Fotó: Gergely Imre
Pünkösd ünnepe után szentháromság vasárnapja jön, és a rá következő csütörtökön megünnepelik az Úr napját. Gyergyószentmiklóson, ahogy más erdélyi közösségekben is, ünnepi körmenet kapcsolódik a jeles naphoz. Ez természetesen idén sem maradhatott el.
2011. június 24., 14:262011. június 24., 14:26
2011. június 25., 23:462011. június 25., 23:46
Az ünnep történetéről és a szokásokról Portik Hegyi Kelemen főesperest kérdeztük, aki az úrnapot a vasárnaphoz hasonlította. Az ünnep lényege mindkét alkalommal ugyanaz: az Úr Jézus ünneplése, aki valóságosan jelen van a kenyér és a bor színe alatt. Jézus feláldozta önmagát, ezáltal megváltott minket, és segít, hogy eljussunk az örök életre. Az Úr napján kifejezzük köszönetünket, hálánkat ezért az áldozatért, és megvalljuk hitünket.
Az ünnep története nagycsütörtökre vezethető vissza, amikor sor került az első szentmiseáldozatra. Ekkor az Úr Jézus halála előtt, az utolsó vacsorát ünnepelte, az Egyiptomból való kiszabadulásra emlékeztek. Isten negyven éven keresztül a pusztában gondoskodott a népéről, óvta és vezette őket. A pusztai vándorlás alatt Isten eledelül adta a mannát, amiből kenyeret készítettek. Ez a manna már előképe volt az Úr Jézus szent testének. Az ünnep történetéhez hozzátartozik az is, hogy az 1250-es években Belgiumban Boldog Julianna szerzetesnőnek volt egy látomása: a teliholdban egy kis sötétséget látott, megértette, hogy a telihold az egyházi évet jelenti, és ebből hiányzik valami, egy ünnep, ami az Oltáriszentség ünnepe volt. Isten kérte, hogy látomását továbbítsa az egyházi vezetőknek. Áldozócsütörtökön, mivel nem lehetett kellő ünnepléssel kiemelni ezt a nagy titkot, külön ünnepet igényel. Ezért az egyház úgy döntött, hogy egy másik napot nevez meg ennek megünnepelésére. A végső rendeletet 1312-ben hozta meg V. Kelemen pápa.
A Gyergyó környéki szokások megegyeznek az erdélyi katolikus egyházközségekben levőkkel, így az ünnepi körmenet is elengedhetetlen részét képezi az ünneplésnek. Gyergyószentmiklóson a városközpontban tartották meg a körmenetet. Ilyenkor az Oltáriszentséget a templomból kihozzák, bemutatják a „világnak”, megvallják, hogy hiszik: Jézus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Különböző imacsoportok négy oltárt készítenek a négy égtáj felé, amelyeket feldíszítenek, és minden oltárnál külön szentírási részt olvasnak fel, majd énekelnek. A lelkipásztorok közvetítésével Krisztus áldását kérik mindenki számára, hogy az áldása és segítsége a hétköznapi életben is jelen legyen. Utána a Te Deum hálaadó imádság eléneklése következik. Virág szórása – hintezés, ahogyan Gyergyóban nevezik – a Jézus iránti szeretetünk jele. Ebben az évben is a két római katolikus egyházközség, a Szent István és a Szent Miklós, valamint az örmény katolikus egyházközség együtt ünnepelt, a körmenetet is közösen tartották, amit a tekerőpataki fúvószenekar kísért.
Portik Hegyi Kelemen elmondta: „Nem szabad nekünk, keresztényeknek kétségbeesnünk, bármilyen problémánk is van. Az élet keresztje mindennapos az életünkben, de bíznunk kell Istenben, az Ő segítségével meg tudjuk oldani. Tehát bízzunk Benne, higgyük, hogy Ő szeret és velünk van, nem hagy el, és ezt a hitet valljuk meg. Tiszteljük, imádjuk Istent, és használjuk az ő ajándékait, amit azért adott, hogy minket segítsen. A legnagyobb ajándéka az a lelki táplálék, amit az igéje és a szentáldozás által nyújt. Ez erősít minket, hogy ki tudjunk tartani a jóban, hogy tisztán lássuk feladatunkat, és azt jól tudjuk teljesíteni. Szeressük Istent, a Jézus által alapított egyházat, értékeljük azt, amit kaptunk az őseinktől, akár anyagi, szellemi vagy lelki kincsek legyenek azok, és igyekezzünk továbbadni, ami segítsen bennünket, hogy a mindennapi életünket boldogabban tudjuk megélni.”
Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szerint a részvételi arány kulcsfontosságú: a közvéleménykutatások szerint ha 60 százalék alatt marad, az Simionnak kedvez. Ha 60 százalék fölé kerül, az esélyt ad Nicușor Dannak.
Egy beteget szállító magánmentőautó ütközött egy furgonnal Gyergyóholló településen péntek délután. A mentőautó sofőrje és a mentőben szállított beteg is megsérült.
A Gyilkostó úton a Both-várától indulnak hétfőn a gépek: hozzálátnak a tavaly felásott útfelület helyreállításához, visszaaszfaltozásához. Mindeközben zajlik a kövezett utak, utcák javítása is, a fagyosszentek után pedig elkezdik virágok kiültetését.
A múzeum, a színház, a bábszínház, a hegyimentők, a labdarúgócsapat, a Godako, valamint gyergyói zenészek, művészek és sokan mások fognak össze a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonáért szombaton Gyergyószentmiklóson.
Átadták Borszék új sportbázisát, amely nemcsak a helyi sportélet fellendítését szolgálja, hanem a város életét meghatározó vendéglátás szempontjából is nagyon fontos beruházás. Újra számíthatnak az itt edzőtáborozó sportolókra, csapatokra.
Harmadik napja, hogy nem találják a Maroshévízen, a Maros folyóban eltűnt férfit. A hatóságok egy drónt is bevetettek a kereséshez, eredménytelenül. A keresőakciót szerdán is folytatják.
Jubileumi kiadásához érkezett Székelyföld legnagyobb teljesítménytúrája: az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyószéki Osztálya tizedik alkalommal szervezi meg a gyalogos és kerékpáros túrát a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt emlékére.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson két utcában kedden, a reggeli és délutáni órákban is.
Különleges esemény zajlott le a gyergyószentmiklósi kórházban. A budapesti székhelyű Plüsskommandó Alapítvány több mint egymillió forint értékű, koraszülöttek és újszülöttek számára készült speciális textíliákat adományozott az intézménynek.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
szóljon hozzá!