
Vadak nyomában. Ha vad nincs, a vadász is szerep nélkül marad. Illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Ha az erdészek és vadászok őszintén bevallják, ami egyébként evidencia, hogy végső soron a természetes erőforrások hasznosításából teremtik meg saját és családjuk megélhetését, rögtön megbélyegezhetők erdő- és vadgyilkos jelzőkkel. Mégis őket nevezzük a legzöldebbeknek?
2017. november 21., 13:352017. november 21., 13:35
2017. november 21., 13:422017. november 21., 13:42
Különböző természetvédelmi és vadgazdálkodási tematikájú fórumokon heves viták zajlanak az egyes ágazatok között, és többnyire a természeti erőforrásokkal gazdálkodók alulmaradnak olyan érvekkel szemben, amelyek a gazdasági érdekeltségre utalnak. Álszentség és képmutatás lenne azt állítani, hogy az erdész vagy vadgazda pusztán a természet iránti szeretetétől fűtve, önzetlenül végezné a tevékenységét, oly módon, hogy annak anyagi elismerése mellékes lenne.
Persze az is érthető, hogy aki ilyen szakmára adta a fejét, és szakirányú végzettséget szerzett ezen a tudományterületen, megpróbálja a szakmáját és a megélhetését védeni. Általában itt buknak el a viták során az erdész- és vadgazdakollégák, mert ha őszintén bevallják, ami egyébként evidencia, hogy végső soron a természetes erőforrások hasznosításából teremtik meg saját és családjuk megélhetését, rögtön megbélyegezhetőek lennének erdő- és vadgyilkos jelzőkkel.
Ugyanakkor az is evidencia, hogy az erdész és vadász egzisztenciája megszűnik, mihelyt a tevékenységének tárgya, az erdő és a vad eltűnik. Ezért
Ilyen gondolatmenet alapján bátorkodtam román nyelvre lefordítani, és az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület Facebook-oldalán közzé tenni a Hvg.hu újságírójának, Balavány Györgynek A vadászok az igazi zöldek című írását. Az ilyen posztoknak többnyire van utóéletük, s ez sem volt kivétel. Az egyik legfontosabb romániai természetvédelmi szervezet, vezetője – valószínűleg a szöveg elolvasása előtt – úgy reagált, hogy a cím szerinte oximoron, azaz egymást kizáró, egymással ellentétes fogalmakat foglal szoros gondolati egységbe.
Az alábbiakban megkísérlem hivatalos statisztikai adatok alapján elkülöníteni az erdész-vadász és más ágazatokat, az érintett személyek és gazdasági jelentőség alapján, valamint az eredmények tükrében elemezni főként a vadászok szerepét.
Románia 2016. évi bruttó hazai terméke (GDP) 760 milliárd lej körüli (759 227,6 millió lej) összeg volt. Ehhez a mezőgazdaság, erdészet és halászat 29 582,9 millió lejjel (3,9 százalék) járult hozzá. Az erdészeti szektor aránya a teljes mezőgazdasági, erdészeti és halászati termeléséből kb. 7,62 százalék azaz 2254,8 millió lej volt. Az erdészeti szektoron belül a vadászati bevételek 5,229 millió lejt tettek ki, ami a teljes erdészeti ágazat bevételének 0,23 százaléka. Ezt az összeget lehetne az országos GDP-hez arányítani, de első ránézésre is kitűnik, hogy ennek semmi értelme, olyan elenyésző összegről van szó.
Más megközelítésben, Romániában a 2016-os évben az alkalmazottak száma 8,45 millió fő volt, amiből kb. 2,03 millió volt a mezőgazdasági, erdészeti és halászati szektorban foglalkoztatva. Az erdészeti és halászati ágazatokra vonatkozóan pontos foglalkoztatottsági adatok nem állnak rendelkezésre, viszont a mezőgazdasági szektorban kb. 1,59 millió személy dolgozott. A vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottak számát becsülni próbálom, a Hargita, Kovászna és Maros megye területén gazdálkodó 50 vadászatra jogosult erre vonatkozó adataiból. Az említett vadászatra jogosultak 120 vadászterületet kezelnek, és ezeken az alkalmazotti létszám összesen 323 fő. Ez vadászterületenként kb. 2,7 alkalmazottat jelent. Jelenleg Romániában 2152 vadászterület van, összeszorozva tehát, az ágazatban alkalmazottak száma nem haladja meg a 6000 főt. Így az erdészeti és halászati szektornak összesen marad kb. 431 ezer alkalmazott. Ez az utóbbi szám némiképp magasnak tűnik, de valószínűleg tartalmazza a halászati ágazat mellett az összes erdei termék feldolgozásával kapcsolatos alkalmazottak számát is.
Igazából fontossá az ágazatban foglalkoztatott alkalmazottak száma által válik, ami optimista becsléssel az országban foglalkoztatottak számának kb. az 5 százalékát teszi ki. A vadgazdálkodási ágazat azonban az erdészeti tevékenységek gazdasági forgalmának 0,23 százalékával (a GDP 0,3 százalékának a 0,23 százaléka), és annyi alkalmazottal, mint az elmúlt rendszerben egy kisebb város egyetlen gyárában foglalkoztatottak száma (kb. 6000 fő), nem tényező.
Továbbá, politikusként sem trendi vadon élő állatok megölése mellett kardoskodni, s a védelem mindig nagyobb tömegek számára szimpatikusabb. Ugyanakkor, azt lenne fontos még megérteni, hogy a vadon élő állatok és a különböző földhasználati formákból élő emberek között mindig voltak és lesznek konfliktusok. Ez utóbbi kategóriának a vad egyszerű helyváltoztatásával (taposás), táplálkozásával (mennyiségi és minőségi vadkár), vagy jelenlétével (lásd vadfajok urbanizálódása) anyagi és stresszben megnyilvánuló kárt okoz. Ilyen megközelítésben a megújuló természetes erőforrások menedzsmentje hasznos, sőt szükséges. Romániában a vadállománynak a társadalom számára elviselhető szinten való tartásához a vadgazdálkodási ágazatban alkalmazottakon kívül még kb. 60 ezer sportvadász – saját megtakarításai terhére – tagsági díjjal, illetve lődíjjal járul hozzá. S mivel a szenvedélyük tárgyának elvesztése a vadászat megszűnését is maga után vonná, és ezt minden eszközzel megpróbálják megelőzni, ténylegesen a vadászok az igazi zöldek.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
Két, ötven év körüli férfit vettek őrizetbe Maros megyében, miután betörtek egy lakásba Sóváradon, ahonnan mintegy nyolcezer lej értékben loptak el tárgyakat.
Szakmai műhelyt szerveznek a neurodiverzitás jegyében Marosvásárhelyen péntek délután. A szervezők pedagógusokat, nevelőket, segítő szakembereket, edzőket, valamint minden érdeklődőt várnak, akit megszólít a téma.
A cél az, hogy közösen dolgozzanak a pályázati lehetőségek kiaknázásán, fejlesztési stratégiák kialakításán és a helyi közösségek támogatásán. Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy a Potsa József Közösségfejlesztési Egyesületet keretében társul.
szóljon hozzá!