Tizenegy centiméter hiányzott ahhoz, hogy hegyvidéki településsé válhasson Etéd, és ezáltal hátrányos helyzetű besorolást kaphasson. Az utolsó kétségbeesett lépésként megtett próbálkozásra azért szánta el magát a község vezetősége, hogy több területalapú támogatáshoz jussanak a gazdák a károkat okozó medvék miatt. Interjú Szőcs László etédi polgármesterrel.
2016. december 29., 14:012016. december 29., 14:01
– Több medvetámadás is volt Önöknél idén. Született megoldás a problémára?
– Tegnap is sétált a nagyvad a település utcáin, sőt úgy tudom, kárt is okozott a gazdáknak, ugyanis egy juhot elrabolt, és a kukoricát is megdézsmálta egy portán. Ráadásul fél hétkor már a falvakban sétál a ragadozó, így jó eséllyel emberek is összefuthatnak vele és nagy baj történhet. Semmi sem változott a medvekérdésben nálunk, nem értem, hogy mi történik. Úgy látom, túl van szaporodva a populáció. Persze, ha a gazda jön, hogy kára van, próbálunk segíteni a kárigénylés leadásában. Egyébként hajszálon múlt, hogy államilag nem minősítették hegyvidéknek Etéd községet, ami a gazdák által igényelt földtámogatás nagysága miatt lett volna fontos. Ehhez hatszáz méter feletti átlagmagasságra lett volna szükség, nálunk tizenegy centiméter hiányzott. Kudarcként éltük meg a helyzetet. Ha sikerült volna hátrányos vidékké nyilváníttatni a térséget, akkor száz euróval több uniós földtámogatást kaphattak volna a gazdák hektáronként. Ha az utóbbi kilenc évet vizsgáljuk, amikortól lehet igényelni a szubvenciót, akkor ez több mint 3,6 millió eurós bevételkiesést jelent. Ebből a pénzből sokat lehetett volna tenni a birtokok védelméért. Azt szeretnénk, ha legalább a medvék miatt megkapnánk a hátrányos minősítést. Várom, hogy megalakuljon az új kormány, és akár egy törvénymódosítási javaslatot is kidolgozok ennek érdekében.
– Ez a legégetőbb gondja a községnek, vagy vannak más problémák is?
– Elsősorban infrastrukturális problémákkal küszködünk, főleg jó utakra lenne szükség. Úgy vagyunk, hogy minden fontos, de egyszer legyen hol járni. A legtöbb utunk Hargita megye önkormányzatához tartozik, így tőlük kell várnunk a beruházásokat. A többi út és utca ugyan a polgármesteri hivatalhoz tartozik, de három év után most jutottunk el addig, hogy ezeket telekkönyveztetni tudtuk, ami a munkálatokhoz szükséges pályázások előfeltétele. Most már forrásokat keresünk a kivitelezéshez. Korszerűsíteni kell például a Szolokma és Küsmöd közötti utat, illetve a Siklód és Alsósófalva közöttit. Utóbbi teljesen járhatatlan. Ennek feljavításáról már voltak egyeztetések a parajdi önkormányzattal, hiszen egy közös projektben gondolkodunk. Ezek mellett Hargita Megye Tanácsánál is lobbizunk, hogy aszfaltozzák le a Kőrispatak és Maros megye határa közötti útszakaszt.
– Az ivóvíz-hálózati rendszerrel vannak-e problémák?
– Az elmúlt években sajnos azt tapasztaltuk, hogy egyre inkább fogy el a víz a kőrispataki kutakban, így időszerű, hogy ott is kiépítsük az ivó- és szennyvízhálózati rendszert. Pályázni szeretnénk ennek érdekében. Etéden és Küsmödön már kész a rendszer, rövid időn belül átadjuk a szolgáltatónak.
Életrajzi adatok
Szőcs László 1984. február 25-én született, Kőrispatakon nőtt fel. Kolozsváron diplomázott politológia szakon, 2008 óta Etéd polgármestere. Házas, három gyermek apja. Hobbija a fotózás, de szalmakalapokat is készít, ahogyan édesapjától tanulta. A lekvárkészítés szintén szabadidős tevékenységei közé tartozik.
– Melyik megvalósításra a legbüszkébb?
– Örülök, hogy elkészült az énlaki ravatalozó, és annak is, hogy idén sikerült elindítanunk az egyháztámogatási programot, vagyis pályázatokat írtunk ki. Egyébként hasonlóan jártunk el a kulturális rendezvények esetében is. Ezeket a programokat mindenképp szeretnénk folytatni, sőt kiterjeszteni más területekre is, hiszen úgy látom, az egyházaknak is jól jön minden lej. Büszke vagyok ugyanakkor arra, hogy minden településen építettünk, illetve felújítottuk a ravatalozókat, valamint középületeket, utakat, hidakat is korszerűsítettünk. Nem feltétlenül az a fontos, amit el tudtunk érni, hanem hogy megbirkóztunk a ránk szakadó problémákkal. Ilyen például az is, hogy kijavítottuk az árvizek okozta károkat.
– Milyen nagyobb megvalósításokat tervez az elkövetkező négy évre?
– Etéd központjában felújíttatunk egy épületet, amelyben vendégszobákat, eskető-, valamint tanácstermet szeretnénk berendezni. Kőrispatakon egy kisebb focipályát építenénk, az etédi iskolában pedig játszóteret, korszerű játékokkal. Énlakán egy szociális központot rendeznénk be a régi iskola helyén, ahol nemcsak időseknek, hanem például hátrányos helyzetű gyerekeknek is szerveznék foglalkozásokat. Itt akár egészségügyi ellátásban is részesülhetnének. Ez egyelőre hosszú távú terv, szeretnénk pályázni a megvalósítások érdekében.
Egyszerre több szolgáltatás szünetelésére is számítani kell csütörtökön és pénteken Székelyudvarhelyen. Áramszünet, vízszolgáltatás szünetelése és részleges útlezárás is érinti a várost.
Több mint egymillió eurós uniós beruházás révén újul meg a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakása, a munkálatok pedig az ütemtervnek megfelelően zajlanak – számolt be közösségi oldalán Lőrincz Csaba polgármester.
Napközben is gyakran látnak egy fiatal medvét a házak környékén, illetve a gabonatáblákban kóborolni a fenyédiek. A vadászok szerint a friss gabona vonzza a nagyvadakat, emiatt aratáskor gyakran kérnek segítséget tőlük a gazdák.
Az utóbbi időben tapasztalt áramkimaradások megelőzésén dolgoznak Székelyudvarhelyen, miután szakemberek segítségével feltérképezték a lehetséges okokat.
Elhunyt Dr. Ördög András, a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri kórházak radiológus főorvosa, aki évtizedeken át dolgozott tiszteletreméltó hivatástudattal a két egészségügyi intézményben.
Bár nagy lendülettel fogott neki tavasszal a székelykeresztúri tanuszoda megépítésének a kivitelező, pénz hiányában jelentősen lecsökkentette a tevékenységét. Ottjártunkkor konkrétan zárva találtuk a munkatelep bejáratát.
Vetélkedőkkel és számos koncerttel készülnek a 23. Farkaslaki Szenes Napokra, amely pénteken kezdődik a Kalonda-tetőn – derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből.
A Mini Erdély Park alapítója, Fazakas Szabolcs is azok között volt, akik átvehették vasárnap az Országházban a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat, amely az egyik legrangosabb magyar állami kitüntetés.
Súlyosan megsérült vasárnap egy turista a Vargyas-szorosban, miután egy jelzett turistaútról több mint 20 métert zuhant. Szerencséjére a hegyimentők a közelben gyakorlatoztak, így gyorsan érkezett a segítség.
Óvodások és összevont tagozaton tanuló elemi osztályosok is használták a patakfalvi iskola épületét, amelynek folyamatban van az energetikai felújítása. Kis szerencsével a tanévkezdésig befejeződhet az építkezés.
szóljon hozzá!