Sok választ még magában rejt a székelykeresztúri katolikus templom

Elkezdődött a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom felújítása, amelynek szerződését tavaly júniusban írta alá Bálint István plébános. Azóta részletes tanulmányokat készítettek a szakemberek mind az épületről, mind az azt körülvevő földrajzi helyzetről, ugyanakkor építéstörténetileg is feltérképezték a templom múltját. A jelenleg összegyűjtött információkat Várday Zsolt építész és Fehér János művészettörténész ismertette az érdeklődő közösséggel.

A templom felépítésének pontos dátuma nem ismert, azonban több forrás is bizonyítja, hogy

Fehér János elmondása szerint ezt az is bizonyítja, hogy egy pápai tizedjegyzékben – amit a vatikáni levéltárban őriznek – szerepel az akkori plébános neve, illetve Sancta Cruce néven említik a települést. Ugyanebben az 1333–34-es jegyzékben egyébként listázzák többek között Galambfalva, Kányád, Bögöz, Oroszhegy és Udvarhely plébánosait és a befizetett illetékeket.

Emellett egy 1395-ben, Zsigmond király által kiállított oklevélen is említést tesznek a településről, de előkerült egy 1459-es dátummal ellátott oklevél is, amelyen a keltezési dátum mellett Székelykeresztúr neve szerepel.

Az unitárius felekezetűeké is volt a templom

A reformáció után az unitáriusok kapták meg a templomot, ugyanis akkoriban a többségben lévő felekezeteknek ítélték oda a nagyobb építményt – mesélte Fehér János.

Ebben az időben – körülbelül száz évig – egy házikápolnát használtak a katolikusok, végül 1767-ben az unitárius közösség – vélhetően békés úton – visszaszolgáltatta az épületet a katolikus közösségnek, de a templom addigra meglehetősen rossz állapotba került. Elsőként a szentélyt újították fel, majd 1770–80 között felépítették a tornyot.

Több feljegyzés született

A székelykeresztúri templomról elsőként részletesen Orbán Balázs írt, kötete máig első forrásnak számít a történelemmel foglalkozók körében. Ugyanakkor a templom plébánosa, Orbán János is részletesen dokumentálta az ott végzett munkálatokat az 1900-as évek első felében, így a mostani kutatásokban is nagy segítséget jelentett kiadványa. A művészettörténész szerint

így nyomokban máig feltűnik Orbán János „kéznyoma”.

Az 1968-ban elkezdődött építkezésre a felekezet tagjai is emlékeznek, ebben az időben Juhász Antal plébános jegyzi az eseményeket, és részletesen beszámol az 1968–1969-ben zajló ásatásokról és az ekkor történő templomjavításról is.

Valóban kéttornyos bazilika épült volna?

A legnagyobb talány, amely a székelykeresztúri katolikus templomot illet, az egy 1960-as években előkerült alaprajz, amely egy, az eredeti templomot körülvevő második építményre utal, ennek alapjait feltárták, ma is jól láthatók. A szakemberek jelenlegi kutatása szerint

Ebben a témában és a templom teljes történelmét illetően is a szentély feltárásával várnak választ kérdéseikre – hangsúlyozta a művészettörténész.

Nem akarják meghamisítani a történelmet

A felújítással foglalkozó szakemberek felmérték a templom állapotát, mintákat emeltek ki a falakból, a tetőszerkezetről például kiderült, hogy több helyen gombásodás érte, de a fából készült padlózat is gyenge. Várday Zsolt építész kiemelte,

hogy az utókornak is értéket hagyjanak hátra.