Szárazság már ott is, ahol csak hallottak róla. A magas károsanyag-kibocsátás a felmelegedés oka
Fotó: Haáz Vince
Nagyon rossz forgatókönyvvel kell szembenézzünk ennek a századnak a végén, ha nem teszünk semmit a globális felmelegedés megállítása érdekében – véli Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki Székelyudvarhelyen a globális felmelegedésről is beszélt egy minapi előadásában.
2023. május 30., 15:402023. május 30., 15:40
Kétszeresen is burokba születtünk a Földre, hiszen egyrészt ez a bolygónk, másfelől a Nap mágneses tere is pajzsot képez nekünk az ide érkező sugárzásokkal, káros hatásokkal szemben – kezdte előadásának a felmelegedéssel kapcsolatos részében Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Udvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, űrbányászatról, a Föld bioszférájának megőrzéséről.
A huszadik századi átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet, ami a Kárpát-medencében 1,7 Celsius-fokot jelent. „Ez nagyon sok” – szögezte le a szakember.
Fotó: Gábos Albin
Ezelőtt 8-10 ezer évvel stabilizálódott a klíma, amikor beállt egy földtörténeti szempontból is szép egyenletes aranykor, kiszámítható időjárással. Ekkor mezőgazdasági munkákba kezdhet az emberiség, le tudott telepedni – városállamokat alapítva –, megtanult írni, és elkezdődik az úgynevezett magas kultúra. Ehhez képest 2000-től kiugróan emelkedni kezd a hőmérséklet, mintha egy glaciális korszakból tartanánk kifele. Mindez annak ellenére, hogy jelenleg egy interglaciális időszakban vagyunk.
Miért történik ez?
Vannak, akik az mondják, hogy a Nap okozza a felmelegedést, és valóban, 1880-tól nézve korrelálva (kölcsönviszonyban állva) zajlik a Nap tevékenysége és a földi viszonyok. 2000-től azonban egyértelműen látszik, hogy megszűnik ez a kölcsönös viszony, a felmelegedés már a légkör széndioxid tartalmával együtt halad. Noha vannak, akik így gondolják, a vulkánok tevékenysége nem ad magyarázatot a széndioxid-mennyiség növekedésére, hiszen azok évente 60-100 millió tonnát bocsátanak ki a káros gázból.
– sorolta a szakember.
Fotó: Barabás Ákos
A Nap által kibocsátott energiát elfogyasztják a növények a fotoszintézis során, azokat az állatok eszik meg, a jószágokat pedig az emberek. A Föld kiengedi a felesleges energiát, amit már elhasznált és nem kell neki. Ennek távoznia kellene az atmoszférán át, csakhogy a széndioxid, a nitrogéndioxid, a dinitrogénoxid és az ózon rezonál, ugyanakkor a hőenergia egy részét visszaveri a Föld irányába. Az energia azonban nem maradhat ott, így a bolygó addig növeli a hőmérsékletet, amíg az távozni tud a légkörből.
– szögezte le Ferencz Orsolya. Hozzátette: a bioszféra képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de erre több százezer évre van szüksége, nem egy vagy éppen néhány száz évre.
– mondta a káros gázokra utalva.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember a profitéhes globális háttérhatalmat okolta a kialakult helyzetért. A fogyasztói társadalomban ugyanis
Nem beszélve arról, hogy minden termék több műanyagból készült csomagolóanyaggal van burkolva. A szelektív hulladékgyűjtés nyújtotta egyéni felelősségvállalás sem jó megoldás,
– jelentette ki Ferencz Orsolya.
Fotó: Barabás Ákos
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetnek csak az Istentől kapott moralitásunk szabhat gátat, ám ha ez nem történik meg, akkor nagyon rossz forgatókönyvvel fogunk szembenézni ennek a századnak a végére. Szerinte
Nem a szegényeken kell elverni a port, akiknek nincs más lehetősége, ha életben akar maradni, mint például kivágni az esőerdőt. Más lehetőséget kell adni nekik a megélhetésre, hiszen valójában nem ők jelentik a gondot, hanem az a szűk réteg, akik nem akarják elengedni a magas szintű jólétet, és közben „megzabálják a Földet.”
Szerinte segítségünkre lehet a folyamat megállításában a technológiai fejlődés is, hiszen már jól haladunk a fúziós energia előállításának irányába, akárcsak a műanyagevő baktériumok kifejlesztése területén. Mint fogalmazott, ezekre kellene fordítani a pénzt, nem fegyverek gyártására. A miniszteri biztos továbbá bízik abban, hogy Isten is segítségünkre van ebben a harcban.
Maláriával diagnosztizáltak egy bukaresti férfit – közölte csütörtökön az egészségügyi minisztérium.
Az alpolgármesternek fontos feladatai vannak a kisebb községekben is, nem róluk kellene lemondani, hanem inkább a tanácsosok számát kellene csökkenteni – javasolja a Romániai Községek Országos Szövetsége, a kormány megszorító intézkedéseire reagálva.
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Egyfeszt összművészeti fesztivált idén július 31 és augusztus 3. között tartják Gyergyószentmiklóson. Mutatjuk a fellépőket.
A Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza költőként mutatkozik be július 16-án, szerdán 18 órától a marosvásárhelyi Kandaké kávézóban, a Bernády tér 3. szám alatt.
A romániai európai parlamenti (EP-) képviselők közül nyolcan szavazták meg csütörtökön az Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, ketten tartózkodtak, 12-en ellene szavaztak, 11-en pedig nem vettek részt.
Átadták a forgalomnak csütörtök délután az észak-erdélyi (A3-as) autópályát az 1-es országúttal Tordatúr közelében összekötő gyorsforgalmi utat.
Befogták az egyik bocsát annak az anyamedvének amelyet a napokban lőttek ki, miután az megölt egy motorost a Transzfogarason – közölte Facebook-oldalán a környezetvédelmi minisztérium.
Kenőpénz elfogadásán érték tetten az ügyészek csütörtökön a bukaresti Floreasca kórház egyik ortopéd szakorvosát – értesült az Agerpres ügyészségi forrásokból.
Július 13. és 27. között ünnepli 15. születésnapját a Csíki Jazz Fesztivál. Idén az emlékezés és a világzene jegyében zajló eseménysorozat világszínvonalú fellépőkkel, tehetségkutatóval, gyerekprogramokkal és közösségi örömzenéléssel várja a közönséget.
1 hozzászólás