Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
A Szent Kereszt felmagasztalása templom már a 14. században is állt, ez Székelykeresztúr legrégebbi temploma
Fotó: László Ildikó
Számos kérdésre várnak választ a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom feltárásával. A műemlékvédelem alatt álló templomról több írásos anyag és említés is van, egy kéttornyos, bazilikaméretű templom tervei kérdéseket vetnek fel.
2025. április 06., 12:432025. április 06., 12:43
2025. április 06., 13:282025. április 06., 13:28
Elkezdődött a székelykeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása templom felújítása, amelynek szerződését tavaly júniusban írta alá Bálint István plébános. Azóta részletes tanulmányokat készítettek a szakemberek mind az épületről, mind az azt körülvevő földrajzi helyzetről, ugyanakkor építéstörténetileg is feltérképezték a templom múltját. A jelenleg összegyűjtött információkat Várday Zsolt építész és Fehér János művészettörténész ismertette az érdeklődő közösséggel.
A templom felépítésének pontos dátuma nem ismert, azonban több forrás is bizonyítja, hogy
Fehér János elmondása szerint ezt az is bizonyítja, hogy egy pápai tizedjegyzékben – amit a vatikáni levéltárban őriznek – szerepel az akkori plébános neve, illetve Sancta Cruce néven említik a települést. Ugyanebben az 1333–34-es jegyzékben egyébként listázzák többek között Galambfalva, Kányád, Bögöz, Oroszhegy és Udvarhely plébánosait és a befizetett illetékeket.
Fotó: László Ildikó
Emellett egy 1395-ben, Zsigmond király által kiállított oklevélen is említést tesznek a településről, de előkerült egy 1459-es dátummal ellátott oklevél is, amelyen a keltezési dátum mellett Székelykeresztúr neve szerepel.
A reformáció után az unitáriusok kapták meg a templomot, ugyanis akkoriban a többségben lévő felekezeteknek ítélték oda a nagyobb építményt – mesélte Fehér János.
Fotó: László Ildikó
Ebben az időben – körülbelül száz évig – egy házikápolnát használtak a katolikusok, végül 1767-ben az unitárius közösség – vélhetően békés úton – visszaszolgáltatta az épületet a katolikus közösségnek, de a templom addigra meglehetősen rossz állapotba került. Elsőként a szentélyt újították fel, majd 1770–80 között felépítették a tornyot.
A székelykeresztúri templomról elsőként részletesen Orbán Balázs írt, kötete máig első forrásnak számít a történelemmel foglalkozók körében. Ugyanakkor a templom plébánosa, Orbán János is részletesen dokumentálta az ott végzett munkálatokat az 1900-as évek első felében, így a mostani kutatásokban is nagy segítséget jelentett kiadványa. A művészettörténész szerint
így nyomokban máig feltűnik Orbán János „kéznyoma”.
Freskótöredéket is őriznek a falak
Fotó: László Ildikó
Az 1968-ban elkezdődött építkezésre a felekezet tagjai is emlékeznek, ebben az időben Juhász Antal plébános jegyzi az eseményeket, és részletesen beszámol az 1968–1969-ben zajló ásatásokról és az ekkor történő templomjavításról is.
A legnagyobb talány, amely a székelykeresztúri katolikus templomot illet, az egy 1960-as években előkerült alaprajz, amely egy, az eredeti templomot körülvevő második építményre utal, ennek alapjait feltárták, ma is jól láthatók. A szakemberek jelenlegi kutatása szerint
Ebben a témában és a templom teljes történelmét illetően is a szentély feltárásával várnak választ kérdéseikre – hangsúlyozta a művészettörténész.
Horváth Lajos tanító fényképe Orbán János plébános A székelykeresztúri róm. kath egyház története című kéziratos kötetből
Fotó: Fehér János
A felújítással foglalkozó szakemberek felmérték a templom állapotát, mintákat emeltek ki a falakból, a tetőszerkezetről például kiderült, hogy több helyen gombásodás érte, de a fából készült padlózat is gyenge. Várday Zsolt építész kiemelte,
hogy az utókornak is értéket hagyjanak hátra.
Templombelső az 1929-es felújítás után, amelyet Horváth Lajos tanító örökített meg
Fotó: Fehér János
Templombelső napjainkban
Fotó: László Ildikó
Templom az 1900-as évek első felében Orbán János plébános kötetéből
Fotó: Székelyhon montázs
Juhász Antal plébános feljegyzése az 1968–69-es felújításról
Fotó: Fehér János
A Szent Kereszt felmagasztalása templom ma
Fotó: László Ildikó
Feltárások a templom körül 1968–69-ben
Fotó: Fehér János
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Az 1968–69-ben feltárt kripta ma gyóntatóhely
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
A templom mellett a közösségi házat is felújítják
Fotó: László Ildikó
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több ember is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
Édességeket és fülhallgatót próbált ellopni hétfőn délután három kiskorú az egyik székelyudvarhelyi áruházból, azonban a pénztárnál feltartóztatták őket.
Könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadás, gálaest és várostörténeti konferencia is szerepel a magyar kultúra napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat programjában, amely január 20. és 24. között várja az érdeklődőket.
szóljon hozzá!