Szárazság már ott is, ahol csak hallottak róla. A magas károsanyag-kibocsátás a felmelegedés oka
Fotó: Haáz Vince
Nagyon rossz forgatókönyvvel kell szembenézzünk ennek a századnak a végén, ha nem teszünk semmit a globális felmelegedés megállítása érdekében – véli Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki Székelyudvarhelyen a globális felmelegedésről is beszélt egy minapi előadásában.
2023. május 30., 15:402023. május 30., 15:40
Kétszeresen is burokba születtünk a Földre, hiszen egyrészt ez a bolygónk, másfelől a Nap mágneses tere is pajzsot képez nekünk az ide érkező sugárzásokkal, káros hatásokkal szemben – kezdte előadásának a felmelegedéssel kapcsolatos részében Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Udvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, űrbányászatról, a Föld bioszférájának megőrzéséről.
A huszadik századi átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet, ami a Kárpát-medencében 1,7 Celsius-fokot jelent. „Ez nagyon sok” – szögezte le a szakember.
Fotó: Gábos Albin
Ezelőtt 8-10 ezer évvel stabilizálódott a klíma, amikor beállt egy földtörténeti szempontból is szép egyenletes aranykor, kiszámítható időjárással. Ekkor mezőgazdasági munkákba kezdhet az emberiség, le tudott telepedni – városállamokat alapítva –, megtanult írni, és elkezdődik az úgynevezett magas kultúra. Ehhez képest 2000-től kiugróan emelkedni kezd a hőmérséklet, mintha egy glaciális korszakból tartanánk kifele. Mindez annak ellenére, hogy jelenleg egy interglaciális időszakban vagyunk.
Miért történik ez?
Vannak, akik az mondják, hogy a Nap okozza a felmelegedést, és valóban, 1880-tól nézve korrelálva (kölcsönviszonyban állva) zajlik a Nap tevékenysége és a földi viszonyok. 2000-től azonban egyértelműen látszik, hogy megszűnik ez a kölcsönös viszony, a felmelegedés már a légkör széndioxid tartalmával együtt halad. Noha vannak, akik így gondolják, a vulkánok tevékenysége nem ad magyarázatot a széndioxid-mennyiség növekedésére, hiszen azok évente 60-100 millió tonnát bocsátanak ki a káros gázból.
– sorolta a szakember.
Fotó: Barabás Ákos
A Nap által kibocsátott energiát elfogyasztják a növények a fotoszintézis során, azokat az állatok eszik meg, a jószágokat pedig az emberek. A Föld kiengedi a felesleges energiát, amit már elhasznált és nem kell neki. Ennek távoznia kellene az atmoszférán át, csakhogy a széndioxid, a nitrogéndioxid, a dinitrogénoxid és az ózon rezonál, ugyanakkor a hőenergia egy részét visszaveri a Föld irányába. Az energia azonban nem maradhat ott, így a bolygó addig növeli a hőmérsékletet, amíg az távozni tud a légkörből.
– szögezte le Ferencz Orsolya. Hozzátette: a bioszféra képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de erre több százezer évre van szüksége, nem egy vagy éppen néhány száz évre.
– mondta a káros gázokra utalva.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember a profitéhes globális háttérhatalmat okolta a kialakult helyzetért. A fogyasztói társadalomban ugyanis
Nem beszélve arról, hogy minden termék több műanyagból készült csomagolóanyaggal van burkolva. A szelektív hulladékgyűjtés nyújtotta egyéni felelősségvállalás sem jó megoldás,
– jelentette ki Ferencz Orsolya.
Fotó: Barabás Ákos
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetnek csak az Istentől kapott moralitásunk szabhat gátat, ám ha ez nem történik meg, akkor nagyon rossz forgatókönyvvel fogunk szembenézni ennek a századnak a végére. Szerinte
Nem a szegényeken kell elverni a port, akiknek nincs más lehetősége, ha életben akar maradni, mint például kivágni az esőerdőt. Más lehetőséget kell adni nekik a megélhetésre, hiszen valójában nem ők jelentik a gondot, hanem az a szűk réteg, akik nem akarják elengedni a magas szintű jólétet, és közben „megzabálják a Földet.”
Szerinte segítségünkre lehet a folyamat megállításában a technológiai fejlődés is, hiszen már jól haladunk a fúziós energia előállításának irányába, akárcsak a műanyagevő baktériumok kifejlesztése területén. Mint fogalmazott, ezekre kellene fordítani a pénzt, nem fegyverek gyártására. A miniszteri biztos továbbá bízik abban, hogy Isten is segítségünkre van ebben a harcban.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
1 hozzászólás