
A gazdák egy része nem szól az állatorvosnak, ha a betegség felüti a fejét. Illusztráció
Általánossá vált, hogy az állattartó gazdák egy része az állatorvos megkérdezése nélkül gyógyszerezi jószágait, ha azok megbetegszenek – hívta fel a figyelmet a felelőtlen szerhasználatra és annak egészségügyi következményeire a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint nagyon veszélyes játék ez.
2017. június 15., 15:252017. június 15., 15:25
Az ember egészségére nézve is aggodalomra ad okot az, hogy
Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke szerint a kérődző állatok, főként a juhok megbetegedése esetén gyakori, hogy a gazdák önjelölt állatorvosként elkezdik gyógyszerezni jószágaikat, ami a parazita elleni készítmények felelőtlen használata alkalmával hordozza a legnagyobb veszélyeket.
Azt ugyanis, hogy milyen gyógyszerre és mekkora dózisra van szükség, csak szakember tudja megállapítani. Ha ez nem így történik, a paraziták nem pusztulnak el és tovább fertőznek, esetleg ellenállókká is válnak a készítménnyel szemben.
– magyarázta Pál Ágoston. A megyei állatorvosi kamara elnöke szerint
ugyanis feltételezhető, hogy a fejéssel vagy a jószág levágásával a gazdák nem várnak addig, amíg az adott hatóanyag kiürül az állat szervezetéből. Ez az időszak a fejősállatok esetében 12–28 nap, vágásra szánt jószágok esetében pedig a hatóanyagtól függően akár 60 nap is lehet.
Az idő előtt történő fejéssel vagy az állat levágásával viszont az emberi szervezetbe is bejutnak ezek a készítmények a tej-, illetve húsfogyasztás által.
– fogalmazott az állatorvos. Hozzáfűzte viszont, hogy a tejfeldolgozókban és az engedélyezett vágóhidakon kötelezően bevizsgálják a tejet és a húst, megnézik, tartalmaz-e antibiotikumot vagy parazita elleni szert, illetve szúrópróbaszerűen a tejbegyűjtőknél leadott tejet is bevizsgálják. Ilyen jellegű gondok főként a kisgazdaságokból kikerülő, ellenőrizetlenül forgalmazott tej- és hústermékek esetében fordulhatnak elő – véli a szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy nem léteznek pontos adatok a felelőtlen gyógyszerhasználat mértékéről, és mérni sem lehet a jelenséget.
– számolt be tapasztalatairól egy székelyudvarhelyi juhtartó gazda. Balázs András szerint azonban ez csak a kisgazdaságokra jellemző, ahol nem tartanak sok állatot. Ő mindig állatorvost hív, ha kezelésre szorulnak a jószágai, és állítja, hogy a nagyobb gazdaságok működtetői mind hasonlóan járnak el. Kénytelen ezt megtenni az, aki értékesíti a jószágok húsát vagy a tejet, illetve azok is, akik támogatást kapnak az állattartásra, különben nem kapnak állatorvosi bizonylatot – magyarázta. Ahol viszont nincsenek ilyen jellegű érdekeltségei az állattartónak, inkább mellőzik az állatorvost, beszerzik a gyógyszert, és maguk adagolják a használati utasítás alapján – mondta.
Nincsenek adatai a szakszerűtlen gyógyszerhasználatról a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóságnak sem, nem tudnak adatokat gyűjteni arról, ami hivatalosan nem kerül feljegyzésre. Püsök László, az intézmény szóvivője elmondta, az állatok gyógyítására használt antibiotikumok és a parazita elleni készítmények is receptre kaphatók, viszont nem tartja kizártnak, hogy ezek vény nélkül is beszerezhetők.
Nagyon veszélyes játék ez – vélekedik az állattartásban szükségtelenül vagy szakszerűtlenül alkalmazott gyógyszerhasználatról Tar Gyöngy, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
– fogalmazott a szakember. Ennek részben az a következménye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben, mely képességet tovább is örökíti, és ha egy ilyen baktérium megfertőzi az embert, nagyon nehéz kikezelni, mert kifogy az ezek ellen hatékony antibiotikumok szertára.
Hivatalos információk ugyan nincsenek róla, de hallani arról, hogy
– mondta Tar Gyöngyi. A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője szerint az egészségügyi minisztériumnak és a mezőgazdasági szaktárcának közösen indítania kellene egy országos tájékoztató és nevelő jellegű kampányt, hogy véget lehessen vetni a gyógyszerek felelőtlen alkalmazásának az állattartásban.
Egyhetes sebességellenőrzési akciót tart országszerte a közutakon a rendőrség április 13–19. között, egy kiemelt nappal, amikor ígéretük szerint 24 órás folyamatos mérést végeznek.
Négy ember megsérült az Olt völgyén, a 7-es országúton hétfőn délután, miután két személyautó összeütközött. Az egyik sérültet SMURD-helikopterrel szállították a craiovai kórházba.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
A Figura Stúdió Színház ismét olyan bemutatóra készül, amely túlmutat a hagyományos színházi kereteken. Legújabb produkciója, címében A Mester és Margarita világát idézi, de „csak nyomokban tartalmazza” az eredeti mű elemeit.
A romániaiak csaknem 40 százaléka szerint az ország politikai rendszere annyira hibás, hogy teljes egészében le kell cserélni – derül ki az ARP közvélemény-kutató április 1-10. között készített felméréséből.
A legtöbb romániai lakos erősen érzi az áremelkedések hatásait, és jobban fél az iráni háború árakra gyakorolt hatásától és az üzemanyagválságtól, mint a konfliktus kiterjedésétől – derül ki az ARP közvélemény-kutató intézet felméréséből.
Az ortodox húsvéti hosszú hétvégén a rendőrök hozzávetőlegesen 2400 járművezetőnek vonták be a jogosítványát – tájékoztatott kedden a belügyminisztérium.
Harminc alkalmazottat kellett volna elbocsátani Maros Megye Tanácsánál, de átcsoportosítással ezt kivédték. A döntést rendkívüli ülésen hozták meg, ahol útfelújításokról is szavaztak.
J.D. Vance amerikai alelnök azt a meggyőződését fejezte ki amerikai idő szerint hétfőn, hogy az amerikai kormányzat bizonyosan jól együtt tud majd dolgozni Magyarország következő miniszterelnökével.
szóljon hozzá!