidéki körzethez az alcsíki és kászoni települések sorolandók, ebben az esetben Kászonaltízen ugyancsak hagyományos formában működik a rendőrőrs. Udvarhelyszéken szintén két vidéki körzet alakult, a Gyergyói-medencében pedig hét településsel kezdte el működését az ötös számú vidéki körzet. Idetartozik Ditró, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalu, Vasláb, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva és Gyergyóremete. A Maroshévíz környéki falvak alkotják a hatos számú vidéki körzetet, ezek közül Bélbornak maradt meg a régi rendőrőrse.
Antal Ştefan főbiztostól azt is megtudtuk, a vidéki körzetek összesen 171 alkalmazottal működnek, és hatvankét szolgálati autó áll rendelkezésükre. Az illetékes kiemelte, szeptemberben például 2010 hasonló időszakához képest 107-ről hatvannyolcra csökkent a vidéki riasztások száma. Ami még fontosabb, a beavatkozások reakció ideje legtöbb esetben jelentősen csökkent. „Nem egy tökéletes rendszer, de fejleszthető, az igényeknek megfelelően” – hangsúlyozta. „Egyedüliek voltunk az Európai Unióban, akik a régi rendszert használtuk.
Az átszervezéssel nem tettünk egyebet, mint igazodtunk az uniós normákhoz” – ez már Radu Sandu Moldovan főbiztostól részéről hangzott el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője elmondta, a néhány hiányosság mellett pozitívumnak számít, hogy az állandó járőrözésen levő egységeket könnyebben lehet riasztani egyes esetekben, mint a korábbi rendszerben. Ugyanakkor ebben a működési formában maga a tájékoztatás hatékonyságának növelése is tapasztalható. „Végkövetkeztetéseket ilyen rövid idő alatt nem azonban nem lehet levonni” – nyomatékosított a főbiztos. Hozzátette, az új rendszert korábban Brassó, Argeş és Bihar megyékben tesztelték, a félévi tapasztalatok reménykeltőek a jövőre nézve.
„Az emberek talán már nem hiszik azt, hogy bármit megtehetnek, mert gyorsabb a beavatkozás” – foglalta össze röviden mondandóját a sajtótájékoztatón szintén jelen levő Ladányi Zsolt Hargita megyei prefektus. Az elöljáró abbeli meggyőződését fejezte ki, hogy az új működési forma sokkal hatékonyabb a réginél.
A pénz lehet az akadály
„Szerintem egy kicsit jobban működnek, az emberek tartanak a járőrözéstől” – vélte Rafain Endre. Nagytusnád község polgármestere szerint a hívásokra valóban gyorsabban reagálnak a rend őrei, azonban arról, hogy mennyivel hatékonyabb ez a rendszer, talán egy év múlva lehet beszélni. „Lehet, hogy jobb lesz, probléma viszont, hogy kevés a pénz” – jelentette ki a községvezető. Mint arról beszámolt, az alcsíki rendőrök és a polgármesterek között korábban tartott megbeszélésen az üzemanyag és egyéb jellegű költségek fedezését szolgáló anyagi források hiánya is felmerült.
Szintén kivárna az értékeléssel Timár Zsombor László gyimesfelsőloki polgármester. Az elöljáró úgy fogalmazott, az eltelt rövid idő alatt kirívó eset még nem volt. „Kiváncsi lennék azonban a működés költségvonzatára. Nehogy előforduljon, hogy a járőrök pénzhiány miatt nem jönnek át a faluba” – nyomatékosított a községvezető.
„Elég nagy rendetlenség van” – így értékelt az átszervezést Ferencz Alajos. Csíkszentdomokos polgármestere kifejtette, noha a községre eddig nem volt jellemző, az utóbbi időszakban jelentősen elszaporodtak a lopások. „Nem biztos, hogy ez az új rendszernek tulajdonítható. Ám elhamarkodottnak tartom az átszervezést” – említette az elöljáró. Mint fogalmazott, a rendőrség nem gondolhatja komolyan például, hogy egyetlen éjszakai járőr le tud feddni egy akkora, és olyan nagy lélekszámú települést, mint Szentdomokos. „Szerintem lesznek még gondok” – szögezte le a polgármester.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
Megérkeztek azok az elektromos buszok Borszékre, amelyek helyi járatokat fognak biztosítani a fürdővárosban, valamint távolsági összeköttetést Gyergyótölgyes, Gyergyóholló és Maroshévíz irányába.
Kétnapos, gyakorlatorientált kertésztanfolyamot szerveznek Gyergyóremetén március 13–14-én. A rendezvény célja, hogy a helyi gazdák és kertbarátok neves szakemberektől szerezzenek naprakész, a mindennapokban is hasznosítható tudást.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
szóljon hozzá!