Zsúfolásig megtelt előadóteremben, lépcsőn, pótszékeken helyet foglaló, ajtóban álló közönség előtt tartott hétfőn este előadást a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban Erőss Zsolt, a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat hegymászója. A kezdeti, helyszűke okozta kényelmetlenséget maga az előadó oldotta fel – rögzített és mozgóképek vetítésével, ismeretterjesztő narrációjával hozta házhoz az expedíció hangulatát.
2009. november 24., 15:482009. november 24., 15:48
2009. november 24., 19:022009. november 24., 19:02
Folyó év májusában a Magyar Himalája Expedíciók szervezésében nyolcadik nyolcezres csúcsára ért fel Erőss Zsolt, azáltal, hogy meghódította a nepáli 8156 méter magas Manaslu csúcsot. Az expedíción történtekről azonban itthon is jóval hamarabb beszéltek, mint az előadásról, a csúcstámadást követően ugyanis bombaként robbant a legtöbb magyarországi – és nem csak – médiaorgánumban a hír, miszerint a magyar csoportból csak Erőss Zsoltnak és Barna Dánielnek sikerült elérnie a csúcsot – utóbbi hegymászónak valójában az előcsúcsot – míg dr. Szabó Levente a hegyoldalon lefelé haladva kicsúszott, és a csúszás, zuhanás következtében életét vesztette a Himaláján.
A világ nyolcadik legmagasabb, ám negyedik legnehezebben megmászható hegycsúcs meghódítására szervezett magyar expedíciónak négy tagja volt, Erőss Zsolttal utazott Nepálba dr. Szabó Levente sebész, Barna Dániel fizikus és Kollár Lajos rutinos szervező.
Folyó év május 19-én hajnali 1 órakor indult a csúcstámadás, amit először Erőss Zsolt valósított meg, aki az előcsúcsot meghódítva – sokan csak eddig mennek, és ott fotózkodnak – egy nehéz, sziklás terepen átment a főcsúcsra is. Az expedíció további részleteiről – sikerekről, kudarcokról egyaránt –, valamint a jövő évi tervekről az Udvarhelyi Híradó szerdai lapszámában olvashatnak.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.
A sport nem mindig a versenyekről, az éremtáblákról és a reflektorfényről szól. Van, amikor a mozdulatok mögött sokkal több rejlik: egy belső világ, amely csendes, de eltökélt, érzékeny, de erős. Veress Erna Down-szindrómás úszó története pont ilyen.