
Fotó: Gergely Imre
Pünkösd ünnepe után szentháromság vasárnapja jön, és a rá következő csütörtökön megünnepelik az Úr napját. Gyergyószentmiklóson, ahogy más erdélyi közösségekben is, ünnepi körmenet kapcsolódik a jeles naphoz. Ez természetesen idén sem maradhatott el.
2011. június 24., 14:262011. június 24., 14:26
2011. június 25., 23:462011. június 25., 23:46
Az ünnep történetéről és a szokásokról Portik Hegyi Kelemen főesperest kérdeztük, aki az úrnapot a vasárnaphoz hasonlította. Az ünnep lényege mindkét alkalommal ugyanaz: az Úr Jézus ünneplése, aki valóságosan jelen van a kenyér és a bor színe alatt. Jézus feláldozta önmagát, ezáltal megváltott minket, és segít, hogy eljussunk az örök életre. Az Úr napján kifejezzük köszönetünket, hálánkat ezért az áldozatért, és megvalljuk hitünket.
Az ünnep története nagycsütörtökre vezethető vissza, amikor sor került az első szentmiseáldozatra. Ekkor az Úr Jézus halála előtt, az utolsó vacsorát ünnepelte, az Egyiptomból való kiszabadulásra emlékeztek. Isten negyven éven keresztül a pusztában gondoskodott a népéről, óvta és vezette őket. A pusztai vándorlás alatt Isten eledelül adta a mannát, amiből kenyeret készítettek. Ez a manna már előképe volt az Úr Jézus szent testének. Az ünnep történetéhez hozzátartozik az is, hogy az 1250-es években Belgiumban Boldog Julianna szerzetesnőnek volt egy látomása: a teliholdban egy kis sötétséget látott, megértette, hogy a telihold az egyházi évet jelenti, és ebből hiányzik valami, egy ünnep, ami az Oltáriszentség ünnepe volt. Isten kérte, hogy látomását továbbítsa az egyházi vezetőknek. Áldozócsütörtökön, mivel nem lehetett kellő ünnepléssel kiemelni ezt a nagy titkot, külön ünnepet igényel. Ezért az egyház úgy döntött, hogy egy másik napot nevez meg ennek megünnepelésére. A végső rendeletet 1312-ben hozta meg V. Kelemen pápa.
A Gyergyó környéki szokások megegyeznek az erdélyi katolikus egyházközségekben levőkkel, így az ünnepi körmenet is elengedhetetlen részét képezi az ünneplésnek. Gyergyószentmiklóson a városközpontban tartották meg a körmenetet. Ilyenkor az Oltáriszentséget a templomból kihozzák, bemutatják a „világnak”, megvallják, hogy hiszik: Jézus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Különböző imacsoportok négy oltárt készítenek a négy égtáj felé, amelyeket feldíszítenek, és minden oltárnál külön szentírási részt olvasnak fel, majd énekelnek. A lelkipásztorok közvetítésével Krisztus áldását kérik mindenki számára, hogy az áldása és segítsége a hétköznapi életben is jelen legyen. Utána a Te Deum hálaadó imádság eléneklése következik. Virág szórása – hintezés, ahogyan Gyergyóban nevezik – a Jézus iránti szeretetünk jele. Ebben az évben is a két római katolikus egyházközség, a Szent István és a Szent Miklós, valamint az örmény katolikus egyházközség együtt ünnepelt, a körmenetet is közösen tartották, amit a tekerőpataki fúvószenekar kísért.
Portik Hegyi Kelemen elmondta: „Nem szabad nekünk, keresztényeknek kétségbeesnünk, bármilyen problémánk is van. Az élet keresztje mindennapos az életünkben, de bíznunk kell Istenben, az Ő segítségével meg tudjuk oldani. Tehát bízzunk Benne, higgyük, hogy Ő szeret és velünk van, nem hagy el, és ezt a hitet valljuk meg. Tiszteljük, imádjuk Istent, és használjuk az ő ajándékait, amit azért adott, hogy minket segítsen. A legnagyobb ajándéka az a lelki táplálék, amit az igéje és a szentáldozás által nyújt. Ez erősít minket, hogy ki tudjunk tartani a jóban, hogy tisztán lássuk feladatunkat, és azt jól tudjuk teljesíteni. Szeressük Istent, a Jézus által alapított egyházat, értékeljük azt, amit kaptunk az őseinktől, akár anyagi, szellemi vagy lelki kincsek legyenek azok, és igyekezzünk továbbadni, ami segítsen bennünket, hogy a mindennapi életünket boldogabban tudjuk megélni.”
A Boldogasszony Zarándokvonattal érkezett nyolcszáz zarándok és hasonló számú gyergyószentmiklósi vett részt vasárnap a szabadtéri pünkösdi ünnepi szentmisén a városközpontban. Az esemény résztvevője volt Sulyok Tamás köztársasági elnök is.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben vasárnap a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom előtti téren tartandó pünkösdi szentmisén.
Melléképületek és a lakóház tetőtere is kigyulladt Maroshévízen péntekre virradóan. A helyszínre több tűzoltócsapat is kiszállt.
A Monturisttal kapcsolatos zavaros ügyek, a városi közszolgáltatások átszervezése és a távhő ártámogatásának megszüntetése is napirendre került a gyergyószentmiklósi önkormányzat májusi soros ülésén.
Ismét különleges pillanatnak lehet tanúja Gyergyószentmiklós csütörtökön este: újra befut a Boldogasszony Zarándokvonat, több mint nyolcszáz zarándokkal.
Második helyezést ért el Borszék a 2026-os Év Desztinációja díjátadó gálán a balneoklimatikus üdülőhelyek kategóriájában. A Fontana Gyógyfürdő is rangos elismerést kapott.
Rendőrök, csendőrök és nyomkövető kutya indult egy nyolcéves gyermek keresésére hétfő reggel Gyergyószentmiklóson, miután a fiú eltűnt otthonról.
Folytatódnak a közműmunkálatok Gyergyószentmiklóson, ezért forgalmi korlátozások várhatók – tájékoztat a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
Több mint 1800 diák és számos felnőtt sajátíthatta el az újraélesztés alapjait azon a tizenkét órás képzésmaratonon, amelyet Gyergyószentmiklóson szerveztek meg pénteken. Megtanulhatták, miként kell cselekedni szívleállás esetén az első percekben.
szóljon hozzá!