
Fotó: Gergely Imre
Pünkösd ünnepe után szentháromság vasárnapja jön, és a rá következő csütörtökön megünnepelik az Úr napját. Gyergyószentmiklóson, ahogy más erdélyi közösségekben is, ünnepi körmenet kapcsolódik a jeles naphoz. Ez természetesen idén sem maradhatott el.
2011. június 24., 14:262011. június 24., 14:26
2011. június 25., 23:462011. június 25., 23:46
Az ünnep történetéről és a szokásokról Portik Hegyi Kelemen főesperest kérdeztük, aki az úrnapot a vasárnaphoz hasonlította. Az ünnep lényege mindkét alkalommal ugyanaz: az Úr Jézus ünneplése, aki valóságosan jelen van a kenyér és a bor színe alatt. Jézus feláldozta önmagát, ezáltal megváltott minket, és segít, hogy eljussunk az örök életre. Az Úr napján kifejezzük köszönetünket, hálánkat ezért az áldozatért, és megvalljuk hitünket.
Az ünnep története nagycsütörtökre vezethető vissza, amikor sor került az első szentmiseáldozatra. Ekkor az Úr Jézus halála előtt, az utolsó vacsorát ünnepelte, az Egyiptomból való kiszabadulásra emlékeztek. Isten negyven éven keresztül a pusztában gondoskodott a népéről, óvta és vezette őket. A pusztai vándorlás alatt Isten eledelül adta a mannát, amiből kenyeret készítettek. Ez a manna már előképe volt az Úr Jézus szent testének. Az ünnep történetéhez hozzátartozik az is, hogy az 1250-es években Belgiumban Boldog Julianna szerzetesnőnek volt egy látomása: a teliholdban egy kis sötétséget látott, megértette, hogy a telihold az egyházi évet jelenti, és ebből hiányzik valami, egy ünnep, ami az Oltáriszentség ünnepe volt. Isten kérte, hogy látomását továbbítsa az egyházi vezetőknek. Áldozócsütörtökön, mivel nem lehetett kellő ünnepléssel kiemelni ezt a nagy titkot, külön ünnepet igényel. Ezért az egyház úgy döntött, hogy egy másik napot nevez meg ennek megünnepelésére. A végső rendeletet 1312-ben hozta meg V. Kelemen pápa.
A Gyergyó környéki szokások megegyeznek az erdélyi katolikus egyházközségekben levőkkel, így az ünnepi körmenet is elengedhetetlen részét képezi az ünneplésnek. Gyergyószentmiklóson a városközpontban tartották meg a körmenetet. Ilyenkor az Oltáriszentséget a templomból kihozzák, bemutatják a „világnak”, megvallják, hogy hiszik: Jézus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Különböző imacsoportok négy oltárt készítenek a négy égtáj felé, amelyeket feldíszítenek, és minden oltárnál külön szentírási részt olvasnak fel, majd énekelnek. A lelkipásztorok közvetítésével Krisztus áldását kérik mindenki számára, hogy az áldása és segítsége a hétköznapi életben is jelen legyen. Utána a Te Deum hálaadó imádság eléneklése következik. Virág szórása – hintezés, ahogyan Gyergyóban nevezik – a Jézus iránti szeretetünk jele. Ebben az évben is a két római katolikus egyházközség, a Szent István és a Szent Miklós, valamint az örmény katolikus egyházközség együtt ünnepelt, a körmenetet is közösen tartották, amit a tekerőpataki fúvószenekar kísért.
Portik Hegyi Kelemen elmondta: „Nem szabad nekünk, keresztényeknek kétségbeesnünk, bármilyen problémánk is van. Az élet keresztje mindennapos az életünkben, de bíznunk kell Istenben, az Ő segítségével meg tudjuk oldani. Tehát bízzunk Benne, higgyük, hogy Ő szeret és velünk van, nem hagy el, és ezt a hitet valljuk meg. Tiszteljük, imádjuk Istent, és használjuk az ő ajándékait, amit azért adott, hogy minket segítsen. A legnagyobb ajándéka az a lelki táplálék, amit az igéje és a szentáldozás által nyújt. Ez erősít minket, hogy ki tudjunk tartani a jóban, hogy tisztán lássuk feladatunkat, és azt jól tudjuk teljesíteni. Szeressük Istent, a Jézus által alapított egyházat, értékeljük azt, amit kaptunk az őseinktől, akár anyagi, szellemi vagy lelki kincsek legyenek azok, és igyekezzünk továbbadni, ami segítsen bennünket, hogy a mindennapi életünket boldogabban tudjuk megélni.”
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
Teljesen lezárták a forgalmat a 12C jelzésű országút Gyergyószentmiklós és Gyilkostó közötti szakaszán szombat reggel, miután az erős havazás miatt az úttestre dőlt egy fa.
Császármetszéssel segítették a világra az év első újszülöttjét a gyergyószentmiklósi kórházban. A kisfiú és édesanyja is egészségesek.
Ma, amikor a különféle alkalmazások akár percnyi pontossággal jelzik előre az esőt, vagy azt, hogy mikor süt ki a nap, a népi időjóslás több ezer éves következtetései már nem létfontosságúak, de egy könyv segít abban, hogy mégse menjenek feledésbe.
Idén is a főtéren, a központi parkban rendezik meg Gyergyószentmiklóson a szabadtéri szilveszteri ünnepséget. A szervezők közös óévbúcsúztatóra és újévköszöntésre várják a helyieket és az ide látogatókat koncerttel és éjféli tűzijátékkal.
szóljon hozzá!