Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
A Szent Kereszt felmagasztalása templom már a 14. században is állt, ez Székelykeresztúr legrégebbi temploma
Fotó: László Ildikó
Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
Elkezdődött a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom felújítása, amelynek szerződését tavaly júniusban írta alá Bálint István plébános. Azóta részletes tanulmányokat készítettek a szakemberek mind az épületről, mind az azt körülvevő földrajzi helyzetről, ugyanakkor építéstörténetileg is feltérképezték a templom múltját. A jelenleg összegyűjtött információkat Várday Zsolt építész és Fehér János művészettörténész ismertette az érdeklődő közösséggel.
A templom felépítésének pontos dátuma nem ismert, azonban több forrás is bizonyítja, hogy
Fehér János elmondása szerint ezt az is bizonyítja, hogy egy pápai tizedjegyzékben – amit a vatikáni levéltárban őriznek – szerepel az akkori plébános neve, illetve Sancta Cruce néven említik a települést. Ugyanebben az 1333–34-es jegyzékben egyébként listázzák többek között Galambfalva, Kányád, Bögöz, Oroszhegy és Udvarhely plébánosait és a befizetett illetékeket.
Fotó: László Ildikó
Emellett egy 1395-ben, Zsigmond király által kiállított oklevélen is említést tesznek a településről, de előkerült egy 1459-es dátummal ellátott oklevél is, amelyen a keltezési dátum mellett Székelykeresztúr neve szerepel.
A reformáció után az unitáriusok kapták meg a templomot, ugyanis akkoriban a többségben lévő felekezeteknek ítélték oda a nagyobb építményt – mesélte Fehér János.
Fotó: László Ildikó
Ebben az időben – körülbelül száz évig – egy házikápolnát használtak a katolikusok, végül 1767-ben az unitárius közösség – vélhetően békés úton – visszaszolgáltatta az épületet a katolikus közösségnek, de a templom addigra meglehetősen rossz állapotba került. Elsőként a szentélyt újították fel, majd 1770–80 között felépítették a tornyot.
A székelykeresztúri templomról elsőként részletesen Orbán Balázs írt, kötete máig első forrásnak számít a történelemmel foglalkozók körében. Ugyanakkor a templom plébánosa, Orbán János is részletesen dokumentálta az ott végzett munkálatokat az 1900-as évek első felében, így a mostani kutatásokban is nagy segítséget jelentett kiadványa. A művészettörténész szerint
így nyomokban máig feltűnik Orbán János „kéznyoma”.
Freskótöredéket is őriznek a falak
Fotó: László Ildikó
Az 1968-ban elkezdődött építkezésre a felekezet tagjai is emlékeznek, ebben az időben Juhász Antal plébános jegyzi az eseményeket, és részletesen beszámol az 1968–1969-ben zajló ásatásokról és az ekkor történő templomjavításról is.
A legnagyobb talány, amely a székelykeresztúri katolikus templomot illet, az egy 1960-as években előkerült alaprajz, amely egy, az eredeti templomot körülvevő második építményre utal, ennek alapjait feltárták, ma is jól láthatók. A szakemberek jelenlegi kutatása szerint
Ebben a témában és a templom teljes történelmét illetően is a szentély feltárásával várnak választ kérdéseikre – hangsúlyozta a művészettörténész.
Horváth Lajos tanító fényképe Orbán János plébános A székelykeresztúri róm. kath egyház története című kéziratos kötetből
Fotó: Fehér János
A felújítással foglalkozó szakemberek felmérték a templom állapotát, mintákat emeltek ki a falakból, a tetőszerkezetről például kiderült, hogy több helyen gombásodás érte, de a fából készült padlózat is gyenge. Várday Zsolt építész kiemelte,
hogy az utókornak is értéket hagyjanak hátra.
Templombelső az 1929-es felújítás után, amelyet Horváth Lajos tanító örökített meg
Fotó: Fehér János
Templombelső napjainkban
Fotó: László Ildikó
Templom az 1900-as évek első felében Orbán János plébános kötetéből
Fotó: Székelyhon montázs
Juhász Antal plébános feljegyzése az 1968–69-es felújításról
Fotó: Fehér János
A Szent Kereszt felmagasztalása templom ma
Fotó: László Ildikó
Feltárások a templom körül 1968–69-ben
Fotó: Fehér János
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Az 1968–69-ben feltárt kripta ma gyóntatóhely
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
A templom mellett a közösségi házat is felújítják
Fotó: László Ildikó
Vetélkedőkkel és számos koncerttel készülnek a 23. Farkaslaki Szenes Napokra, amely pénteken kezdődik a Kalonda-tetőn – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés.
Súlyosan megsérült vasárnap egy turista a Vargyas-szorosban, miután egy jelzett turistaútról több mint 20 métert zuhant. Szerencséjére a hegyimentők a közelben gyakorlatoztak, így gyorsan érkezett a segítség.
Óvodások és összevont tagozaton tanuló elemi osztályosok is használták a patakfalvi iskola épületét, amelynek folyamatban van az energetikai felújítása. Kis szerencsével a tanévkezdésig befejeződhet az építkezés.
Új részéhez érkezett a Tamási Áron utca felújítása Székelyudvarhelyen, a munkálatok miatt hétfőtől egy időre egyirányúvá válik a városközpont felé. Nem csak az utakat javítják Udvarhelyen: a villamossági vállalat is dolgozik, így áramszünet is várható.
Csendben és méltósággal zajlott a 2005-ös árvíz tragikus eseményeire emlékező ünnepség Székelyszentléleken a templomban.
A 135-ös megyei út Küsmöd és Siklód közötti szakaszát lezárták, mert a talaj megcsúszott és több helyen beszakadt az út. A forgalmat a Maros megyei Szolokma felé terelik el, ahonnan csak egy keskeny, erdei úton lehet megközelíteni Siklódot.
A 2005. augusztus 23-i árvíz áldozataira, a katasztrófára, az azt követő összefogásra és újjáépítésre emlékeznek a Nyikómentén, az özönvíz napjának húszadik évfordulóján.
Több helyen kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen csütörtökön is, mutatjuk, melyik helyszíneket érdemes kerülni a nap folyamán.
Székelyudvarhely adott otthont a székelyföldi búzaösszeöntés ünnepének, amelyet az új kenyér ünnepével együtt tartottak meg a Márton Áron téren augusztus 20-án.
szóljon hozzá!