A gazdák egy része nem szól az állatorvosnak, ha a betegség felüti a fejét. Illusztráció
Általánossá vált, hogy az állattartó gazdák egy része az állatorvos megkérdezése nélkül gyógyszerezi jószágait, ha azok megbetegszenek – hívta fel a figyelmet a felelőtlen szerhasználatra és annak egészségügyi következményeire a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint nagyon veszélyes játék ez.
2017. június 15., 15:252017. június 15., 15:25
Az ember egészségére nézve is aggodalomra ad okot az, hogy
Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke szerint a kérődző állatok, főként a juhok megbetegedése esetén gyakori, hogy a gazdák önjelölt állatorvosként elkezdik gyógyszerezni jószágaikat, ami a parazita elleni készítmények felelőtlen használata alkalmával hordozza a legnagyobb veszélyeket.
Azt ugyanis, hogy milyen gyógyszerre és mekkora dózisra van szükség, csak szakember tudja megállapítani. Ha ez nem így történik, a paraziták nem pusztulnak el és tovább fertőznek, esetleg ellenállókká is válnak a készítménnyel szemben.
– magyarázta Pál Ágoston. A megyei állatorvosi kamara elnöke szerint
ugyanis feltételezhető, hogy a fejéssel vagy a jószág levágásával a gazdák nem várnak addig, amíg az adott hatóanyag kiürül az állat szervezetéből. Ez az időszak a fejősállatok esetében 12–28 nap, vágásra szánt jószágok esetében pedig a hatóanyagtól függően akár 60 nap is lehet.
Az idő előtt történő fejéssel vagy az állat levágásával viszont az emberi szervezetbe is bejutnak ezek a készítmények a tej-, illetve húsfogyasztás által.
– fogalmazott az állatorvos. Hozzáfűzte viszont, hogy a tejfeldolgozókban és az engedélyezett vágóhidakon kötelezően bevizsgálják a tejet és a húst, megnézik, tartalmaz-e antibiotikumot vagy parazita elleni szert, illetve szúrópróbaszerűen a tejbegyűjtőknél leadott tejet is bevizsgálják. Ilyen jellegű gondok főként a kisgazdaságokból kikerülő, ellenőrizetlenül forgalmazott tej- és hústermékek esetében fordulhatnak elő – véli a szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy nem léteznek pontos adatok a felelőtlen gyógyszerhasználat mértékéről, és mérni sem lehet a jelenséget.
– számolt be tapasztalatairól egy székelyudvarhelyi juhtartó gazda. Balázs András szerint azonban ez csak a kisgazdaságokra jellemző, ahol nem tartanak sok állatot. Ő mindig állatorvost hív, ha kezelésre szorulnak a jószágai, és állítja, hogy a nagyobb gazdaságok működtetői mind hasonlóan járnak el. Kénytelen ezt megtenni az, aki értékesíti a jószágok húsát vagy a tejet, illetve azok is, akik támogatást kapnak az állattartásra, különben nem kapnak állatorvosi bizonylatot – magyarázta. Ahol viszont nincsenek ilyen jellegű érdekeltségei az állattartónak, inkább mellőzik az állatorvost, beszerzik a gyógyszert, és maguk adagolják a használati utasítás alapján – mondta.
Nincsenek adatai a szakszerűtlen gyógyszerhasználatról a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságnak sem, nem tudnak adatokat gyűjteni arról, ami hivatalosan nem kerül feljegyzésre. Püsök László, az intézmény szóvivője elmondta, az állatok gyógyítására használt antibiotikumok és a parazita elleni készítmények is receptre kaphatók, viszont nem tartja kizártnak, hogy ezek vény nélkül is beszerezhetők.
Nagyon veszélyes játék ez – vélekedik az állattartásban szükségtelenül vagy szakszerűtlenül alkalmazott gyógyszerhasználatról Tar Gyöngy, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
– fogalmazott a szakember. Ennek részben az a következménye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben, mely képességet tovább is örökíti, és ha egy ilyen baktérium megfertőzi az embert, nagyon nehéz kikezelni, mert kifogy az ezek ellen hatékony antibiotikumok szertára.
Hivatalos információk ugyan nincsenek róla, de hallani arról, hogy
– mondta Tar Gyöngyi. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint az egészségügyi minisztériumnak és a mezőgazdasági szaktárcának közösen indítania kellene egy országos tájékoztató és nevelő jellegű kampányt, hogy véget lehessen vetni a gyógyszerek felelőtlen alkalmazásának az állattartásban.
A nyárádszeredai önkéntes tűzoltók immár hatodik éve szerveznek csoportos locsolást. Húsvéthétfőn tűzoltóautóval vonulnak végig a kisváros utcáin és mindenkit alaposan meglocsolnak, ha kiáll a háza elé.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
szóljon hozzá!