
Fotó: illusztracio
Befejeződött a Hargita megyében élő, szigorúan védett vadpopulációk éves becslése, a felmérés összesítése azt mutatja, hogy az elmúlt évi adatokhoz képest nincs számottevő változás a medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák számában.
2014. május 22., 10:372014. május 22., 10:37
2014. május 22., 10:462014. május 22., 10:46
Lezajlott az éves vadszámbecslés Hargita megyében. A környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok elvégezték a terepmunkákat a megye tizennyolc vadásztársulata által adminisztrált, negyvenöt vadászterületen.
Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője a vadszámbecslés összesített adatai alapján elmondta, nem változott számottevően a megye területén élő szigorúan védett vadak száma. Az egyebek mellett nyomolvasás, illetve a vadetetőknél elvégzett terepszemlék alapján készült becslés nem ad teljesen pontos adatokat a védett vadak számáról, de a felmérés szerint nincs lényeges eltérés a múlt évi adatok és a frissen elkészültek között: a Hargita megye területén élő medvék száma 900 és 1000 közöttire tehető, a farkaspopuláció egyedszáma 500–550 között van, nagyjából 300 hiúz él a megye vadászterületein, a vadmacskák száma pedig 500 körüli – tájékoztatott a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője.
Both József azt is elmondta, a Life Ursus projekt keretében negyedik éve bevezetett vadszámlálási módszereket idén is alkalmazták a medvepopuláció felmérése esetében, és ez – akárcsak az elmúlt években – azt mutatja, hogy a medvék száma kisebb a hagyományos becslési módszer által adott eredménynél. Néhány vadászterületen már kamerákat is használnak, illetve az úgynevezett transect módszert is kipróbálták, ami egy-egy vadászterület négyzetrácsos kijelölését jelenti, ahol egy két kilométeres szakaszon többször is megvizsgálják az átjáró medvék számát, majd egy matematikai képlet segítségével dolgozzák fel a kapott adatokat. Noha ezek a módszerek pontosabb eredményeket adnak, mint a hagyományos felmérések, a szakminisztérium egyelőre nem hagyta jóvá az új módszerek általános bevezetését.
Újabb kezdeményezéssel segíti a rászorulókat a Gyulafehérvári Caritas: hétfőn megnyitotta a Szent Márton Éttermet, amelynek bevétele a gyergyószentmiklósi szeretetkonyha működését támogatja.
Két személyautó ütközött össze szombat hajnalban Gyergyószentmiklóson, a balesetben egy 72 éves nő megsérült, az egyik sofőr leheletében pedig alkoholt mutatott ki az szonda.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
szóljon hozzá!