Fotó: illusztracio
Befejeződött a Hargita megyében élő, szigorúan védett vadpopulációk éves becslése, a felmérés összesítése azt mutatja, hogy az elmúlt évi adatokhoz képest nincs számottevő változás a medvék, farkasok, hiúzok és vadmacskák számában.
2014. május 22., 10:372014. május 22., 10:37
2014. május 22., 10:462014. május 22., 10:46
Lezajlott az éves vadszámbecslés Hargita megyében. A környezetvédelmi ügynökség munkatársaiból, a vadásztársulatok tagjaiból, a környezetvédelmi őrség, valamint az erdészeti és vadászati felügyelőség képviselőiből álló vegyes szakembercsoportok elvégezték a terepmunkákat a megye tizennyolc vadásztársulata által adminisztrált, negyvenöt vadászterületen.
Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője a vadszámbecslés összesített adatai alapján elmondta, nem változott számottevően a megye területén élő szigorúan védett vadak száma. Az egyebek mellett nyomolvasás, illetve a vadetetőknél elvégzett terepszemlék alapján készült becslés nem ad teljesen pontos adatokat a védett vadak számáról, de a felmérés szerint nincs lényeges eltérés a múlt évi adatok és a frissen elkészültek között: a Hargita megye területén élő medvék száma 900 és 1000 közöttire tehető, a farkaspopuláció egyedszáma 500–550 között van, nagyjából 300 hiúz él a megye vadászterületein, a vadmacskák száma pedig 500 körüli – tájékoztatott a környezetvédelmi ügynökség osztályvezetője.
Both József azt is elmondta, a Life Ursus projekt keretében negyedik éve bevezetett vadszámlálási módszereket idén is alkalmazták a medvepopuláció felmérése esetében, és ez – akárcsak az elmúlt években – azt mutatja, hogy a medvék száma kisebb a hagyományos becslési módszer által adott eredménynél. Néhány vadászterületen már kamerákat is használnak, illetve az úgynevezett transect módszert is kipróbálták, ami egy-egy vadászterület négyzetrácsos kijelölését jelenti, ahol egy két kilométeres szakaszon többször is megvizsgálják az átjáró medvék számát, majd egy matematikai képlet segítségével dolgozzák fel a kapott adatokat. Noha ezek a módszerek pontosabb eredményeket adnak, mint a hagyományos felmérések, a szakminisztérium egyelőre nem hagyta jóvá az új módszerek általános bevezetését.
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
Kigyulladt egy tömbház tetőzete vasárnap délután Maroshévízen. A tűzoltók időben kimenekítették a lakókat, és sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését.
Folyamatosan gyarapodó hagyomány, hogy húsvét közeledtével tojásfa díszíti Gyergyószentmiklós főterét. Idén már 2642 darabot akasztottak az ágakra.
Gyergyóalfaluban és Borzonton a víz- és szennyvízhálózat bővítését és korszerűsítését kezdték el, egyidőben több helyszínen zajlik a munka. Az üdülőövezetben legalább 250 ingatlanhoz jut el a közművesítés, de Alfalu csatornarendszere is korszerűbb lesz.
Gyergyószentmiklóson több utcában is felszólítást kaptak a lakók, hogy legkésőbb június 30-ig csatlakozzanak az új vízhálózatra. A szolgáltató ugyanis fokozatosan lezárja a régi, nagy veszteséggel működő rendszert.
Több teherautó is vesztegel a Libánon, a havazás következtében ugyanis nehezen járható az ott átvezető 138-as megyei út.
Visszavonták a múlt héten elfogadott költségvetést Gyergyószentmiklóson, ezért szerdán ismét szavaztak a büdzséről. A nem mindennapi lépés oka technikai jellegű volt.
Egy 87 éves idős néni került bajba hétfőn, aki lakásában lett rosszul, ahol egyedül él. A gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók gyors beavatkozásukkal megmentették.
Félsávos, illetve a teljes útlezárások is lesznek az elkövetkező napokban a Gyergyóremetén található vasútátkelőknél – közli a polgármesteri hivatal.
szóljon hozzá!