Noha az ország gyengén áll ebben a tekintetben, Hargita megye mintegy kilencven százalékban befejezte a tervezett őszi vetést – tudtuk meg az illetékesektől. A vetések állapotát tekintve viszont nem ennyire rózsás a helyzet.
2011. december 08., 17:512011. december 08., 17:51
2011. december 08., 20:022011. december 08., 20:02
A delnei Benő testvérek parcelláin van, ahol alig látszik ki a földből az őszi búza
A vetések állapotát nézve bizony sok a probléma – fogalmazott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint 1947-óta nem volt ilyen száraz ősz, augusztus elejétől nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék. Ezen a helyzeten az utóbbi napok havazásai sem változtattak, a csapadékhiány még így is 120–140 liter négyzetméterenként.
A szakember elmondta, tulajdonképpen azok jártak eddig jól, akik október első felében el tudták vetni az őszi búzát – azokon a parcellákon viszonylag jól kelt ki az. Vannak viszont olyan parcellák is, ahol a korán, még szeptemberben elvetett magok egyszerűen tönkrementek. „Ha tovább is tartana ez a csapadékos idő, azt követően mindenképpen szükség lenne egy két-három hétig tartó melegebb időszakra ahhoz, hogy a kikelt növényeknek legyen idejük megerősödni” – nyomatékosított az igazgató. Elmondása szerint jó lenne egy nagyobb hótakaró is, ami megvédené a már kikelt növényeket, ugyanis ha ismét olyan fagy lesz, mint november végén, akkor a kikelt búza jelentős károkat szenvedhet. Török Jenő ugyanakkor azt is elmondta, a napokban Brassó, Maros, Kovászna, Fehér megyével közösen hivatalosan is kérték, a térséget nyilvánítsák szárazság sújtotta vidéknek.
Több száz lejes vesztesség is lehet
„Mintegy 30 hektáron ültettünk őszi búzát az idén, ebből 6–7 hektár pityókaföld volt, azon könnyebben mentek a munkálatok. A többi viszont sok munkát igényelt” – tudtuk meg Benő Kálmántól és Benő Lászlótól. A csíkdelnei gazdák elmondták, a parcellák előkészítése sokkal nehezebb volt, mint a korábbi években. Tíz hektáron az októberi eleji kis esőzés után ültették el a búzát, az nagyon szépen kikelt. A parcellák többi részén 30–60 százalékos a kikelési arány, sőt, olyan rész is van, ahol nyoma sincs a búzaszálnak.
„A tavaszi búzánk félre van téve, hogy legyen miből újravetni tavasszal, ha muszáj” – említették a gazdák. Elmondásuk szerint ebben az esetben hektáronként legkevesebb 500–600 lejes többletköltséggel kell számolniuk. „Húsz éve dolgozunk mezőgazdaságban, ekkora szárazságban nem volt részünk” – foglalták össze tapasztalataikat beszélgetésünk végén interjúalanyaink.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
szóljon hozzá!