Vadgazdálkodás mint a legzöldebb elemi érdek

Vadak nyomában. Ha vad nincs, a vadász is szerep nélkül marad. Illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Vadak nyomában. Ha vad nincs, a vadász is szerep nélkül marad. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Ha az erdészek és vadászok őszintén bevallják, ami egyébként evidencia, hogy végső soron a természetes erőforrások hasznosításából teremtik meg saját és családjuk megélhetését, rögtön megbélyegezhetők erdő- és vadgyilkos jelzőkkel. Mégis őket nevezzük a legzöldebbeknek?

Farkas Attila

2017. november 21., 13:352017. november 21., 13:35

2017. november 21., 13:422017. november 21., 13:42

Különböző természetvédelmi és vadgazdálkodási tematikájú fórumokon heves viták zajlanak az egyes ágazatok között, és többnyire a természeti erőforrásokkal gazdálkodók alulmaradnak olyan érvekkel szemben, amelyek a gazdasági érdekeltségre utalnak. Álszentség és képmutatás lenne azt állítani, hogy az erdész vagy vadgazda pusztán a természet iránti szeretetétől fűtve, önzetlenül végezné a tevékenységét, oly módon, hogy annak anyagi elismerése mellékes lenne.

Persze az is érthető, hogy aki ilyen szakmára adta a fejét, és szakirányú végzettséget szerzett ezen a tudományterületen, megpróbálja a szakmáját és a megélhetését védeni. Általában itt buknak el a viták során az erdész- és vadgazdakollégák, mert ha őszintén bevallják, ami egyébként evidencia, hogy végső soron a természetes erőforrások hasznosításából teremtik meg saját és családjuk megélhetését, rögtön megbélyegezhetőek lennének erdő- és vadgyilkos jelzőkkel.

Ugyanakkor az is evidencia, hogy az erdész és vadász egzisztenciája megszűnik, mihelyt a tevékenységének tárgya, az erdő és a vad eltűnik. Ezért

ezen gazdasági ágazat szereplőinek, a társadalom összes kategóriájához képest elemibb érdeke fűződik az erdők és a vadállomány fennmaradásához és fenntartható hasznosításához.

Ilyen gondolatmenet alapján bátorkodtam román nyelvre lefordítani, és az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület Facebook-oldalán közzé tenni a Hvg.hu újságírójának, Balavány Györgynek A vadászok az igazi zöldek című írását. Az ilyen posztoknak többnyire van utóéletük, s ez sem volt kivétel. Az egyik legfontosabb romániai természetvédelmi szervezet, vezetője – valószínűleg a szöveg elolvasása előtt – úgy reagált, hogy a cím szerinte oximoron, azaz egymást kizáró, egymással ellentétes fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe.

Erdei szereposztás

Az alábbiakban megkísérlem hivatalos statisztikai adatok alapján elkülöníteni az erdész-vadász és más ágazatokat, az érintett személyek és gazdasági jelentőség alapján, valamint az eredmények tükrében elemezni főként a vadászok szerepét.

Románia 2016. évi bruttó hazai terméke (GDP) 760 milliárd lej körüli (759 227,6 millió lej) összeg volt. Ehhez a mezőgazdaság, erdészet és halászat 29 582,9 millió lejjel (3,9 százalék) járult hozzá. Az erdészeti szektor aránya a teljes mezőgazdasági, erdészeti és halászati termeléséből kb. 7,62 százalék azaz 2254,8 millió lej volt. Az erdészeti szektoron belül a vadászati bevételek 5,229 millió lejt tettek ki, ami a teljes erdészeti ágazat bevételének 0,23 százaléka. Ezt az összeget lehetne az országos GDP-hez arányítani, de első ránézésre is kitűnik, hogy ennek semmi értelme, olyan elenyésző összegről van szó.

Más megközelítésben, Romániában a 2016-os évben az alkalmazottak száma 8,45 millió fő volt, amiből kb. 2,03 millió volt a mezőgazdasági, erdészeti és halászati szektorban foglalkoztatva. Az erdészeti és halászati ágazatokra vonatkozóan pontos foglalkoztatottsági adatok nem állnak rendelkezésre, viszont a mezőgazdasági szektorban kb. 1,59 millió személy dolgozott. A vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottak számát becsülni próbálom, a Hargita, Kovászna és Maros megye területén gazdálkodó 50 vadászatra jogosult erre vonatkozó adataiból. Az említett vadászatra jogosultak 120 vadászterületet kezelnek, és ezeken az alkalmazotti létszám összesen 323 fő. Ez vadászterületenként kb. 2,7 alkalmazottat jelent. Jelenleg Romániában 2152 vadászterület van, összeszorozva tehát, az ágazatban alkalmazottak száma nem haladja meg a 6000 főt. Így az erdészeti és halászati szektornak összesen marad kb. 431 ezer alkalmazott. Ez az utóbbi szám némiképp magasnak tűnik, de valószínűleg tartalmazza a halászati ágazat mellett az összes erdei termék feldolgozásával kapcsolatos alkalmazottak számát is.

Az erdészeti ágazat gazdasági szerepe tehát nem mondható elenyészőnek, de nem is hangsúlyos a maga 2255 millió lejnyi éves forgalmával, ami az országos GDP kb. 0,3 százaléka.

Igazából fontossá az ágazatban foglalkoztatott alkalmazottak száma által válik, ami optimista becsléssel az országban foglalkoztatottak számának kb. az 5 százalékát teszi ki. A vadgazdálkodási ágazat azonban az erdészeti tevékenységek gazdasági forgalmának 0,23 százalékával (a GDP 0,3 százalékának a 0,23 százaléka), és annyi alkalmazottal, mint az elmúlt rendszerben egy kisebb város egyetlen gyárában foglalkoztatottak száma (kb. 6000 fő), nem tényező.

Hiába épül szakmai alapokra a vadgazdálkodási tevékenység, olyan kevés személy érintett közvetlenül benne, és olyan elenyésző a gazdasági jelentősége, hogy napjaink természetvédelmi vitáiban súlytalan.

Továbbá, politikusként sem trendi vadon élő állatok megölése mellett kardoskodni, s a védelem mindig nagyobb tömegek számára szimpatikusabb. Ugyanakkor, azt lenne fontos még megérteni, hogy a vadon élő állatok és a különböző földhasználati formákból élő emberek között mindig voltak és lesznek konfliktusok. Ez utóbbi kategóriának a vad egyszerű helyváltoztatásával (taposás), táplálkozásával (mennyiségi és minőségi vadkár), vagy jelenlétével (lásd vadfajok urbanizálódása) anyagi és stresszben megnyilvánuló kárt okoz. Ilyen megközelítésben a megújuló természetes erőforrások menedzsmentje hasznos, sőt szükséges. Romániában a vadállománynak a társadalom számára elviselhető szinten való tartásához a vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottakon kívül még kb. 60 ezer sportvadász – saját megtakarításai terhére – tagsági díjjal, illetve lődíjjal járul hozzá. S mivel a szenvedélyük tárgyának elvesztése a vadászat megszűnését is maga után vonná, és ezt minden eszközzel megpróbálják megelőzni, ténylegesen a vadászok az igazi zöldek.         

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét
2025. július 04., péntek

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál

Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál
2025. július 04., péntek

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt

Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt