Fotó: Szigeti Vajk István
Tüntetést tartottak a gazdák szerdán Bukarestben. Követelték, hogy az állam e hónap végéig kezdje el kifizetni a múlt évre igényelt területalapú támogatásokat. A megyei APIA vezetője elmondta, a kifizetéseknek június végéig kell megtörténniük.
2016. március 23., 20:372016. március 23., 20:37
Égetően fontos, hogy megkapják a területalapú támogatásokat, hiszen kell a pénz a legelőbérlésre, magyarázta a támogatás késésével kapcsolatos problémáját Kovács Sándor udvarhelyi gazda. „Jó lett volna, ha már megtörtént volna a területalapú támogatások kifizetése, hiszen akkor lenne pénz, amihez nyúlhatnánk” – fogalmazott.
Péter József, a székelyszentkirályi gazdaszövetség titkára kifejtette, valóban sok mezőgazdaságból élő ember került nehéz helyzetbe a kései kifizetések miatt, hiszen most kellene szántani, vetni ahhoz, hogy a későbbiekben lehessen enni adni az állatoknak, ez pedig nem kevés pénzbe kerül. Ha nem történnek meg ezek a munkák, akkor a későbbiekben meg kell vásárolni a gabonát, ami szintén megterhelő lesz anyagilag a gazdáknak. Péter József ugyanakkor hangsúlyozta: ne mindig az államtól várják a segítséget, hiszen a megmaradás kulcsa a helyi összefogásban rejlik.
Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetője elmondta, a megyében nagyjából 26 ezer gazda vár területalapú támogatásra, közülük csak 4 ezren kaptak előleget tavaly. Kifejtette, ha az előző évekhez viszonyítva, amikor az igénylés évében ki tudták fizetni a szubvenciót, késésben is vannak, a hivatalos kifizetési határidő június 30-a. Éppen ezért megérti a gazdák felháborodását, de nem tartja teljesen jogosnak a tüntetést – mondta az igazgató.
A szarvasmarha- és a juhtartók országos egyesületei szervezésében zajlott szerdán tüntetés Bukarestben, amelyhez csatlakozott a Romániai Magyar Gazdák Szövetségének (RMGE) néhány vezetőségi tagja is – tudtuk meg Sebestyén Csabától, az RMGE elnökétől, aki maga is részt vett a megmozduláson.
Mint mondta, szerdán ülésezett a parlament, ezért is szervezték akkorra a tüntetést, hiszen a gazdák törvénymódosítást igénylő követeléseket fogalmaztak meg. Egyebek mellett azt szeretnék, ha március végéig elkezdenék kifizetni a tavaly igényelt területalapú támogatásokat, illetve amíg ez nem történik meg, töröljék el az állami adósságukra rátett kamatokat. „2008 óta tavaly történt meg először, hogy a következő évre eltolódott a támogatások kifizetése. Arra a pénzre szükségük van a gazdáknak” – közölte Sebestyén. A petíció fontos részét képezi az is, hogy az állam egyszerűbb eljárást dolgozzon ki a szubvenciók igénylésére. A demonstrálók azt is szeretnék, hogy az élelmiszereken ne csak azt tüntessék fel, melyik országban készültek, hanem az alapanyagok származási helyét is. Tiltakoztak azért is, mert az állam a nem újrahasznosítható csomagolások megfizetésével a termelőket terhelné, ami például a tej esetében a felvásárlási ár növekedésével járna.
„Tagjaink többsége szarvasmarhát vagy juhot is tart. Mindenképpen érdeke az egyesületünknek, hogy teljesüljenek a felsorolt követelések” – magyarázta az RMGE elnöke. Sebestyén Csaba úgy tudja, hogy a parlamentben jövő kedden fogadják a demonstrálók küldöttségét, ha pedig az egyeztetések nem járnak sikerrel, az RMGE is beszáll a gazdák mozgósításába egy újabb tüntetés megszervezéséért. Hozzátette, a szerdai demonstráción szerinte nagyjából kétezer ember vett részt.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!