Venczel Endre. Ha befogadó partnerre találnak, szívesen levetítik az általuk forgalmazott filmeket bármilyen közösségi térben
Fotó: Haáz Vince
A Kincsem című magyar filmet a Vándormozi jóvoltából több erdélyi településen is bemutatják – a legkisebb falvaktól a nagyvárosokig –, ahol igényt tartanak rá. A forgalmazóval, a Vándormozi kitalálójával, Venczel Endrével a marosvásárhelyi filmvetítést követően beszélgettünk.
2017. november 14., 18:002017. november 14., 18:00
2017. november 14., 18:012017. november 14., 18:01
Mint a Vásárhelyi Hírlap kérdésére elmondta, a Kincsem című magyar film március 15-ei magyarországi bemutatóját követően nem sokkal Erdélyben is szerették volna bemutatni, ám ennek bizonyos technikai akadályai voltak, ezért nyárra csúszott az időpont.
Egy kicsivel hamarabb is be tudtuk volna mutatni, de szándékosan halasztottuk erre a kiválasztott dátumra, és ezért kértük fel a Batthyány-családot, Batthyány Lajos miniszterelnök családját, hogy legyen a film erdélyi bemutatójának és forgalmazójának védnöke.
– Vándormozi technikát használnak. Ez pontosan mit jelent?
– Ez egy tavaly télen indított kezdeményezés. Nagyon sok helyen, ahol magyar közösségek élnek, nincs lehetőségük az embereknek moziba járni, arra, hogy közösségben éljék át a moziélményt. Ezért
Mindenhol, a legkisebb faluban is van ugyanis egy kultúrház, ahol a szépen elkészített, értékes alkotásokat le lehet vetíteni, ahová elmennének az emberek, és megnéznék azokat. Erre van a vándortechnikánk, vetítővászon és hangosítás, projektor, és minden, ami szükséges.
Nem titok egyébként, hogy ezt egész Kárpát-medence-szerte kezdjük szervezni, tehát Délvidéken, Kárpátalján is még idén karácsony előtt bemutatjuk a Kincsemet, majd más filmeket is. Igyekszünk összeállítani egy olyan repertoárt, amelyben a gyermekfilmektől a nyugdíjas korosztályig mindenki megtalálja a kedvére való alkotásokat.
A Kincsemet Erdélyben elsőként a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon mutatták be Csíkszeredában
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
– A Kincsemmel indítottak. Milyen volt a fogadtatás eddig?
– Pontos számot nem tudok mondani, Erdélyben 10-15 helyen vetítettük, de folyamatos a szervezés, még idén 20-25 helyre szeretnénk elvinni. Januárban folytatjuk Maros, Hargita és Kovászna megyékben, vagyis a Székelyföldön elsősorban, de például bemutattuk már Nagybányán, a Partium legészakibb csücskében is, hamarosan következik Zilah, Nagyvárad.
– Marosvásárhelyre miért csak most hozták el?
– Marosvásárhelyen eddig késleltettük a film bemutatóját,
– Ha van befogadó közeg, mibe kerül annak, hogy meghívja önöket egy-egy alkotás levetítésére?
– Ez egy vállalkozás tulajdonképpen, ami úgy néz ki, hogy ők biztosítanak termet, amelyért, ha fizetni kell, mi fizetünk, és valamilyen formában megosztjuk a bevételt, amit a film generál. Azt gondolom, hogy ez mindenütt fellendíti a helyi életet, pezsgést hoz. Legyen az Farkaslaka, vagy Csíkszereda, vagy ahogy Marosvásárhelyen tapasztaltuk, mindenhol – a kicsi falutól a nagyvárosig – óriási az érdeklődés a film iránt.
– Ön mindenhová elkíséri a filmet?
– Nem, egy kis csapattal dolgozunk, a kollégák értik a dolgukat, viszik a felszerelést. Én a rendezővel érkeztem Marosvásárhelyre. Jó volt látni, hogy megtöltöttük a Kultúrpalota nagytermét, még a kisteremben is ültek. Vasárnap megismételtük a vetítést, akkora volt az érdeklődés.
Vizsgálatot rendeltek el a Maros Megyei Mentőszolgálatnál, ahol egy orvost azzal gyanúsítanak, hogy nem volt hajlandó elmenni egy sürgősségi esethez, mert lejárt a munkaideje. Az idős páciens végül megfulladt és meghalt.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, nem úgy fogy a krumpli, ahogy azt a termelők szeretnék, de alkalmazkodnak az új körülményekhez. Gyengébb a tavalyinál az idei burgonyatermés Hargita megyében, de a minősége legalább jó.
Az emlékezés felelőssége mindannyiunké, hiszen csak akkor lehetünk méltóak az ’56-os hősök örökségéhez, ha továbbvisszük a szabadság eszméjét és a nemzeti összetartozás ügyét – hangzott el szerda este Székelykeresztúron.
Többszázan vonultak fel fáklyákkal Székelyudvarhely központjában szerdán este, az 1956-os forradalom áldozataira és eredményeire emlékezve. A felszólalók az összetartás, értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Ha a délelőtti sepsiszentgyörgyi megemlékezéseken még csupán maroknyi ember vett részt, a városi önkormányzat által szervezett esti ünnepségen már közel kétszázan rótták le tiszteletüket az '56-os forradalom hősei előtt.
„Magyarország alkotmánya is rögzíti, mai szabadságunk 1956-os forradalmunkból sarjad ki. 1956 öröksége pedig segít bennünket évszázados megmaradásunkban” – fogalmazott Gulyás Gergely miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?
Égő fáklyákkal vonultak az 1956-os megemlékezésre a marosvásárhelyi magyarok szerdán délután, így is tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.
A művészetterápia eszközeivel fordulnak a különleges igényű gyerekekhez az ART-JOY – Művészetterápia a különleges igényű gyerekek számára projekt keretében. Ebbe bárki betekinthet csütörtökön 10 órától az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén.
Ünnepi műsorral tisztelegtek a meghurcoltak előtt az erdővidéki fiatalok, és azok is, akiket nem kell emlékeztetni a kommunizmus sötét éveire. Kelemen Csongor egykori politikai fogoly jelenlétében emlékeztek 1956-ra Baróton.
szóljon hozzá!