
Fotó: Veres Nándor
Egy emberöltőnyi ideje nem volt olyan gyenge a méztermés Hargita megyében, mint idén. Tetézi a bajt, hogy a mezőgazdasági tárca egyelőre nem fizeti ki a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt előzetesen megígért kárpótlást.
„A méhészek kárpótlásért fordultak a tárcához, mondván, hogy a tavaszi esőzések, majd a június 15-e utáni szárazság miatt gyenge lett a méztermés. Bár a költségvetésben megvan a pénz a kaptáronkénti 15 lejes támogatásra, amelyben megállapodtunk, egyelőre nem tudjuk ezt kifizetni nekik” – közölte Achim Irimescu.
A mezőgazdasági miniszter hozzátette, az európai rendelkezések értelmében bármely állami támogatás feltétele az igénylő által benyújtott indoklás: ez esetben ez azt jelenti, hogy a méhészeknek legkevesebb három évre visszamenőleg be kellene mutatniuk az általuk jegyzett termésre vonatkozó adatokat, ezeket összehasonlítják az idei adatokkal, és a különbözetre kiszámítják a kárpótlást.
„Sajnos egyelőre nem kaptuk meg ezeket az adatokat. Tudatában vagyok annak, hogy a méhtenyésztőknek szükségük lenne erre a támogatásra, de mivel nincs törvényes alapunk az odaítélésére, egyelőre nem tudjuk kifizetni nekik” – idézte az Agerpres hírügynökség a tárcavezetőt, aki kedden a Beszélgessen a miniszterével online fórum keretében válaszolt az érdeklődők kérdéseire.
Pontosításra lenne szükség
Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke kérdésünkre elmondta, az adózás miatt minden évben be kellett jelentsék az általuk jegyzett termésre vonatkozó adatokat a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál.
„Elvileg nem lenne gond azzal, hogy a támogatást igénylő méhészek elkészítsék a minisztérium által kért kimutatásokat, az viszont nem világos, hogy egészen pontosan mit vesznek majd figyelembe. Ha például én termelek 20 kilogramm mézet úgy, hogy a méhcsaládokat nem kell vándoroltatnom, az nem egyenértékű azzal, akinek ugyanez a mennyiség csak úgy jött össze, hogy utaznia kellett. Nem világos, hogy a termelési költségeket figyelembe veszik-e, vagy nem” − mutatott rá a szakember.
Kiemelte továbbá, ilyen szempontból a székelyföldi méhészek vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen amíg más térségből legtöbb 150 kilométert utaznak a méhekkel, addig a székelyföldieknek 400–500 kilométeres utakat is meg kell tenniük.
Gyenge a méztermés
Lázár Tibor azt is kifejtette, a székelyföldi méhészek idén keserű évet zárnak: tapasztalata szerint az elmúlt 50–60 évben nem volt ilyen gyenge méztermés, mint idén. A méhész évente 1200–1500 kilogramm mézet szokott kipergetni, idén alig jött össze két vödörrel. Mint mondta, a minisztérium támogatására legfőképp azoknak lenne szükségük, akik csak pár éve méhészkednek, és idén hatalmasat csalódtak.
Korábban is jelezték a gondot
Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke már augusztusban a következőket nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek: „Az idei méztermés az utóbbi évek átlagának hozzávetőlegesen 45 százalékát teszi majd ki. Legalábbis egyelőre így becsüljük a megyékből érkezett információk alapján. Az akácméztermést 80–90 százalékban, a repceméztermést 80 százalékban, a napraforgó- és hársméztermést pedig 40–45 százalékban befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. Becsléseink szerint az idei méztermés nem haladja meg országos szinten a 8000–9000 tonnát”.
A csíkszeredai Zöldi István 1980 óta foglalkozik méhészettel, jelenleg 30 család méhet tart. „Én csak az akácért vándoroltam idén, de szinte nem pergettem semmit, akik a repcére mentek, azok is majdnem csak fenntartási hordással számolhattak. A napraforgó valamennyit hozott, de az is kevesebbet, mint az előző években. A helyi méhészek, akik nem vándoroltak, ők a korábbi évi átlag legfeljebb 20 százalékát tudták teljesíteni” − foglalta össze a csíkszeredai méhész, amikor az idei termésről érdeklődtünk.
Elmondása szerint a tavalyi közepes terméshez képest idén annak mindössze 30–45 százalékát gyűjthették be a környékbeli méhészek. A csökkenés okát ő a szélsőséges időjárás mellett a kaszálók növényzetének megváltozásában, újfajta − kisebb nektárhozamú − kultúrnövények termesztésében látja. Továbbá megtudtuk, kollégáival kiszámolták, ahhoz hogy valóban segítség legyen számukra a kormánypénz, kaptáronként legalább 50 lejes támogatásra lenne szükségük − ehhez képest még az ígért 15 lejt sem akarják megadni, ami egyébként a téli etetésre sem lenne elég. Egyre inkább úgy érzik, ágazatukat semmibe veszik, nincs kellőképpen képviselve a minisztériumban.
Ketten megsérültek, miután egy gépkocsi lesodródott az úttestről a Csíkszereda és Szentegyháza közötti útszakaszon, a hargitafürdői eltérő közelében, hétfő délután.
A kormány által elrendelt költségvetési megszorítások miatt az útkarbantartás sem úgy halad Csíkszeredában, ahogy korábban tervezték, mert korlátozták a kifizetéseket. Ezért a munkálatok üteme lassabb, de még dolgoznak az utakon.
Megérkezett a hideg légtömeg Csíkszeredába is, és emiatt vasárnapra virradóan mínusz 5,2 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet. Ez volt a leghidegebb országszerte a lakott települések sorában.
Egyre több beteget műtenek meg a korszerűen felszerelt csíkszeredai intervenciós kardiológiai központban, amely 2023 januárja óta működik a megyei sürgősségi kórházban. Csak idén több mint 550 pácienst láttak el.
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazására kell átfogó stratégiát kidolgoznia annak az új tudásközpontnak, amelyet Csíkszeredában hoztak létre. Ebben nyújt szakmai és anyagi támogatást a magyar kormány.
Vadállatról kerülhetett be a sertéspestis abba a Hargita megyei gazdaságba, ahol egy hete igazolták a fertőzés jelenlétét. Azt, hogy milyen könnyen elszabadulhat a kórokozó, egy megtörtént esettel magyarázta el a megyei főállatorvos.
Minden év októberének utolsó vasárnapján ünneplik Székelyföld Autonómiájának Napját, amelyhez a térség települései idén is nagy számban csatlakoznak. Mutatjuk, hol lobbannak fel az őrtüzek Csíkszéken.
Közleményt adott ki a rendőrség a Szépvízi víztározó közelében holtan talált fiatalok ügyében: a boncolás szerint október 20-án, hétfőn következhetett be a haláluk, két nappal azelőtt, hogy megtalálták őket. Az ügyben az öngyilkosság gyanúja is felmerül.
Tervek készülnek, pénz viszont egyelőre nincs a Csíkszereda peremvidékén, Csibában, Szécsenyben és a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván szükséges földgázhálózat-építésre. A városnak is sokat kell majd költenie erre.
1956 a tankok és a fegyverek forradalma volt, a mai kor forradalma az ipari, a technológiai és az információs forradalom – fogalmazott Palkovics László magyarországi kormánybiztos a csíkszeredai október 23-i megemlékezésen.
szóljon hozzá!