Vadgazdálkodás mint a legzöldebb elemi érdek

Ilyen gondolatmenet alapján bátorkodtam román nyelvre lefordítani, és az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület Facebook-oldalán közzé tenni a Hvg.hu újságírójának, Balavány Györgynek A vadászok az igazi zöldek című írását. Az ilyen posztoknak többnyire van utóéletük, s ez sem volt kivétel. Az egyik legfontosabb romániai természetvédelmi szervezet, vezetője – valószínűleg a szöveg elolvasása előtt – úgy reagált, hogy a cím szerinte oximoron, azaz egymást kizáró, egymással ellentétes fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe.

Erdei szereposztás

Az alábbiakban megkísérlem hivatalos statisztikai adatok alapján elkülöníteni az erdész-vadász és más ágazatokat, az érintett személyek és gazdasági jelentőség alapján, valamint az eredmények tükrében elemezni főként a vadászok szerepét.

Románia 2016. évi bruttó hazai terméke (GDP) 760 milliárd lej körüli (759 227,6 millió lej) összeg volt. Ehhez a mezőgazdaság, erdészet és halászat 29 582,9 millió lejjel (3,9 százalék) járult hozzá. Az erdészeti szektor aránya a teljes mezőgazdasági, erdészeti és halászati termeléséből kb. 7,62 százalék azaz 2254,8 millió lej volt. Az erdészeti szektoron belül a vadászati bevételek 5,229 millió lejt tettek ki, ami a teljes erdészeti ágazat bevételének 0,23 százaléka. Ezt az összeget lehetne az országos GDP-hez arányítani, de első ránézésre is kitűnik, hogy ennek semmi értelme, olyan elenyésző összegről van szó.

Más megközelítésben, Romániában a 2016-os évben az alkalmazottak száma 8,45 millió fő volt, amiből kb. 2,03 millió volt a mezőgazdasági, erdészeti és halászati szektorban foglalkoztatva. Az erdészeti és halászati ágazatokra vonatkozóan pontos foglalkoztatottsági adatok nem állnak rendelkezésre, viszont a mezőgazdasági szektorban kb. 1,59 millió személy dolgozott. A vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottak számát becsülni próbálom, a Hargita, Kovászna és Maros megye területén gazdálkodó 50 vadászatra jogosult erre vonatkozó adataiból. Az említett vadászatra jogosultak 120 vadászterületet kezelnek, és ezeken az alkalmazotti létszám összesen 323 fő. Ez vadászterületenként kb. 2,7 alkalmazottat jelent. Jelenleg Romániában 2152 vadászterület van, összeszorozva tehát, az ágazatban alkalmazottak száma nem haladja meg a 6000 főt. Így az erdészeti és halászati szektornak összesen marad kb. 431 ezer alkalmazott. Ez az utóbbi szám némiképp magasnak tűnik, de valószínűleg tartalmazza a halászati ágazat mellett az összes erdei termék feldolgozásával kapcsolatos alkalmazottak számát is.

Igazából fontossá az ágazatban foglalkoztatott alkalmazottak száma által válik, ami optimista becsléssel az országban foglalkoztatottak számának kb. az 5 százalékát teszi ki. A vadgazdálkodási ágazat azonban az erdészeti tevékenységek gazdasági forgalmának 0,23 százalékával (a GDP 0,3 százalékának a 0,23 százaléka), és annyi alkalmazottal, mint az elmúlt rendszerben egy kisebb város egyetlen gyárában foglalkoztatottak száma (kb. 6000 fő), nem tényező.

Továbbá, politikusként sem trendi vadon élő állatok megölése mellett kardoskodni, s a védelem mindig nagyobb tömegek számára szimpatikusabb. Ugyanakkor, azt lenne fontos még megérteni, hogy a vadon élő állatok és a különböző földhasználati formákból élő emberek között mindig voltak és lesznek konfliktusok. Ez utóbbi kategóriának a vad egyszerű helyváltoztatásával (taposás), táplálkozásával (mennyiségi és minőségi vadkár), vagy jelenlétével (lásd vadfajok urbanizálódása) anyagi és stresszben megnyilvánuló kárt okoz. Ilyen megközelítésben a megújuló természetes erőforrások menedzsmentje hasznos, sőt szükséges. Romániában a vadállománynak a társadalom számára elviselhető szinten való tartásához a vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottakon kívül még kb. 60 ezer sportvadász – saját megtakarításai terhére – tagsági díjjal, illetve lődíjjal járul hozzá. S mivel a szenvedélyük tárgyának elvesztése a vadászat megszűnését is maga után vonná, és ezt minden eszközzel megpróbálják megelőzni, ténylegesen a vadászok az igazi zöldek.         

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök