
Fotó: Barabás Ákos
A lékhorgászoknál bevett szokás az úgynevezett mormiskázás, amikor kis pecabotokkal igyekeznek kifogni a télen aktívabb ragadozó halakat. A lékhorgászatról, a módszer lényegéről, trükkjeiről, de az apró halak megpucolásáról és elkészítéséről is beszélgettünk a zetelaki víztározó jegén pecázó horgászokkal. Megtudtuk, mitől jó kikapcsolódás a fagyban lékek fölé hajolva hosszasan várni a kapást.
2017. január 26., 13:462017. január 26., 13:46
A hideg időjárás sem tartott vissza több mint százötven horgászt, akik múlt hét végén lyukakat fúrtak a befagyott zetelaki víztározó jegébe, hogy összemérjék ügyességüket a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület által rendezett lékhorgászversenyen. A jelenlévők úgynevezett mormiska módszerrel igyekeztek minél több apró sügért kifogni.
A lékhorgászok többsége csak apró sügéreket próbál horogra akasztani, nagyobb halakkal kevesen próbálkoznak. Kovács László, aki felügyelőként vett részt a versenyen, elmondta, a sügér nagyon falánk állat, télen is aktív, így jóval könnyebb megfogni, mint például a csukát, a süllőt vagy épp a pisztrángot. Hasznos is, ha a horgászok ritkítják ezt a fajt, hiszen kártékony, megeszi a többi, nemesebb hal ikráit és ivadékait. „Tulajdonképpen telepíteni sem kell, elég, ha egy vadréce leszáll, majd az ikrákat a lábán továbbviszi egy másik tóra, és máris megtörtént a telepítés. Úgy terjednek a sügérek, mint egy számítógépes vírus” – érzékeltette.
Az úgynevezett mormiskázás lényegéről, amikor apró botokkal horgásznak kis lékeken át, Kovács elmondta, egy orosz módszerről van szó, amelynek lényege, hogy akár a pedzőt is mellőzve csak ólmot és egy színes csalival ellátott horgot kötnek a damilra, amit rángatnak, hogy támadásra bírják a ragadozó halakat. A mormiskázásnak nevezett technika során rövid, ám nagyon érzékeny horgászbotot használnak, hogy rögtön észleljék, ha valami horogra akadt. A kisebb felszerelésnek köszönhetően gyorsabban lehet kihúzni a halat, így az nehezebben szabadul el. Sokan ilyenkor nem is az orsóval tekerik fel a damilt, hanem kézzel húzzák ki a fogást. Kovács hozzátette, a híresztelésekkel ellentétben nem csak kis halakat lehet fogni mormiskázással, szép példányok is horogra akadhatnak.
Ha morajlik a jég
Általában a part szélén kezd morajló hanggal szakadozni a jég, amikor apad a vízszint. Ezt múlt hét végén mi is megtapasztaltuk – messze elhallatszanak a part irányából érkező hangos reccsenések. A horgászok ilyenkor valamivel közelebb húzódnak a tó közepéhez. Kovács László elmondta, a verseny előtt mindenki nyilatkozatot írt alá, hogy saját felelősségére megy rá a legalább 35–40 centi vastag jégre. Bár ilyen vastagságnál nem valószínű, hogy baleset történik, azért a felügyelők különösen odafigyeltek a versenyzőkre. Volt, aki egyáltalán nem riadt vissza az esetleges veszélytől, a távolban még egy autót is megpillantottunk a tó jegén.
A beszélgetés során az írott és íratlan szabályokra is kitérünk. „Úgy kellene nevelni a társadalmat, hogy kimondottan csak sportként és szórakozásként tekintsen a horgászatra, mivel a társulatnál kiváltott engedélyeken is ezt írja” – magyarázta Kovács László. A horgászegyesületnél sokszor szembesülnek azzal, hogy az emberek nem így gondolkodnak, és akár méreten aluli halakat is hazavisznek és elfogyasztanak. Megjegyezte, ezt a fiatalok többsége meg is értette, inkább az idősebb generációval vannak gondok.
Nagyjából két éve hódol a téli horgászsport ezen módjának Gál Koppány Magor, aki gyergyóalfaluból származik. A befagyott zeteváraljai tavon beszélgettünk vele, ahol elmondta, kikapcsolódásként horgászik, de általában kifejezetten fél rámenni a jégre. Ő is abban látta a mormiskázás sikerét, hogy gyorsabban ki lehet venni a horogra akadt halat a vízből. A technika során nagy szerepe van az élő vagy annak látszó csalinak, hiszen télen a halak anyagcseréje lelassul, így csak akkor esznek, ha valóban ínycsiklandó számukra az étel. „Nyáron lecsapnak a halak, de télen mi kell felhívjuk a csalira a figyelmet” – magyarázta.
A halak „csaliétrendje” nagyon változatos és bőséges. A székelyudvarhelyi Tifán Attila – aki barátnőjével, Juon Jolánnal és barátaival szokott horgászni – technikája arra is kiterjed, hogy speciális etetőanyagot visz magával, ráadásul a többségtől eltérően csontkukacok helyett szúnyoglárvákat akaszt a horogra.
Juon Jolán elmondta, barátja „fertőzte” meg a pecázás szeretetével, ugyanis míg Tifán horgászott, ő rendszerint unatkozott. Egy alkalommal maga is kipróbálta, és a kezdeti sikeren felbuzdulva többször is eljárt pecázni. „Pár óráig bírom, de utána elunom. Nem nőnek való a horgászás” – jegyezte meg viccelődve. A múlt hét végi versenyre csak azért nevezett be, hogy barátjának horgászbérletet nyerjen, női versenyzőként ugyanis nagyobb eséllyel pályázott a díjra.
Jó ízük van a ragadozó halaknak – amelyeket egyébként haza is lehetett vinni a versenyről –, ám aprók, így nehéz az elkészítésük – mondta Kovács László. Éppen ezért Gál Koppány Magor például megfőzi a kis példányokat, és konzervet készít belőlük. Tifán Attila sincs elragadtatva az apró halak pucolásától, ezért ő rendszerint leforrázza a kisebb példányokat, így ha azonnal kést ragadunk, könnyebben leszedhető a pikkelyük.
Fő a jó hangulat
Szeretnék, ha minél több gyerek megismerkedne a sporthorgászat szépségével és a számítógépes játékok helyet a természetben töltené szabadidejét – jelentette ki Kovács László, aki szerint a lékhorgászás lényege a kikapcsolódás. Ezt igazolta, hogy bár a kapás nem volt a legjobb, mégis nevetéstől volt hangos a völgy a verseny idején. „Annyi halat fogtunk, hogy elmondhassuk, hogy horgásztunk. Végül is nem nyerni jöttünk, hanem hogy kikapcsolódjunk és társaságban legyünk” – fogalmazott jókedvűen a Gyergyó vidéki Bakos Róbert.
Az utóbbi évek sokadik tömeges textilipari leépítésére kerül sor egy hónapon belül Hargita megyében. Egy csődeljárás alatt álló székelykeresztúri vállalat teljes személyzetét elbocsátják.
Négy év körüli nőstény medvét lőttek ki hétfő este a székelyudvarhelyi Tulipán utcánál, miután az állat az elmúlt hetekben rendszeresen megjelent lakott területen, és közvetlen veszélyt jelentett az emberekre.
Nagy erőkkel vonultak a hatóságok hétfőn délelőtt a székelyudvarhelyi Győzelem utcába, ahonnan tűzesetet jelentettek. A lakás bérlője a tűzhelyen felejtette az ételt, majd távozott az apartmanból – a tűzoltók az ablakon át jutottak be.
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
szóljon hozzá!