Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
A Szent Kereszt felmagasztalása templom már a 14. században is állt, ez Székelykeresztúr legrégebbi temploma
Fotó: László Ildikó
Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
A Szent Kereszt felmagasztalása templom már a 14. században is állt, ez Székelykeresztúr legrégebbi temploma
Fotó: László Ildikó
Elkezdődött a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom felújítása, amelynek szerződését tavaly júniusban írta alá Bálint István plébános. Azóta részletes tanulmányokat készítettek a szakemberek mind az épületről, mind az azt körülvevő földrajzi helyzetről, ugyanakkor építéstörténetileg is feltérképezték a templom múltját. A jelenleg összegyűjtött információkat Várday Zsolt építész és Fehér János művészettörténész ismertette az érdeklődő közösséggel.
A templom felépítésének pontos dátuma nem ismert, azonban több forrás is bizonyítja, hogy
Fehér János elmondása szerint ezt az is bizonyítja, hogy egy pápai tizedjegyzékben – amit a vatikáni levéltárban őriznek – szerepel az akkori plébános neve, illetve Sancta Cruce néven említik a települést. Ugyanebben az 1333–34-es jegyzékben egyébként listázzák többek között Galambfalva, Kányád, Bögöz, Oroszhegy és Udvarhely plébánosait és a befizetett illetékeket.
Fotó: László Ildikó
Emellett egy 1395-ben, Zsigmond király által kiállított oklevélen is említést tesznek a településről, de előkerült egy 1459-es dátummal ellátott oklevél is, amelyen a keltezési dátum mellett Székelykeresztúr neve szerepel.
A reformáció után az unitáriusok kapták meg a templomot, ugyanis akkoriban a többségben lévő felekezeteknek ítélték oda a nagyobb építményt – mesélte Fehér János.
Fotó: László Ildikó
Ebben az időben – körülbelül száz évig – egy házikápolnát használtak a katolikusok, végül 1767-ben az unitárius közösség – vélhetően békés úton – visszaszolgáltatta az épületet a katolikus közösségnek, de a templom addigra meglehetősen rossz állapotba került. Elsőként a szentélyt újították fel, majd 1770–80 között felépítették a tornyot.
A székelykeresztúri templomról elsőként részletesen Orbán Balázs írt, kötete máig első forrásnak számít a történelemmel foglalkozók körében. Ugyanakkor a templom plébánosa, Orbán János is részletesen dokumentálta az ott végzett munkálatokat az 1900-as évek első felében, így a mostani kutatásokban is nagy segítséget jelentett kiadványa. A művészettörténész szerint
így nyomokban máig feltűnik Orbán János „kéznyoma”.
Freskótöredéket is őriznek a falak
Fotó: László Ildikó
Az 1968-ban elkezdődött építkezésre a felekezet tagjai is emlékeznek, ebben az időben Juhász Antal plébános jegyzi az eseményeket, és részletesen beszámol az 1968–1969-ben zajló ásatásokról és az ekkor történő templomjavításról is.
A legnagyobb talány, amely a székelykeresztúri katolikus templomot illet, az egy 1960-as években előkerült alaprajz, amely egy, az eredeti templomot körülvevő második építményre utal, ennek alapjait feltárták, ma is jól láthatók. A szakemberek jelenlegi kutatása szerint
Ebben a témában és a templom teljes történelmét illetően is a szentély feltárásával várnak választ kérdéseikre – hangsúlyozta a művészettörténész.
Horváth Lajos tanító fényképe Orbán János plébános A székelykeresztúri róm. kath egyház története című kéziratos kötetből
Fotó: Fehér János
A felújítással foglalkozó szakemberek felmérték a templom állapotát, mintákat emeltek ki a falakból, a tetőszerkezetről például kiderült, hogy több helyen gombásodás érte, de a fából készült padlózat is gyenge. Várday Zsolt építész kiemelte,
hogy az utókornak is értéket hagyjanak hátra.
Templombelső az 1929-es felújítás után, amelyet Horváth Lajos tanító örökített meg
Fotó: Fehér János
Templombelső napjainkban
Fotó: László Ildikó
Templom az 1900-as évek első felében Orbán János plébános kötetéből
Fotó: Székelyhon montázs
Juhász Antal plébános feljegyzése az 1968–69-es felújításról
Fotó: Fehér János
A Szent Kereszt felmagasztalása templom ma
Fotó: László Ildikó
Feltárások a templom körül 1968–69-ben
Fotó: Fehér János
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Az 1968–69-ben feltárt kripta ma gyóntatóhely
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
A templom mellett a közösségi házat is felújítják
Fotó: László Ildikó
Csődbe ment a kivitelezéssel megbízott vállalat, így az alapozást követően leállt Szentegyházán az ifjúsági lakások építése. A városvezetés abban bízik, hogy az Országos Lakásügynökség (ANL) mielőbb talál megoldást a folytatásra.
Több mint kétszáz éve nem volt ekkora mértékű felújítás a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplomnál, mint amiért közösen pályázik a városvezetés és az egyház. Mintegy 35 millió lejt költenének a munkára.
Az Orbán Balázs Általános Iskola és a művelődési ház energetikai felújítását nem tudták az augusztus végi határidőig lezárni Székelyudvarhelyen, mindemellett elbukták a fenyédi önkormányzattal közösen tervezett elektromos buszok vásárlását.
Közel százötven gyerek fordult meg eddig a nemrég megnyílt Szejkei Lápmenti Tanulóházban, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg a diákok. A kezdeményezést hosszú távra tervezik, további programokkal is bővítenék.
Tömbházak oldalára, forgalmi táblára, közlekedést segítő tükörre, kukára és gázcsatlakozós dobozra is firkáltak Székelyudvarhelyen. Noha a falfirkázás régi jelenség, a térfigyelő kamerák korában már egyszerűbb a beazonosítás.
Azonosította a rendőrség annak az autónak a sofőrjét, amely vasárnap késő este egy ház falának ütközött Szentegyházán.
Kivitelezőt keres a székelykeresztúri önkormányzat a város központjában lévő Napsugár Napköziotthon energetikai korszerűsítése érdekében. Bár kívülről nézve nincs leromlott állapotban az épület, belül jócskán akadnak gondok.
Meglehetősen későre indította el az Országos Beruházási Társaság a székelyudvarhelyi bölcsőde megépítését, de a polgármester szerint a munka jól halad, bízik benne, hogy a következő tanévtől megnyithatják az intézményt.
Oroszhegy és Bögöz községekben, valamint Székelyudvarhelyen is elkaptak egy-egy ittas sofőrt az elmúlt hétvégén a hatóságok – derül ki Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
szóljon hozzá!