Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Ahány megye, annyi történet, egy dolog azonban biztos: miközben Kolozs megye gazdaságilag Erdély motorja, emellett Székelyföld három megyéjének is megvan a helye Erdély gazdasági térképén.
2024. október 28., 07:592024. október 28., 07:59
Az egyes területi egységeknek – legyenek azok megyék vagy kisebb-nagyobb települések – van, amiben hasonlít a gazdaságuk, de sok dologban különbözhet is egymástól. A gazdaság milyenségét, összetételét több tényező is meghatározza, többek között a földrajzi elhelyezkedés, a közelben elérhető természeti- és altalajkincsek, az ott élő lakosság száma, az egyetemek és egyéb K+F-centrumok megléte, az illető terület által a történelem során befutott fejlődési pálya. És a sort folytathatnánk.
Egyes területek gazdaságának a fejlettségére az illető területi egység gazdaságszerkezete is hatással van, vagyis az, hogy az illető területen mely gazdasági ágazatok hiányoznak, vannak jelen vagy akár vannak túlsúlyban. Mert a több tudást használó, a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok magasabb jövedelmet, ezáltal magasabb életminőséget, magasabb fejlettségi fokot biztosítanak az adott területen élők számára.
A fenti gondolatokra fűztük fel a következő elemzésünket, amelyben a három székely megye, Hargita, Kovászna, Maros, valamint a romániai „bezzeg” megyeként emlegetett Kolozs megye gazdaságainak összetételét, valamint az összetétel változásait próbáltuk meg elemezni. A fent említett négy megye gazdaságát nem lehet, de nem is érdemes összehasonlítani, hisz mindamellett, hogy különböző lakosságszámmal bírnak, más az urbanizáltsági fokuk, emellett teljesen más gazdaságfejlődési pályát jártak be a történelmük során. Azonban
az irányba, hogy a székely megyék esetében milyen gazdasági területek fejlesztésén lehetne, illetve kellene a közeljövőben komolyan gondolkodni és cselekvően lépni.
A gazdasági szerkezet definíciószerűen azt mutatja meg, hogy az egyes gazdasági ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá a GDP-hez. Ilyen jellegű mutatókkal nem rendelkezik Románia megyei bontásban, így más úton kellett elindulnunk. Elemzésünkhöz a romániai vállalkozásoknak a Pénzügyminisztériumhoz letett mérlegadatait használtuk fel, éspedig az egyes cégek árbevételét, a nettó nyereségét, összes eszközeit és az alkalmazottak számát, amelyeket ugyancsak a mérlegadatokban található elsődleges tevékenységi körök szerint osztottunk fel (az utolsó elérhető mérlegadatok a 2023-as évre vonatkoznak). Így megkaptuk minden elemzett megyére, hogy az egyes gazdasági ágazatokban milyen értéket értek el az előbb említett gazdasági mutatók. Habár ez nem felel meg teljesen a gazdasági szerkezet definíciójának, de egy jó képet fest arról, hogy az egyes megyékben melyek a húzóágazatok, vagy hogy mely ágazatban keletkezik a legnagyobb nyereség.
A következőkben először a három székely megye helyét mutatjuk meg a román gazdaságon belül, majd azt követően a három székely megye, valamint Kolozs megye gazdaságszerkezete közti hasonlóságokat és különbözőségeket elemezzük, kitérve a székely megyék 2010-től történt gazdasági átalakulására. Végezetül pedig megvizsgáljuk, hogy a három székelyföldi megye gazdaságszerkezete mennyire fejlődéscentrikus az egyes hatékonysági mutatók szempontjából.
Mielőtt elkezdtük a három székelyföldi megye gazdaságszerkezetét elemezni, azt vizsgáltuk meg, hogy a három megye gazdasága mit is jelent az ország teljes vállalkozói gazdaságán belül. Az egyes megyék vállalatai által 2023-ban megvalósított árbevételi rangsorban Maros megye a 13., Hargita a 27., míg Kovászna a 38. helyet foglalta el a 42 fős mezőnyben (Bukarestet és Ilfov megyét külön számolva). A vállalatok által megvalósított nettó nyereség adta rangsorban Maros megye az 15., Hargita az 27., míg Kovászna a 37. volt 2023-ban. A három székelyföldi megye vállalkozásai az ország összes vállalata által megvalósított árbevételnek a 3,3%-át adták 2023-ban (Maros megye 2,1%, Hargita megye 0,8%, Kovászna megye 0,4%). E három megye vállalkozóinak együttes nyeresége az ország teljes vállalkozói nyereségének 2,8%-át adta (Maros megye 1,6%, Hargita megye 0,8%, Kovászna megye 0,4%).
Annak érdekében, hogy nagyságrendileg is érezhető legyen a három megye vállalkozói teljesítménye, a két legerősebb és a két leggyengébb megyével tettük egy grafikonra őket. Természetesen itt olyan dolgokat hasonlítunk össze, amelyek szinte összehasonlíthatatlanok, gondolunk itt a megyék elhelyezkedésére, a lakosságszámbeli különbségekre, vagy akár a nagy egyetemek jelenlétére.
Vagyis lássuk, hogy kikkel is kell versenyezniük a székely megyéknek a beruházókért, vagy az egyre nehezebben elérhető humán tőkéért.
Árbevétel illetően a három székelyföldi megye együttesen sem éri el a rangsor elején lévő Kolozs, vagy Temes megyei vállalkozók összesített forgalmát (1. ábra). Maros megye a két első megyének nagyságrendben a felét hozza, míg Hargita és Kovászna megye nagyságrendileg inkább a rangsor alján lévő megyékhez hasonlítható. Amennyiben lakosságarányosan is kiszámoljuk a vállalkozások által megvalósított árbevételt, akkor a Kolozs megyei vállalkozások egy lakosra számolt árbevétele több mint háromszorosa a Kovászna és Hargita megyeinek, de 50 százalékkal magasabb a Maros megyeinél is.
A vállalkozások által megvalósított nettó nyereség tekintetében is hasonló a helyzet (2. ábra). A három székelyföldi megye együttesen sem adta a sort vezető Kolozs megyei vállalkozói nyereségnek még a felét sem 2023-ban. A lakosságarányosan számolt nyereséget illetően sem változik sokat a helyzet, hisz a Kolozs megyei egy lakosra számolt vállalkozói nyereség négyszerese a Kovászna megyeinek, háromszorosa a Hargita megyeinek, és több mint duplája a Maros megyeinek.
Összességében elmondható, hogy a gazdaságilag erős erdélyi megyék nagyságrendekkel megelőzik a három székelyföldi megyét mind vállalati árbevétel, mind nyereség szempontjából – azonban a három székely megye az országos rangsorban rendre előtte van a Kárpátokon túli megyék többségének. A rangsor élén található megyékkel versenyezni nem kell, mert nem is lehet, azonban a jó példákból érdemes tanulni. A fejlődést támogató jó példák érdekében a következőkben az élen szereplő Kolozs megye gazdaságszerkezetét megpróbáljuk összehasonlítani a három székely megye gazdaságszerkezetével.
A három székely megye, valamint Kolozs megye 2023-as árbevétel alapú gazdaságszerkezetét vizsgálva elsőre feltűnik, hogy
(3/a és 3/d. ábrák; az ábrákon csak az 5 százalékos részarányt meghaladó gazdasági ágazatokat emeltük ki). Hargita megye vállalkozói árbevételének több mint 80 százalékát három gazdasági terület adja: a kis- és nagykereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar. A mezőgazdaság és a vendéglátóipar 3 százalék alatti részaránnyal jelenik, míg az IT és kommunikáció 1 százalékon van.
Kovászna megye (3/c ábra) sem sokkal színesebb, hiszen az árbevétel háromnegyede ugyancsak abból a három gazdasági tevékenységi körből származik, mint a Hargita megyei 80 százaléka. Kovászna megye esetében a mezőgazdaság részaránya azonban elérte már az 5 százalékot, az IT és kommunikáció azonban itt is 2 százalék körüli szinten van.
Maros megye (3/b ábra) árbevételi struktúráját az E.On gázipari óriás teszi színessé, amely a megyei árbevétel közel egynegyedét adja. Az E.On nélkül Maros megye is az előző két székelyföldi megyéhez hasonlítana, ahol a feldolgozóipar, a kis- és nagykeresekedelem, valamint az építőipar adja az árbevétel közel 80%-át.
Kolozs megye (3/d ábra) vállalkozói árbevételi struktúrája sokkal színesebb, mint a székelyföldi megyéké. Igaz, hogy a székelyföldi megyékre jellemző három ágazat ez esetben is együttesen a megye árbevételének közel kétharmadát adja, de emellett jelentős súllyal van jelen az IT és kommunikációs ágazat is. Ha az egyes megyék árbevételi szerkezetétének időbeli alakulását vizsgáljuk a 2010-2023-as időszakra, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt 14 évben Kovászna és Maros megyéknél szinte semmiféle változás nem történt ezekben az arányokban, Hargita megye esetében is csak pár kisebb változást tapasztaltunk (a feldolgozóipar csökkent 39%-ról 28%-ra, az építőipar megduplázódott 6%-ról 12%-ra). Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 14 évben meglehetősen stabilan működött ezekben a megyékben a vállalkozói szektor, azaz nem szűntek meg gazdasági ágazatok, illetve nem jelentek meg hatalmas súllyal nagy cégek egyes ágazatokban az elemzett három székelyföldi megyében.
Az egyes megyék vállalkozásai által 2023-ban megvalósított nettó nyereség esetében azt tapasztaljuk, hogy Hargita megyét kivéve már jóval színesebb az ágazati megoszlás, jóval több gazdasági ágazat került az 5 százalék fölötti részbe.
A Hargita megyei cégek (4/a ábra) nyereségének több 71 százaléka a szokásos három ágazatból, vagyis a feldolgozóiparból, a kis- és nagykereskedelemből, valamint az építőiparból származik. Az IT és kommunikáció és a vendéglátóipar csak 4-4%-ot tudott elérni ebben a megyében 2023-ban.
Kovászna megye (4/c ábra) esetében ugyancsak a fent említett három gazdasági ágazat a meghatározó a vállalkozói nyereségek tekintetében, amelyek együttesen adják a megye vállalkozói nyereségének az 55 százalékát. De ezek mellett 5 százalék fölötti részaránnyal már több gazdasági ágazat is megjelenik, mint az IT- kommunikáció, a vendéglátóipar, a pénzügyi közvetítés vagy akár a mezőgazdaság.
Maros megye (4/b ábra) vállalkozói nyereségének nagyobb része szintén az előző két megye esetében meghatározó gazdasági ágazatokból kerül ki, ezek együttesen 55 százalékot tesznek ki. Azonban ebben a megyében is 5% fölötti részaránnyal jelenik meg az IT és kommunikáció és a vendéglátás. Az árbevételi súlyához képest viszonylag alacsony részarányt tesz ki a vállalkozói nyereségben az energiatermelő és -elosztó ágazat.
Kolozs megyében (4/d ábra) egyetlen ágazat vállalkozói nyeresége sem haladja meg a 20 százalékos részarányt. A legnagyobb részaránnyal a kis- és nagykereskedelem szerepel, amelyet az építőipar és az IT és kommunikáció követ, egyaránt 14-14%-kal. A tudományos technikai tevékenység és a feldolgozóipar nyereségének részaránya 13-13%-ot tesz ki a megye vállalkozói nyereségéből.
A három székely megye vállalkozói nyereségének 2010–2023-közötti alakulását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy ezek sokkal nagyobb mértékben változtak, mint az árbevételi arányok. Hargita megyében amíg 2010-ben a megvalósított vállalati nyereség közel felét a feldolgozóipar adta (47%), addig ez 2023-ra szinte megfeleződött (27%). Ezzel szemben az építőipar 2010-es 6%-os részaránya 2023-ra megnégyszereződött (23%).
A Kovászna megyei vállalkozások által megvalósított nyereség szempontjából sokkal színesebb lett a kép 2023-ra 2010-hez képest, hisz 2023-ra már 9 gazdasági ágazat érte el az 5% fölötti részarányt (2010-ben csak 5 ilyen ágazat volt). 2010-hez viszonyítva a feldolgozóipar által megvalósított nyereség részaránya egyharmadával, a kis- és nagykereskedelem részaránya pedig egynegyedével esett vissza, miközben 2010-hez képest megjelent az 5% fölötti részben a vendéglátóipar, az IT és kommunikáció, a pénzügyi közvetítések és a tudományos és technikai tevékenység is.
Az egyes gazdasági ágazatok részaránya Maros megyében is sokat színesedett 2023-ra a 2010-es állapotokhoz viszonyítva. Míg 2010-ben csak 5 ágazat érte el az 5%-ot, addig 2023-ban már 8 ilyen gazdasági ágazat volt. Az energiatermelő és -elosztó ipar nyereségének részaránya 2023-ra egyharmadára esett, a feldolgozóipar nyereségének aránya pedig szinte megfeleződött, ezzel szemben azonban az építőipar nyereségének aránya megháromszorozódott, a szállítás-raktározás, a vendéglátás és az IT és kommunikáció 1%-os részaránya pedig 5%-ra növekedett.
A következőkben azt próbáljuk megvizsgálni, hogy milyen hatása van a megyék gazdaságára az, hogy az egyes megyékben mely gazdasági ágazatok vannak jelen a legnagyobb részaránnyal. Ennek érdekében első lépésben kiszámoltuk az egyes gazdasági ágazatok jövedelmezőségi mutatóit az országos adatok alapján, mint amilyen az árbevétel-arányos nyereség (ROS, Return on Sales), az eszközarányos nyereség (ROA, return on assets) és a munkatermelékenység, majd azt követően a számokat összevetettük azzal, hogy az egyes megyékben milyen jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező gazdasági ágazatok vannak túlsúlyban.
A ROS-mutató azt mutatja meg, hogy az árbevétel hány százaléka marad meg a vállalkozónál nyereség formájában. Minél nagyobb a ROS-mutató, annál nagyobb részt tud a vállalkozó nyereség formájában a vállalkozásában tartani az eladásaiból származó jövedelemből.
Ha a három székelyföldi megye meghatározó három gazdasági ágazatát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy e három ágazatból kettő, a kis- és nagykereskedelem és a feldolgozóipar kifejezetten az alacsony ROS-értékkel rendelkező ágazatokhoz, míg az építőipar a közepes ROS-értékű ágazatokhoz tartozik (5. ábra).
Ezzel szemben a Kolozs megyét jellemző ágazatok, mint az IT és kommunikáció és tudományos technikai tevékenység már a magasabb ROS-értékkel rendelkező ágazatok között található.
Minél nagyobb a ROA-mutató, annál hatékonyabban használja az eszközeit a vállalat. Ez esetben megállapítható, hogy a három székelyföldi megye domináns ágazatai közepesnek mondható ROA-mutatóval rendelkező gazdasági ágazatok közé tartoznak. Ha a három domináns ágazat ROS-mutatóit hasonlítjuk az országos ágazati ROS-mutatókhoz, ebben a három székely megye nem áll rosszul, kis különbségekkel hozzák az országos számokat. A három domináns ágazat ROA-mutatói tekintetében sem áll rosszul a három megye, hiszen szinte mindhárom ágazatban kevéssel, de meghaladják az országos ROA-mutatót.
A munkatermelékenység egy alkalmazott által megvalósított nyereség nagyságát mutatja meg. Amennyiben a munkatermelékenység ágazatok szerinti mértékét vizsgáljuk, újból azzal találkozunk, hogy a három székelyföldi megye gazdaságát meghatározó három ágazatból egy (a feldolgozóipar) a kifejezetten alacsony munkatermelékenységű ágazatok között található, míg a másik két meghatározó ágazat (kis- és nagykereskedelem és építőipar) a közepes munkatermelékenységű ágazatok közé tartozik (6. ábra).
A három székelyföldi megye vállalatainak munkatermelékenységét összehasonlítottuk az országos átlaggal mind összességében, mind a három domináns ágazat esetében (7. ábra). Az így kapott adatok szintén elgondolkoztatóak, mert nem elég, hogy a három megye domináns gazdasági ágazatai inkább az alacsonyabb munkatermelékenységgel rendelkező ágazatokhoz tartoznak, hanem ráadásul ezekben az ágazatokban is közel egyharmaddal az országos átlag alatt teljesítenek a három székelyföldi megyében működő vállalkozások.
A fenti számsorok azt üzenik, hogy biza van mit tenni a három székelyföldi megye gazdaságfejlesztése terén. Mert nem elég, hogy kicsik vagyunk – emellett gyengén diverzifikáltak –, de még a domináns ágazataink is az alacsony jövedelmezőségi mutatókkal rendelkező gazdasági ágazatok közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy
Miért is nehezebb ennek a régiónak? Mivel lakosságszámban és gazdasági potenciálban is megelőzik a székely megyéket a gazdaságilag erős erdélyi megyék, így a befektetők idevonzása is már többletenergiát igényel. Emellett a meglehetősen egyszínű, gyengén diverzifikált gazdaságszerkezet már önmagában egy kockázatot, egy kitettséget jelent a három megye számára. Mert ha valamely ágazat a három megyére jellemző domináns ágazatok közül országos szinten negatív spirálba kerül, a három megye gazdasága ezt hatványozottabban megérzi, mint például a sokkal diverzifikáltabb (többféle tevékenységet folytató) gazdaságszerkezettel rendelkező Kolozs megye.
Ugyanakkor a munkaerőpiacnak sem kedvez ez az egyszínű gazdaságszerkezet, hiszen azok a munkavállalók, akik e három domináns ágazaton kívüli területekre specializálódtak, nehezen találnak a végzettségüknek megfelelő munkahelyet ebben a három megyében, ezáltal más megyékben, esetleg országokban kénytelenek munkát keresni. Az egyszínű gazdaságszerkezet mellett egy újabb hátrányt jelent az, hogy
A magas hozzáadott értéket jelentő ágazatok csak nagyon alacsony, 5%, vagy, az alatti részaránnyal vannak jelen a három megye gazdaságában. Mivel az alkalmazottak munkája eredményeképp képződő hozzáadott értékből, nyereségből áll össze az alkalmazottak fizetése, a három megye gazdaságszerkezetét látva nem meglepő, hogy az átlagbérek tekintetében ezek a megyék az országos rangsor alsó részében foglalnak helyet (szerencsére az utóbbi pár évben folyamatosan javul ez a helyezés).
Jogosan tevődik fel a kérdés, hogy lehet-e, illetve, kellene-e tenni valamit a fenti hátráltató jelenségek mérséklése, a tendenciák pozitívra való áthajlása érdekében. És ha lehet tenni, akkor az kinek a feladata? A gazdaságban nagyobb léptékű változásokat központi kormányzati intézkedésekkel lehet elérni. Egy tudatos, az országot teljességgel lefedő, az egyes régiók igényeit és lehetőségeit is figyelembe vevő gazdaságfejlesztési intézkedést nem igazán látunk. A román kormányzat egy „szabad kéz” elvű, liberális, kevesebb intervenciót tartalmazó gazdaságpolitikát folytat, ahol alapvetően a gazdasági automatizmusok határozzák meg a gazdaság fejlődését. Az Európai Unión belüli felzárkózási ütemet nézve ez a megoldás akár nem is mondható rossznak. Összességében nem. Azonban, ha a jelenséget helyi szintre hozzuk, a kérdés úgy tevődik fel, hogy a mi kisrégiónk, megyénk, városunk nyertese vagy vesztese ennek a fejlődési hullámnak. A fenti számokat elemezve a három székelyföldi megyének van még tennivalója.
Ha a központi kormányzattól nem számíthatunk kiemelt figyelemre, akkor a következő kérdés az, hogy mit tehetnek a gazdaságfejlesztésben meglehetősen kevés eszközzel rendelkező megyei és a helyi önkormányzataink? Igaz, hogy szegényes ezen önkormányzatok eszköztára, de van.
A fentebb bemutatott megyei gazdaságszerkezetekből már sok hasznos információ kinyerhető. Hogy például a természeti erőforrásainkat nem tudjuk megfelelően hasznosítani, mivel a mezőgazdaságnak és a turizmus-vendéglátásnak a részaránya nagyon alacsony, alig éri el az 5 százalékot, tehát itt van és kell legyen fejlődési pálya. Vagy a nagyobb hozzáadott értéket biztosító IT és kommunikációs ágazat szintén 5 százalékon – vagy az alatt – van, tehát itt is lehetne és kellene lépni.
És mit tehetnek az önkormányzataink? Elsősorban tudatosan, rendszerszerűen kell(ene) foglalkozzanak a gazdaságfejlesztéssel az önkormányzatokon belül létrehozott ez irányú osztályokon keresztül.
amelyhez előzetesen természetesen meg kell teremteni a megfelelő környeztet (például ipari parkok, amelyből Hargita megyében még egyetlen egy sincs, míg Kovászna megyében már három működik). Az inkubátorházak célirányosan kellene behívják és „inkubálják” a nagy hozzáadott értéket termelő kezdő vállalkozásokat, amelyek azt követően spillover, vagyis tovagyűrűző hatással lehetnének a régió gazdaságának fejlődésére.
És a sort folytathatnánk az oktatási rendszer célirányos (át)alakításával, vagy a humántőkeképző, -átképző és -megtartó programok kidolgozásával. A számokat elemezve egyértelmű, hogy nagyon is helye (és ideje) van a Magyar Kormány által Romániában, azon belül Székelyföldön is elindított célirányos gazdaságfejlesztési támogatásainak.
Ugyanakkor azért, hogy a központi kormányzattól is több figyelmet kapjon ez a régió, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyarság ott legyen a bukaresti törvényhozásban, és ha lehetőség van rá, akkor újra kormányzati tényező legyen. És mindezek mellett itt helyben, megyei és települési szinten az önkormányzati vezetésben egyre nagyobb szerepet kell kapjon a gazdaságfejlesztés, mert egyébként pár éven belül azon kapjuk magunkat, hogy Kolozs, Bihar, Brassó, Szeben és Temes megyéktől véglegesen lemaradtunk.
A szerző a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) udvarhelyi szervezetének elnöke
Égési sérüléseket szenvedett egy 50 év körüli férfi, miután tűz ütött ki egy lakóházban Kerelőszentpálon vasárnap – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Internetes felületen lehet jelenteni az agresszív sofőröket vasárnaptól – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság. A rendszer célja a szabálytalanságok megelőzése és a közbiztonság növelése.
Óraátállítás vár ránk ismét vasárnap hajnalban, ezúttal egy körrel visszafelé tekerjük a nagy mánusokat. Bár évek óta rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
A magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Fazakas László ügyvéd lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóálláson induló új cikksorozat első részében.
Elkezdődött a balavásári körforgalom építése a Marosvásárhelyt, Szovátát, Segesvárt és Dicsőszentmártont összekötő útkereszteződésben, forgalomkorlátozásokra kell számítani az érintett útszakaszon.
1 hozzászólás