Vetés az van, de nem tudni mi lesz belőle

A delnei Benő testvérek parcelláin van, ahol alig látszik ki a földből az őszi búza

A vetések állapotát nézve bizony sok a probléma – fogalmazott Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint 1947-óta nem volt ilyen száraz ősz, augusztus elejétől nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék. Ezen a helyzeten az utóbbi napok havazásai sem változtattak, a csapadékhiány még így is 120–140 liter négyzetméterenként. 

A szakember elmondta, tulajdonképpen azok jártak eddig jól, akik október első felében el tudták vetni az őszi búzát – azokon a parcellákon viszonylag jól kelt ki az. Vannak viszont olyan parcellák is, ahol a korán, még szeptemberben elvetett magok egyszerűen tönkrementek. „Ha tovább is tartana ez a csapadékos idő, azt követően mindenképpen szükség lenne egy két-három hétig tartó melegebb időszakra ahhoz, hogy a kikelt növényeknek legyen idejük megerősödni” – nyomatékosított az igazgató. Elmondása szerint jó lenne egy nagyobb hótakaró is, ami megvédené a már kikelt növényeket, ugyanis ha ismét olyan fagy lesz, mint november végén, akkor a kikelt búza jelentős károkat szenvedhet. Török Jenő ugyanakkor azt is elmondta, a napokban Brassó, Maros, Kovászna, Fehér megyével közösen hivatalosan is kérték, a térséget nyilvánítsák szárazság sújtotta vidéknek.

Több száz lejes vesztesség is lehet

„Mintegy 30 hektáron ültettünk őszi búzát az idén, ebből 6–7 hektár pityókaföld volt, azon könnyebben mentek a munkálatok. A többi viszont sok munkát igényelt” – tudtuk meg Benő Kálmántól és Benő Lászlótól. A csíkdelnei gazdák elmondták, a parcellák előkészítése sokkal nehezebb volt, mint a korábbi években. Tíz hektáron az októberi eleji kis esőzés után ültették el a búzát, az nagyon szépen kikelt. A parcellák többi részén 30–60 százalékos a kikelési arány, sőt, olyan rész is van, ahol nyoma sincs a búzaszálnak.

„A tavaszi búzánk félre van téve, hogy legyen miből újravetni tavasszal, ha muszáj” – említették a gazdák. Elmondásuk szerint ebben az esetben hektáronként legkevesebb 500–600 lejes többletköltséggel kell számolniuk. „Húsz éve dolgozunk mezőgazdaságban, ekkora szárazságban nem volt részünk” – foglalták össze tapasztalataikat beszélgetésünk végén interjúalanyaink.