
Fotó: Veres Nándor
Egy emberöltőnyi ideje nem volt olyan gyenge a méztermés Hargita megyében, mint idén. Tetézi a bajt, hogy a mezőgazdasági tárca egyelőre nem fizeti ki a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt előzetesen megígért kárpótlást.
„A méhészek kárpótlásért fordultak a tárcához, mondván, hogy a tavaszi esőzések, majd a június 15-e utáni szárazság miatt gyenge lett a méztermés. Bár a költségvetésben megvan a pénz a kaptáronkénti 15 lejes támogatásra, amelyben megállapodtunk, egyelőre nem tudjuk ezt kifizetni nekik” – közölte Achim Irimescu.
A mezőgazdasági miniszter hozzátette, az európai rendelkezések értelmében bármely állami támogatás feltétele az igénylő által benyújtott indoklás: ez esetben ez azt jelenti, hogy a méhészeknek legkevesebb három évre visszamenőleg be kellene mutatniuk az általuk jegyzett termésre vonatkozó adatokat, ezeket összehasonlítják az idei adatokkal, és a különbözetre kiszámítják a kárpótlást.
„Sajnos egyelőre nem kaptuk meg ezeket az adatokat. Tudatában vagyok annak, hogy a méhtenyésztőknek szükségük lenne erre a támogatásra, de mivel nincs törvényes alapunk az odaítélésére, egyelőre nem tudjuk kifizetni nekik” – idézte az Agerpres hírügynökség a tárcavezetőt, aki kedden a Beszélgessen a miniszterével online fórum keretében válaszolt az érdeklődők kérdéseire.
Pontosításra lenne szükség
Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke kérdésünkre elmondta, az adózás miatt minden évben be kellett jelentsék az általuk jegyzett termésre vonatkozó adatokat a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál.
„Elvileg nem lenne gond azzal, hogy a támogatást igénylő méhészek elkészítsék a minisztérium által kért kimutatásokat, az viszont nem világos, hogy egészen pontosan mit vesznek majd figyelembe. Ha például én termelek 20 kilogramm mézet úgy, hogy a méhcsaládokat nem kell vándoroltatnom, az nem egyenértékű azzal, akinek ugyanez a mennyiség csak úgy jött össze, hogy utaznia kellett. Nem világos, hogy a termelési költségeket figyelembe veszik-e, vagy nem” − mutatott rá a szakember.
Kiemelte továbbá, ilyen szempontból a székelyföldi méhészek vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen amíg más térségből legtöbb 150 kilométert utaznak a méhekkel, addig a székelyföldieknek 400–500 kilométeres utakat is meg kell tenniük.
Gyenge a méztermés
Lázár Tibor azt is kifejtette, a székelyföldi méhészek idén keserű évet zárnak: tapasztalata szerint az elmúlt 50–60 évben nem volt ilyen gyenge méztermés, mint idén. A méhész évente 1200–1500 kilogramm mézet szokott kipergetni, idén alig jött össze két vödörrel. Mint mondta, a minisztérium támogatására legfőképp azoknak lenne szükségük, akik csak pár éve méhészkednek, és idén hatalmasat csalódtak.
Korábban is jelezték a gondot
Ioan Fetea, a Romániai Méhtenyésztők Egyesületének (ACA) elnöke már augusztusban a következőket nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek: „Az idei méztermés az utóbbi évek átlagának hozzávetőlegesen 45 százalékát teszi majd ki. Legalábbis egyelőre így becsüljük a megyékből érkezett információk alapján. Az akácméztermést 80–90 százalékban, a repceméztermést 80 százalékban, a napraforgó- és hársméztermést pedig 40–45 százalékban befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. Becsléseink szerint az idei méztermés nem haladja meg országos szinten a 8000–9000 tonnát”.
A csíkszeredai Zöldi István 1980 óta foglalkozik méhészettel, jelenleg 30 család méhet tart. „Én csak az akácért vándoroltam idén, de szinte nem pergettem semmit, akik a repcére mentek, azok is majdnem csak fenntartási hordással számolhattak. A napraforgó valamennyit hozott, de az is kevesebbet, mint az előző években. A helyi méhészek, akik nem vándoroltak, ők a korábbi évi átlag legfeljebb 20 százalékát tudták teljesíteni” − foglalta össze a csíkszeredai méhész, amikor az idei termésről érdeklődtünk.
Elmondása szerint a tavalyi közepes terméshez képest idén annak mindössze 30–45 százalékát gyűjthették be a környékbeli méhészek. A csökkenés okát ő a szélsőséges időjárás mellett a kaszálók növényzetének megváltozásában, újfajta − kisebb nektárhozamú − kultúrnövények termesztésében látja. Továbbá megtudtuk, kollégáival kiszámolták, ahhoz hogy valóban segítség legyen számukra a kormánypénz, kaptáronként legalább 50 lejes támogatásra lenne szükségük − ehhez képest még az ígért 15 lejt sem akarják megadni, ami egyébként a téli etetésre sem lenne elég. Egyre inkább úgy érzik, ágazatukat semmibe veszik, nincs kellőképpen képviselve a minisztériumban.
A kászonjakabfalvi szándékos gyújtogatásoknak egyelőre nincs gyanúsítottja – tudtuk meg a csíkszeredai ügyészségtől. Az eset miatt önkéntes alapon működő polgárőrség alakult, amely azóta is rendszeresen járőrözik az érintett falurészben.
Óvodákat és tornatermeket szereltek fel korszerű bútorzattal, illetve eszközökkel Csíkszeredában a helyi önkormányzat erre irányuló európai uniós pályázata révén. A Cimbora Napközi Otthonban mutatták be hétfőn a beruházás eredményeit.
Kiemelkedő volt a műtéti tevékenység a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban az elmúlt évben: több mint kilencezer alkalommal végeztek operációt.
Fordulatos és eredményekben gazdag évet zárt 2025-ben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház – értékelte Konrád Judit, az intézmény menedzsere.
Soron kívüli ülésen döntött pénteken a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a költségvetési többlet felhasználási módjáról, amelyet ebben az évben fejlesztésekre fordítanak. A megtakarítás a működési költségekből származik.
Egy kidőlt fa miatt teljesen megbénult a közúti forgalom egy időre a Hargitafürdő területén áthaladó megyei úton csütörtök délután. A csíkszeredai önkéntes tűzoltók távolították el a fát, azóta újraindult a forgalom mindkét irányban.
A télies időjárás miatt rövid ideig korlátozták a 7,5 tonnánál súlyosabb teherautók közlekedését Szépvíz és Gyimesközéplok között a 12A jelzésű országúton. A korlátozást 14 óra 30 perc körül oldották fel.
A vidéki települések polgármesterei is tisztában vannak azzal, hogy a mára hírhedtté vált 239-es számú törvény jelentős terhet ró a lakosságra. Csak egy dologgal tudják biztatni a lakókat: a helyben befizetett adók legalább nem vándorolnak Bukarestbe.
Hargitafürdőn 120 tonna, míg Csíkszeredában 210 tonna csúszásgátló anyagot szórtak az utakra a munkagépek az idei havazás kezdete óta – derül ki Bors Béla csíkszeredai alpolgármester közleményéből.
Az idei helyi adók és illetékek befizetésére csak január 15-től lesz lehetőség Csíkszerdában, addig az előző évek elmaradásait, a büntetéseket és egyéb illetékeket lehet törleszteni.
szóljon hozzá!