
Fotó: Mihály Csaba
Térségi igényekre reagálva indít új mesterképzést a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Csíkszeredában. A levelezős vadgazda mérnöki mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni.
2016. augusztus 04., 19:262016. augusztus 04., 19:26
2016. augusztus 05., 11:162016. augusztus 05., 11:16
„Alapvetően amiatt a helyzet miatt gondoltuk, hogy a térségben szükség lenne ilyen képzésre, ami most Székelyföldön nyomon követhető. Konkrétan arra gondolok, hogy a ragadozók, főleg a medve, egyre inkább megjelenik az ember életterében. Mi úgy látjuk a vadgazda mérnökképzésünkön itt Gödöllőn is, hogy a vadvilág és a vadélet megőrzése egy nagyon fontos feladat, s nyilvánvalóan meg kell őriznünk az utókor számára is ezeket a természeti környezeteket, ahol a vadak élnek. Azonban az nagyon fontos, hogy az ember élőhelyét, az ember szükségletét és igényét is szem előtt kell tartanunk. A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni” – ismertette megkeresésünkre a képzés fontosságát Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója.
A vadgazda mérnöki mesterképzés négy félévből álló levelező képzés lesz, olyan személyeket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek, és jelen pillanatban a munkahelyük miatt, vagy mert már gazdálkodnak, nem tudnak vállalni egy nappali tagozatos képzést. Gödöllői, Európa-, valamint Magyarország-szerte vezető oktatók és professzorok fognak oktatni, és bevonnak sapientiás és más térségi szakembereket is.
„Az a célunk, hogy egy olyan tudásanyagot gyűjtsenek össze a leendő hallgatóink, amelynek birtokában olyan projekteket koordináljanak, amelyben össze tudják hangolni a vadak ember életterében történő megjelenését, az ottani szükségleteket és igényeket is. Mi Gödöllőn azt valljuk, hogy a vadak, a medve és a vaddisznó is érték, csak ezt fel kell ismerni, és meg kell tanulni vele felelősen gazdálkodni” – tette hozzá Magyar. A képzésen 25 államilag támogatott, azaz költségmentes hely van, továbbá 10 fő számára költségtérítéses helyet is biztosítanak.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
szóljon hozzá!