
Fotó: Mihály Csaba
Térségi igényekre reagálva indít új mesterképzést a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) Csíkszeredában. A levelezős vadgazda mérnöki mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni.
2016. augusztus 04., 19:262016. augusztus 04., 19:26
2016. augusztus 05., 11:162016. augusztus 05., 11:16
„Alapvetően amiatt a helyzet miatt gondoltuk, hogy a térségben szükség lenne ilyen képzésre, ami most Székelyföldön nyomon követhető. Konkrétan arra gondolok, hogy a ragadozók, főleg a medve, egyre inkább megjelenik az ember életterében. Mi úgy látjuk a vadgazda mérnökképzésünkön itt Gödöllőn is, hogy a vadvilág és a vadélet megőrzése egy nagyon fontos feladat, s nyilvánvalóan meg kell őriznünk az utókor számára is ezeket a természeti környezeteket, ahol a vadak élnek. Azonban az nagyon fontos, hogy az ember élőhelyét, az ember szükségletét és igényét is szem előtt kell tartanunk. A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni” – ismertette megkeresésünkre a képzés fontosságát Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója.
A vadgazda mérnöki mesterképzés négy félévből álló levelező képzés lesz, olyan személyeket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek, és jelen pillanatban a munkahelyük miatt, vagy mert már gazdálkodnak, nem tudnak vállalni egy nappali tagozatos képzést. Gödöllői, Európa-, valamint Magyarország-szerte vezető oktatók és professzorok fognak oktatni, és bevonnak sapientiás és más térségi szakembereket is.
„Az a célunk, hogy egy olyan tudásanyagot gyűjtsenek össze a leendő hallgatóink, amelynek birtokában olyan projekteket koordináljanak, amelyben össze tudják hangolni a vadak ember életterében történő megjelenését, az ottani szükségleteket és igényeket is. Mi Gödöllőn azt valljuk, hogy a vadak, a medve és a vaddisznó is érték, csak ezt fel kell ismerni, és meg kell tanulni vele felelősen gazdálkodni” – tette hozzá Magyar. A képzésen 25 államilag támogatott, azaz költségmentes hely van, továbbá 10 fő számára költségtérítéses helyet is biztosítanak.
Folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Csíkszeredában épülő új ifjúsági bérlakások építése érdekében. A beruházó Országos Lakásügynökség (ANL) a város által korábban átadott területen két tömbházat épít fel.
Június elsején izgalmas programokkal és ismeretterjesztő előadásokkal várja a látogatókat a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum. A rendezvényt azoknak ajánlják, akiket érdekel a tűzhányók titokzatos világa, kiváltképp a Csomád vulkán története.
Közösségi oldalán kért elnézést az egyik érintett mindazoktól, akiket megbántott vagy feháborított azzal, hogy a Hármashalom-oltár színpadához autóval hajtott.
Még tart az anyagbeszerzés, de nemsokára elkezdődik Csíkszereda szécsenyi városrészében a víz- és csatornahálózat építése, Csibában pedig vízhálózat készül. A lakóknak figyelniük kell a csatlakozási aknák helyének kijelölésére.
Közös ima, ünnepi műsor és szentmise várta a híveket pünkösdvasárnap Gyimesbükkben. Az ezeréves határ vidékén több ezer zarándok gyűlt össze, ahol Varga Miklós fellépése és Lupus atya prédikációja is része volt a kontumáci búcsúnak.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Nyissuk ki a szívünket az Ég felé a csíksomlyói nyeregben, ahol az Ég és a Föld szinte összeér – tanácsolja az idei pünkösdi búcsú szónoka, Székely János, szombathelyi megyés püspök, aki csütörtökön este a zarándokvonattal érkezett Székelyföldre.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
Felavatták pénteken a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határnál. A romjaiból újjáépített erődítmény átadását ünnepséggel tették emlékezetessé, a helyiek pedig azt remélik, hogy a létesítmény fellendíti a térség turizmusát.
szóljon hozzá!